Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Göre Gábor humorkonferenciák

2018.08.27.nincs hozzászólás

A Göre Gábor humorkonferencia anyagából készített számunkat Keller Péter és H. Tóth István szerkesztette.

2018-ban ötödik alkalommal rendeztük meg a Göre Gábor humorkonferenciát Szőlősgyörökön. A konferencia témái voltak: Gárdonyi humora, a magyar humor, a Kárpát-medence humora és az öröm különböző területei. Bíró László püspök úr a bor szakralitásáról tartott elmélkedést. Kísérőprogramok is színesítették az együttlétet: kiállítást láthattak a résztvevők a karádi hímzésekből, bemutatkozott a Somogyiak Baráti Köre és a Szőlősgyöröki Szőlő- és Bortermelők Baráti Köre. Kerekasztal-beszélgetésben elevenedett fel a konferencia ötéves története, polgármesterek beszélgettek a Pogányvölgy kulturális fejlesztésének lehetőségeiről. Táncbemutatók mellett készültek közös fényképek és Gárdonyi–Dankó-dalokra épülő nótaest színesítette a programot.

Mi is ez a rendezvény, amelynek előadásaiból e válogatás készült?

A Göre Gábor humorkonferencia a keresztény magyar humor fóruma. Fővédnöke Bíró László püspök úr. A Gárdonyi család szervezi, Szőlősgyörök község adja a helyet és látja vendégül az idelátogatókat. Úgy tűnik, egyre ismertebb.  Második éve vannak jelen előadók a Felvidékről, ebben az esztendőben már Kárpátaljáról is. A Katolikus Rádióban dr. Sallai Éva többször is tudósított róla. Idén 135 résztvevőt is számoltak a művelődési házban.

Kép: Göre Gábor szobrának avatása (Kép: Keller Péter)

Azért keresztény és magyar, mert Dédapám életműve is az, valamint a keresztény magyar humor az egész Kárpát-medencei magyarság kincse.

A helyszín azért Szőlősgyörök, mert Göre Gábor figuráját két itteni ember karakteréből gyúrta össze Dédapám. Ebből a faluból származik édesanyja családja. Az itteni önkormányzat vállalta az anyagi áldozatot, és ebben a kis faluban töltöm én is már időm jelentős részét. Ebben a faluban áll a család jóvoltából készíttetett és az önkormányzat támogatásával felállított első magyarországi köztéri Göre Gábor-szobor, mely mára Szőlősgyörök és a rendezvény szimbóluma.

Gárdonyi Géza és Göre Gábor azonban nemcsak szőlősgyöröki, hanem somogyi értékek is. A Göre Gábor-figura idén bekerült a megyei értéktárba.

A rendezvény a Göre-figura mellett az író személyéhez is kötődik. Gárdonyi Géza ugyanis nemcsak ezerarcú polihisztor író, hanem humorkedvelő ember is volt. „Az ő jó hangzású nevével …. (már Szegeden[1]) találkozik az ember…, ahol víg történeteit és ötletes apróságait elmondja az ő sajátságos, eredeti modorában, mely derűs írói vénáját karakterizálja. (…) A fiatal humoristának egész szenvedélye a mindenáron való kacagtatás, és ennek alárendelt mindent.” A Pallas-nagylexikon is megjegyzi róla, hogy számos humoros elbeszélést is írt. Tordai Ányos[2] hasonlóan jellemzi: „vidám és melegszívű ember”, aki „ha kedves vendége jött, hozatta azonnal a saját termésű «piros vizet» s vidám pohár s pipaszó mellett folyt a beszéd.” Sőt azt is hozzáteszi, hogy az Arany János-féle epikai hitel Gárdonyi esetében „legélesebben (és legártatlanabbul) Göre Gáboron” mutatható be.

Hálás köszönet különösen Cs. Varga István tanár úrnak, aki a konferenciák szakmai színvonalának éber őre volt és előadásaival szinte minden alkalommal elbűvölte a hallgatóságot. Külön köszönet Balázs Géza tanszékvezető professzor úrnak, aki első ízben teszi lehetővé az e-nyelv.hu elektronikus folyóirat jóvoltából, hogy széles szakmai közönség ismerhesse meg az értékes előadásokat.

Szőlősgyörök, 2018. augusztus 13.

Keller Péter

Gárdonyi Géza dédunokája

[1] A Szegedi Napló szerkesztője, Békefi Antal a Figurák megjelenése után 1890. április 26-án méltatta Dédapámat az idézett szavakkal.

[2] Tordai Ányos: Amit nem tudunk Gárdonyiról. Különlenyomat a „Magyar Kultúra” 1935. évfolyamából.

Új hozzászólás