Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Mikor elalszol… Tetten ért szavak 113.

2018.09.10.nincs hozzászólás

Emberi hangok. A legszebb szövegek rendszerint a legegyszerűbbek.

A leginkább szívhez szóló szövegek üzenetek, vallomások, kérések, az ember, a világ legegyszerűbb jelenségei. Mint ez a dal is:
„Mikor elalszol, álmodj velem. / Ha valami fájna, feledjed el. / …tedd meg nekem! / Mikor elalszol, álmodj velem. / A virágok színét ne feledd el. / …tedd meg nekem!”
A legszebb szövegek költői képeket hordoznak:
„Álmodd azt, hogy dalol a fény, / s dala lassan utol is ér!”, „Mikor felébredsz, gondolj velem. / Csizmád a hóban könnyű legyen.”
A legszebb szövegek egyszerű, de mély üzenetek: „Mikor elalszol, álmodj velem! / A csókjaim ízét ne feledd el.”
Ez a dal (Mikor elalszol…) fölfogható úgy is, mint egy altató. S az altató a legősibb szövegműfaj. Azért áll annyira közel hozzánk.
A legszebb szövegek közé tartoznak a kérések, köztük a bocsánatkérés, sőt könyörgés: „Bocsásd meg az éveket, / mikor nem hittem neked. / És adj erőt! És adj időt! / Próbáld meg újra velem, / én kedvesem!”
A legszebb szövegek egyszerű ismétlések: „És adj erőt! És adj időt!”, „Próbáld meg újra velem, / én kedvesem!”
A bocsánatkérés az a szövegműfaj, amely leginkább hiányzik az életünkből. És éppen ezért érint meg bennünket mindennél jobban.
Hallgassák meg, a neten is elérhető! Zalatnay Sarolta dalának szövegét Adamis Anna írta. Összeállításunk Adamis Anna születésnapjára készült. De szól minden szerelmesnek. Előadták az Édes Anyanyelvünk munkatársai: Pölcz Ádám és Újszászi Bogár László. Elhangzott a Kossuth rádióban 2018. augusztus 30-án.

Új hozzászólás