Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Gondolatok a netnyelvről
Szó szót követ 4.

2018.09.7.nincs hozzászólás

„Nem kell megszólítás, se semmi cécó, / és az se baj, ha nincsen ékezet, / csak kebelembe vésődjék e négy szó, / hogy: Önnek új levele érkezett!”

– írja Varró Dániel egy pár évvel ezelőtti versében.  A világháló megváltoztatta a társas együttélési formákat, a munkavégzés módjait, de hatással van a nyelvre is. Ennek vizsgálatát célozták meg a nyelvtudomány egyik legújabb ágát, az internetnyelvészetet kutatók.

Kérdésünk így szólt:

A Z generáció beleszületik az internet világába. Mennyiben változtatja meg Ön szerint a nyelvi fejlődésüket a netnyelv? Veszélyes a gyermek anyanyelvének fejlődése szempontjából az internet?

Illusztráció: Blankó Eszter

Aczél Petra egyetemi tanár • Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)

Egy médium csak akkor veszélyes, ha ő „használ” minket. Egy gyermek nyelvi fejlődésének alapja, hogy az érzelmi, értelmi és morális képességeihez mért, a világát arányosan építő és gazdagító üzenetekben legyen része. Ne quid nimis! – Semmit mérték nélkül! A túlingerelt figyelem, a hatalmas információmennyiség, a globalizált képiség, a helyzethez nem kapcsolódó, inkább a médiumból eredő stílus igen, ezek lehetnek veszélyesek. De a veszély okozói mi magunk vagyunk, ha minden beszélgetésből sms- és messengerüzenet lesz, ha a családi időtöltés képernyőkkel telik, ha nem műveljük, csak mímeljük a kommunikációt. Nem a médium veszélyes tehát, hanem az, ha átengedjük neki az ember legkülönlegesebb ajándékát, az anyanyelvet és az annak használatára való nevelést!

Veszelszki Ágnes egyetemi docens • Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)

A Z generáció hamarosan felnő, és az alfa generáció már egyáltalán nem ismeri a hálózott kommunikáció előtti világot: ténylegesen megvalósult a Prensky-féle digitális bennszülöttek kora. Számukra egyértelmű lesz, hogy az információkhoz főként a hálózaton keresztül férnek hozzá, illetve hogy a másokkal való kapcsolattartás a digitális világhoz kötődik. Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában a családnak van a legnagyobb szerepe. Ha a legegyszerűbb a kisgyermeket a képernyő elé leültetni, mert akkor csendben van, valóban problémák adódhatnak, ám ha megfelelően kontrollálják a képernyőidőt, és ha a gyermeket az életkorának megfelelő szövegekkel (versekkel, mondókákkal, mesékkel) veszik körül, illetve rendszeres interakció van a gyermek és felnevelői között, nincsen okunk aggodalomra.

Az Édes Anyanyelvünk 2018. szeptemberi számában Egyed Katalin egyetemi docens, Falyuna Nóra doktorandusz, Szilágyi Barnabás magyartanár, Vojtech Istók doktorandusz és Schnell Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs válaszait olvashatják.

Új hozzászólás