Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Tájak, korok, múzeumok – a leíró szövegtípus tanítása

2018.08.19.nincs hozzászólás

Témaválasztás, szövegek, módszer

Az egyik középiskolai tankönyvben „A szövegtípusok osztályozása” lecke feladatát – 10-15 mondatos leírás készítését helyről vagy személyről – a tanulóim az elmúlt években egyre kevesebben és egyre sikertelenebbül tudják megoldani (Fráter 2012:18). Miért? Hiszen általános iskolai tanulmányaikból ismerik a leírást, irodalomórán megtanítom Csokonai Vitéz Mihály Konstancinápoly c. versét is éppen azzal a céllal, hogy a nyelvtanórai szövegalkotás sikeresebb legyen, továbbá a nyelvtankönyv feladatai részletes utasítást adnak a szövegek elkészítéséhez.

Arra gondoltam, hogy a leíró szöveg alkotását az angol tankönyvek anyaga szerint tanítom meg, és azt vártam, hogy a tanulók hosszabb, tagoltabb, élvezetesebb tájleírásokat írnak. A vizsgálandó szövegeket a 11. osztályos középhaladó szintű angol csoportommal írattam meg. Azért őket választottam, mert a Solutions tankönyvcsalád harmadik kötetét vesszük (Falla-Davies: 2012c), és az előző két kötetben is tanultuk a leíró szövegtípust. Mindhárom lecke ad egy modellszöveget, azt kérdések mentén dolgoztatja fel, ezután kéri a szövegalkotást. (Ugyanezt az utat lehet bejárni a munkafüzettel is.) Négy tanórás folyamatot terveztem. Két tanórán átismételtem a csoporttal a hely leírására vonatkozó kezdő és alapfokú szintű ismereteket. Az olvasmányokat újra elolvasták, a kapcsolódó kérdéseket újra megválaszolták, a hallás utáni szövegértést ismét megcsinálták, de a szövegalkotást szóbeli feladatként, pármunkában oldották meg:

Kezdő szint: Unit 8. Landmarks. Ayers Rock (Falla-Davies: 2012a 80.)

Write a short description of Talk about a famous landmark in your country or region. Include a photo or a map.

  • Describe it. Where is it? What is it like?
  • Why do people visit this place? What activities can they do there?

Alapfokú szint: Unit 5. Street life. Covent Garden (Falla-Davies: 2012b 46.)

  • Imagine you are spending an afternoon in Covent Garden. What actitvities would you like to do?
  • Is there a similar place in your town? What can you do there?

A harmadik tanórán vettük a középhaladó szintű leckét, és írásbeli házi feladatnak adtam a leírás elkészítését.

Középfokú szint: Unit 8. Description of a place. North Devon. (Falla-Davies 2012c 81.)

A travel magazine has asked you to write a description of a region of your own country. Write a description designed to attract tourists and include information about:

  • what part of the country you are describing
  • the landscape and scenery
  • places to see and visit
  • an interesting trip or excursion

A negyedik tanórán a diákok felolvasták a szövegüket, a közös értékelést követően osztályzatot kaptak rá, ezután a kérdőívek kitöltésével reflektáltak az előzetes tudásukra és a jelenlegi teljesítményükre. Ennek felméréséhez kérdőíveket készítettem (1. táblázat). A kérdéseket a használatban lévő tankönyvek anyagára építettem.

  1. táblázat:

A leíró szövegtípus, egy hely leírása, turistakalauz

Tanultad-e általános iskolában

  • Petőfi Az alföld c. versét, és írtál-e tájleírást? ……………………………………………………………………………………
  • Molnár A Pál utcai fiúkat, és leírtad-e, hogy néz ki a grund? ……………………………………………………………………………………
  • Gárdonyi Egri csillagokat, és írtál-e Eger váráról vagy egy másik várról? ……………………………………………………………………………………
  • Jókai A kőszívű ember fiait, abból a zsibárus bemutatását, és elkészítetted-e valamilyen üzlethelyiség vagy árus leírását? …………………………………………………………………………………….
  • Csokonai Zsugori uram c. versét, és írtál-e jellemzést egy osztálytársadról, barátodról, családtagodról, ismert személyről, történelmi személyiségről, önmagadról?

……………………………………………………………………………………..

  • Átvettétek-e nyelvtanórán a jellemzés eszközeit: a személy szokásainak, viselkedésének leírása; cselekedeteinek elbeszélése; más szereplő beszéli el a személy tulajdonságait; a személy környezetének lefestése; a személy beszéltetése?

……………………………………………………………………………………

  • Tizedikes nyelvtanórán melyik témát írtad meg?
  • Gyermekkori kedvenc helyem
  • Egy erdei tisztás októberi fényben
  • Egy esőáztatta utca
  • Vásári forgatag
  • Az iskolai ebédlő
  • Egy orvosi rendelő váróterme
  • Egy régiségbolt belseje
  • Régi várrom
  • Egy vihar, amelyet átéltem
  • egy régi fényképről választott személy
  • A három, angolórán tanulmányozott szöveg közül melyik a prototipikus, és miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

  • Mit tanultál meg a leírásról az Ayers Rock szövegből?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Mit tanultál meg a Covent Gardenről szóló szövegből?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

  • Mit tanultál meg a Devont bemutató szövegből?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Milyen magyarországi helyszínt választottál szöveged témájának, és miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

  • Milyen forrásokat vettél igénybe az önálló szövegszerkesztés során?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Mit használtál fel fogalmazásodhoz a három szövegmintából (tartalmi elemek, szerkesztés, elrendezés, kivitelezés)?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Mire kellett ügyelned a szókincs és a nyelvtan terén?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Milyen tapasztalatodat használtad fel a magyar nyelvtanórára készített szöveg megírásából?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Mindezeket átgondolva hogyan tehetnéd még vonzóbbá a turistakalauzodat?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

  • Egyéb megjegyzés: …………………………………………………………………………………………

Tihany (BG)

A kérdőívek elemzése

A 11 fős csoportból 10 kérdőívet kaptam vissza. A tanulók névtelenül válaszoltak a kérdésekre. A válaszokat táblázatban összesítettem, a tanulókat az ábécé választott betűivel jelöltem (1. melléklet).

A leíró szövegtípus az irodalom tananyagban

Petőfi Sándor Az alföld c. versét 9 diák tanulta, 1 nem tanulta. 3 diák válaszolta egyértelműen azt, hogy tanulta a verset, és írt tájleírást. 4 tanuló csak egy szóval válaszolt a kérdésre, amit nem tudok értékelni. 2-en tanulták a verset, de nem írtak tájleírást.

Molnár Ferenc regényét, A Pál utcai fiúkat minden diák tanulta, 2-en el is készítették a grund leírását, egyikük le is rajzolta azt. 1 diáknak csak szóban kellett jellemeznie a grundot. 1 főnek olvasónaplóval kellett feldolgozni a regényt, de a grundot nem kellett leírni. 3 diák nem készített leírást, és 3-an csak egy szóval válaszoltak a kérdésre.

Gárdonyi Géza Egri csillagok regényét is minden diák tanulta. Nem kaptam viszont egyértelmű választ a kérdés második felére, hogy írtak-e az egri várról, ugyanis 4 tanuló egyszavas választ adott. 1 tanuló írt más várról, 5 diák nem írt várról, közülük 1 olvasónaplóval dolgozta fel a regényt.

Jókai Mórtól A kőszívű ember fiait a 10 válaszadóból mindössze 3 fő olvasta. Közülük 2 tanuló nem írt a zsibárusról szöveget, 1 tanuló a szereplőket jellemezte. 1 diák csak a zsibárusról szóló részletet olvasta, és ő írt is róla. 1 válaszadó a filmet nézte meg, 1-nek az Abigél volt a kötelező olvasmány, 4-en egyszavas nemmel válaszoltak.

Arra a kérdésre, hogy „Tanultad-e általános iskolában Csokonai Zsugori uram c. versét, és írtál-e jellemzést egy osztálytársadról, barátodról, családtagodról, ismert személyről, történelmi személyiségről, önmagadról?” 2 diák egyszavas igennel, 6 diák egyszavas nemmel válaszolt. 1 tanuló írt jellemzést magáról is és választott személyről is. 1 fő nem tanulta a verset, de írt jellemzést.

Milyen tudáshoz jutottak a diákok a leíró szövegtípusról általános iskolai irodalomórán? A leírás az ötödik, hatodik és hetedik osztályos tananyagban is szerepel, lírai és epikai művek tanításakor egyaránt. Petőfi Sándor versét a diákok 90%-a tanulta, és 33%-a készített tájleírást, viszont Csokonai Vitéz Mihály versét csak 33% olvasta és 10% készített ennek ismeretében jellemzést. Az epikus művek közül a Pál utcai fiúkat és az Egri csillagokat mindenki tanulta, A kőszívű ember fiait csak 33%. A grundot 2 diák írta le, 1 szóban jellemezte. Az egri várat senki nem írta le,1 diák más várról készített leírást. A zsibárusról 1 olyan diák írt jellemzést, aki nem olvasta az egész regényt, csak ezt a részletét. Megállapítható, hogy a leíró szövegtípus tanítására szánt irodalmi minták feldolgozása eltérő hatékonyságú: minél nagyobb az irodalmi alkotás terjedelme és minél régebbi a nyelve, annál eredménytelenebb az elolvasás és a szövegalkotás. A legnépszerűbb a Petőfi-vers, illetve a Molnár Ferenc-regény alapján készített leírás. Az adatok szerint a magyartanárok az Egri csillagok és A kőszívű ember fiainak szövegéből nem vesznek mintát leírás készítésére. A válaszokból az is kiderült, hogy Jókai Mór könyvének elolvasását filmadaptációval vagy más kötelező olvasmánnyal helyettesítik.

A leíró szövegtípus a magyar nyelv tananyagban

A jellemzés eszközeit általános iskolai nyelvtanórán 7-en átvették, 1 diák csak egy részét tanulta ezeknek az eszközöknek, 1 diák nem emlékszik, és 1 nem tanulta ezeket az ismereteket.

Tizedik osztályban 6-an írtak gyermekkori kedvenc helyükről, 2 tanuló írt városról, 1 tanuló írt egy régi fényképről választott személyről, és 1 tanuló nem válaszolt.

A válaszok számomra ellentmondóak. Ha elfogadom, hogy 10-ből 7-en  megtanulták a jellemzés eszközeit általános iskolában, akkor miért nem egy régi fényképről választott személyt írtak le? Miért válaszolta 2 diák azt, hogy városról írt, mikor ez nem szerepelt a felsorolt témák között? Miért él bennem az az emlék, hogy – a válaszokat az egész osztályra vetítve – ezt a feladatot nem 60% oldotta meg színvonalasan, hanem jóval kevesebb?

A leíró szövegtípus az angol nyelv tananyagban

A diákok értik és használják a prototipikus szöveg fogalmát annak ellenére, hogy ez a szakszó nem szerepel a tananyagban. 9-en a Devonról szóló szöveget ítélték prototipikusnak, 1 fő nem válaszolt. B szerint az útikalauz „felépítése alapján el lehet készíteni egy ajánló szöveget”. D, H és J az ajánló funkció megvalósulását a bekezdésekhez is hozzárendelte. D szerint a tankönyv szövege „a környező tájat írja le, majd ezután tér rá az adott helyre, tapasztalatokra, stb.” H azt írta, hogy a szöveg „természetileg is leírást ad és az ott található programokról is (leírást ad)”. J megfogalmazásában „le volt írva a táj, programajánló, és élménybeszámoló”. I a leírás irányát is megfigyelte a bekezdésekben: „a nagyobb környék bemutatásával kezdődik és úgy halad befelé az egyre kisebb felé, a konkrét hely felé”.

A tanulók az Ayers Rock szövegben is azonosították az ajánló funkciót, sőt azt az első bekezdéshez rendelték. F szerint „érdemes elmenni, mert ez egy nem mindennapi dolog”, G szerint izgalmasan kell leírni a helyet”, D szerint „érdemes a hely fekvéséről írni elsőként, majd még néhány adatot írni bevezetőnek, érdekességeket, így könnyen felhívhatjuk a figyelmet”. Megfigyelték a szöveg felépítését, a bekezdésekben kibontakozó résztémákat (A, H, I, J). E megfogalmazta a földrajzi hely leírásának azt a sajátosságát, amelyet a tudományos-ismeretterjesztő (tankönyvi) szövegek is hordoznak: adatokkal, számokkal „karöltve” kell írni.

A Covent Gardenről szóló szöveg is ajánlás (írta G és E), csak ez városi helyre hívogat. 5 tanuló észrevette, hogy a szöveg a látványosságot időben helyezi el, az érdeklődést néhány történelmi esemény bemutatásával kelti föl (B, C, D, F, I). F és J válaszában a szöveg tartalmi elemeit sorolta fel, és nem a szövegalkotásról írt.

A Devont bemutató szövegből 6 válaszadó a formailag és tartalmilag helyes leíró/bemutató/ajánló szöveg létrehozását tanulta meg (A, B, E, G, H, J), 2-en a távolról közelítő szerkesztést (D és I), 1 diák pedig a prototípust a két egyszerűbb mintaszöveg összeszerkesztéseként értékelte (H). F részben megismételte a 9. kérdésre adott válaszát (miért éri meg elmenni), viszont ő tanult nyelvtani anyagot is a feladatból: a mondatkezdő It és It’s használatát. 1 tanulótól nem érkezett válasz erre a kérdésre (C).

Összefoglalóan elmondható, hogy a három angol nyelvű szövegmodell feldolgozása használhatóbb szövegalkotási ismereteket adott a csoport számára, mint a magyar irodalomórai szövegek és a nyelvtankönyv feladatainak utasításai. A feldolgozás során vált világossá számukra, hogy a turistakalauz retorikai szempontból összetett szövegtípus: meggyőző funkciójú leíró szöveg, amely tartalmazhat elbeszélő részt is. Célja az adott hely iránti érdeklődés felkeltése, a turisták utazásra biztatása. A turistakalauz a meggyőzést a hely vonzerejének bemutatásával éri el, ami lehet a földrajzi fekvés, a látvány vagy a hely történelme – ezek az ismeretek általában a szöveg első bekezdésében helyezkednek el. Az író személyes tapasztalatait tartalmazó elbeszélő rész rendszerint a szöveg záró bekezdése.

Angol nyelvű leíró szöveg alkotása

A szövegalkotási feladathoz egy tartalmi megkötést adtam: magyarországi helyszínről kellett írni. A csoport tagjaiból 2-en választottak városi helyszínt, a budapesti Váci utcát és az Allee bevásárlóközpontot. 8-an természeti nevezetességet vagy várost mutattak be. Orfűhöz, Pécshez, Egerhez, a Körös-vidékhez, Szegedhez, Hévízhez személyes, családi élmények fűzik a tanulókat. Visegrádot és Tihanyt praktikus okokból választották: a természeti környezetről és a csalogató programokról is lehet írni, éppen úgy, mint a Devonról szóló modellszövegben. J kiemelte, hogy a Hévízi-tó világviszonylatban is ritkaság. D azért választotta a Körös-vidéket a Balatonnal szemben, mert kevésbé ismert, gondolom, így is népszerűsíteni akarta a tájat csoporttársai körében.

A tanulók válaszaikban arra irányították a figyelmemet, hogy az internetes források és a személyes tapasztalatok felhasználása azért időigényes feladat, mert többféle mentális műveletet igényel. Magyar nyelvű információk felhasználása válogatást és szerkesztést jelent, angol nyelvű információk gyűjtése azonban fordítást is. Egy diák részletezte a szöveg megírásának folyamatát: „Interneten keresztül összegyűjtöttem adatokat a város történelméről, keletkezéséről és látnivalóiról, megfogalmaztam magyarul, szótárral fordítottam” (H). (Ugyanezt a megjegyzést tette J a kérdőív utolsó kérdésére válaszolva.) Az emlékek előhívását a memóriából azért tartom időigényesnek, mert alá kell őket rendelni a szöveg funkciójának, ami átgondolást (átstrukturálást) kíván. Egy csoporttag azért írt Orfűről, mert bele tudta magát képzelni az ottani környezetbe (B).

A legtöbben a harmadik, a Devonról szóló szöveg tartalmát és szerkezetét követték saját szövegalkotásukban (A, B, C, F, G, H, I, J). B más szavakkal írta le ugyanezt, és válaszában a szöveg terjedelmére is utalt: „A táj körülírását, az ismertetés fontossági sorrendjét és a mennyiséget (használtam fel).” A terjedelemmel kapcsolatban E kifejezte, hogy nem írt annyit, amennyi elegendő lett volna. D a tankönyv feladata mentén dolgozott, a kérdésekre alapozta a szöveg felépítését. H az eddig felsoroltakon kívül szókincsét is gazdagította néhány szövegtipikus kifejezéssel.

A csoporttól megtudtam, hogy az ajánló szöveg azzal kelti fel az olvasó érdeklődését, ha „izgalmasabb” szókincset és nyelvtant használ (G), azaz változatosabban és pontosabban fogalmaz. Az író kerüli a szóismétlést (A, I, lefordítja a tulajdonneveket (A), utánanéz a szavak jelentésének. Olyan szavakat választ, amelyeket mindenki ért, ha felolvassa a szöveget (D). Bővebb, helyes szórendű és összefüggő mondatokban fogalmaz (B, E, J), valamint nem vét nyelvtani hibákat (F, H, J).

A retorikai szöveg elkészítésének lépéseit D és I említette: 1. lépés az anyaggyűjtés/adatgyűjtés, 2. lépés a piszkozatkészítés (sorrendbe rakás és összekapcsolás), 3. lépés a megfogalmazás, vagyis a tisztázás. Az írott szöveg alkotásának menetére J csak általánosságban utalt. 5 tanuló a téma bekezdésekre tagolását és a bekezdések sorrendbe rakását emelte ki a szövegszerkesztési eljárásokból (A, B, C, F, G). H már tavaly is használta a távolról közelítő perspektívát egy város leírásakor.

Egyértelműen, 7 diák szerint, a több személyes élménnyel tehető vonzóbbá a turistakalauz (A, B, D, G, H, I, J). Négyen tartalmi szempontból bővítenék a szövegüket, főként történelmi eseményeket írnának bele (C, D, H, I). Van, aki több képpel, saját rajzzal tenné vonzóbbá a leírását (F), és olyan tanuló is akad, akinek a válaszát nem tudtam értelmezni (E).

Végezetül 1 diák jegyezte meg, hogy élvezettel készítette el ezeket a feladatokat.

A kérdőívek retorikai, szövegtani, stilisztikai tanulsága

A diákok az angol tankönyvek anyagából megtanulták, hogyan kell egy szövegalkotási feladatot értelmezni, és hogyan kell – adott esetben – egy vizsgaszöveget elkészíteni. Tapasztalták, hogy a szövegalkotás lépései időt igényelnek, és mivel egy tanuló kivételével mindenki sikeresen oldotta meg a feladatot, javult az időgazdálkodásuk. Megfogalmazták, milyen az adekvát stílusú turistakalauz: az elvárt idegen nyelvi szintnek megfelelően változatos szókincsű, kerüli a szóismétlést, bővített mondatokat tartalmaz, amelyeknek helyes a nyelvtani megszerkesztettsége, pl. a szórendje, és a mondatok logikusan kapcsolódnak egymáshoz.

Lehet, hogy a feladat megoldását magyar nyelvtan órán úgy is segíthetjük, ha a fenti tanulságokat magába foglaló, részletesebb instrukciót adunk? Például: Írj turistakalauzt egy választott helyről tapasztalataid, emlékeid, nyomtatott és elektronikus források felhasználásával! A szövegalkotás során mondanivalódat tagold bekezdésekre, a bekezdéseket állítsd logikus sorrendbe! Ügyelj arra, hogy szöveged változatos szókincsű, nyelvtanilag helyes mondatokból álljon! Tartsd be az elvárt terjedelmet!

Szövegelemzés

A fogalmazásokat a középszintű angol érettségi javítási útmutatója szerint értékeltem (http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2018tavasz_kozep/k_angol_18maj_ut.pdf). A szövegeket az irányító szempontok szerint tagoltam, így tüzetesen megvizsgálhattam a szerkesztést és a négy szempont kidolgozását (2. és 3. melléklet). Az angol javítási útmutatót összevetettem a középszintű magyar érettségi útmutatónak a gyakorlati szövegalkotásra vonatkozó javítókulcsával. A feladat kidolgozására és a szövegszerkesztésre vonatkozó kritériumok segítségével összegyűjtöttem a dolgozatok tartalmi megvalósításának és szerkesztésének típushibáit (http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2018tavasz_kozep/k_magyir_18maj_ut.pdf):

Tartalmi minőség – érvek, állítások, gondolatok

– A vizsgázó írásműve a feladatban kijelölt problémához, témához kapcsolódik.

– Az írásmű a feladatban kijelölt valamennyi szempontra utal, kitér, válaszol.

– Az írásmű megfelelő mennyiségű érvet, állítást tartalmaz.

– Az írásmű bizonyítja, hogy a vizsgázó megértette a feladatot, a problémáról képes hiteles, tárgyszerű, ugyanakkor személyes véleményt alkotni.

– A vizsgázó által kifejtett tartalmi elemek és állítások életszerűek, problémaérzékenyek, érvekkel alátámasztottak és meggyőzőek.

– A szöveg koherens, nem jellemzőek az egymásnak ellentmondó állítások, gondolatok, javaslatok.

-A szövegben nincsenek tárgyi tévedések.

Szerkezet

– A szöveg megfelel a kijelölt szövegtípus, szövegműfaj követelményeinek.

– Szerkezeti egységei világosan azonosíthatóak.

– A szöveg gondolatmenete logikus és arányos felépítésű, kerüli az önismétlést, és nem tartalmaz logikai hiányt.

– A szöveg bekezdésekre oszlik.

– A szöveg megfelelően alkalmazza a jelentésbeli és a grammatikai kohézió eszközeit.

– A szöveg megfelelő terjedelmű (120-200 szó között).

Helyesírási, szókincsbeli és nyelvi hibákra most nem térek ki.

Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza:

  1. táblázat
Feladat, terjedelem

(6 pont)

Hangnem

(2 pont)

Szöveg-

alkotás

(4 pont)

Szókincs

(5 pont)

Nyelvhelyesség, helyesírás

(5 pont)

Összesen,

érdemjegy

Allee 2 1 1 2 2 8 36% 2
Eger 6 2 3 5 5 21 95% 5
Hévíz 4 2 3 3 4 16 72% 4
Körösvidék 6 2 3 3 3 17 77% 4
Orfű 3 2 1 3 3 12 54% 3
Szeged 3 2 4 5 4 18 81% 5
Tihany 4 2 3 5 3 17 77% 4
Váci utca 3 2 3 2 3 13 59% 3
Visegrád 6 2 4 5 4 21 95% 5

A tartalom típushibái

A mondanivaló kifejtésének tipikus minőségi hibája, hogy a tanulók nem, vagy csak részben dolgoznak ki egy vagy több irányító szempontot. Szeged bemutatásából hiányzik a 2. szempont/bekezdés, az Allee bemutatásából a 3-4. szempont/bekezdés. Az Allee leírásából a 2., Tihanyéból a 4., a Váci utca leírásából pedig az 1., a 2. és a 4. szempontot is részben kidolgozottnak értékeltem.

A hiány abból ered, hogy a szövegek megmaradnak a puszta felsorolás és az általánosítás szintjén. Hévíz leírásából hiányoltam a városképet, a város és a tófürdő hangulatának bemutatását. A szöveget a definícióból levezett érvelés elmélyítésével – a következtetés levonásával – lehetne teljesebbé tenni: Miért van játszótér is a tófürdő területén? A kisgyerekes családoknak. Miért helyeztek oda sok napozóágyat? A napozás szerelmeseinek, vélhetően az idősebb korosztálynak, illetve azoknak, akik elő- vagy utószezoni árakon szeretnék élvezni a napozást a termálfürdő mikroklímájában. Orfű leírásából is hiányoltam a tájelemeket (pl. a három mesterséges tó említését, Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó), és a konkrét programajánlatokat: mit ajánl a szövegíró az időseknek a sétáláson és a csenden kívül? Milyen sportot próbálhatnak ki a fiatalok? Mit lehet nyerni a horgászfesztiválon? A szegedi turistakalauz felsorolásából sem egyértelmű számomra, hogy mit, kinek, miért érdemes meglátogatni. A külföldieknek meg kellett volna magyarázni, hogy ki volt Móra Ferenc, a múzeum névadója. Azt is ki kellett volna fejteni, hogy miért menjenek el a „Pick Szalámi és Szegedi Paprikamúzeumba”, mert önmagukban a szalámi, paprika szavak – noha nemzetköziek – nem egyformán vonzzák a turistákat.

A mondanivaló kifejtésének tipikus mennyiségi hibája a szempontkeverés, -sűrítés, -megosztás. Az Allee bemutatásában a tanuló a szöveg utolsó mondatában az első irányító szempontról írt. A Körös-vidék és Szarvas leírásában a szöveg alkotója a 3. bekezdésben említette a 4.-be tartozó kirándulást, és a 4. bekezdésben fogalmazta meg az 1.-be tartozó ajánlást. Az is előfordult, hogy a diák az első két tartalmi szempontot az első bekezdésbe sűrítette (Eger), vagy fordítva: a táj leírása megoszlik az 1-2. bekezdés között (Tihany).

A szerkezet típushibái

A szövegek koherensek, mindössze egy példát találtam a bekezdések közötti téves kötőszóhasználatra (Váci street). A szerkesztés típushibája a szövegtagolás hiánya vagy következetlensége. Vannak, akik nem alkalmaztak bekezdéseket (Allee, Orfű). Vannak, akik vegyesen alkalmazták a beljebb kezdést és az új sorba kezdést (Eger, Tihany, Körös-vidék). 1 tanuló csak két bekezdésre tagolta a szöveget (Hévíz).

Összefoglalás: hogyan tanítsuk jobban a leíró szövegtípust?

A kérdőívek válaszaiból kiolvasható, hogy azért nehéz középiskolásoknak leíró szöveget alkotni, mert az általános iskolai vonatkozó irodalomanyag mind korszakában, mind nyelvében távoli, a tanulók nem kapnak mai irodalmi mintát tájleírás vagy jellemzés készítéséhez. (Nem segíti őket Csokonai Konstancinápoly c. versének megtanítása sem.) A választott középiskolai nyelvtankönyv sem ad szövegmintát leírás készítéséhez. A szövegtípusokról szóló leckében közölt ismeretek és a feladatok részletezett utasítása nem elég a gyakorlati szövegalkotáshoz. A leíró szövegek írott, monologikus, tervezett szövegek, a mintapéldány fizikai megjelenése nélkül nem várható el a diákoktól a műveleti feldolgozás és a tartalom lényegi megértése. Így nem várható el sem az angol, sem a magyar érettségi javítási útmutató elvárásainak teljesítése, ugyanis a leíró szöveg kidolgozása, a részletezés, az elmélyült érvelés azt jelenti, hogy a tanulók észlelik és alkalmazzák a topikfolytonosságot és topikváltást a szöveg egészében és a bekezdésekben is (Tolcsvai Nagy 2006: 68-69, 82-83).

Az angol tankönyvekből választott három lecke feldolgozása azt eredményezte, hogy a 9 főből 6-an jó vagy jeles eredménnyel alkották meg szövegüket. Egy diák kivételével mind teljesítették az elvárt terjedelmet, és két kivétellel jellemző volt a szövegek bekezdésekre tagolása. Felolvasáskor hatott rám az Egerről, a Visegrádról, a Körös-vidékről és a Tihanyról szóló szöveg. Eger és Visegrád bemutatása részletes, a leírásokban a történelmi események keltették fel az érdeklődésemet. A szövegírók az egri vár ostromának, illetve Mátyás király reneszánsz udvarának megidézésével hatottak az érzelmekre. A Körös-vidékről és Tihanyról nem a legkiválóbb nyelvtudású tanulók írtak, de a szövegek gazdag tartalmúak és jellegzetes hangulatúak. A Körös-vidék és Szarvas bemutatását átszövik a vizek, Tihany leírása pedig a szél, a víz és a levendula említésével az érzékekre hat. A legsikertelenebb az Allee leírása. Bár a szöveg alkotója a két bevásárlóközpont, az Allee és a Covent Garden hasonlóságából indult ki, megemlítette az építés idejét, sőt az elődöt, a Skála áruházat is, de nem bontotta ki az összehasonlításban rejlő lehetőséget: választhatott volna egy jellegzetes boltot, éttermet, terméket vagy kulturális eseményt, amellyel kiegészíthette volna a leírást.

A szövegalkotás gyakorlására nem elég a tanmenetben feltüntetett egy óra. Három-négy tanórában valósíthatjuk meg a szövegtípusra vonatkozó jegyek megállapítását, a szövegalkotási feladat értelmezését, előkészítését, majd a diákok (vagy egy részük) otthoni munkájának felolvastatását, közös értékelését.

A középiskolások tanulmányaik (idegen nyelvi órán) vagy utazásaik során minden bizonnyal találkoznak a turistakalauz szövegtípusával. Ez a szövegtípus legalább annyira közel áll a korosztályhoz, mint a hivatalos levél írása az önkormányzatnak. Miért ne lehetne ez is a középszintű érettségi vizsga egyik választható gyakorlati szövegalkotási feladata?

Tankönyvek, tankönyvfejezetek:

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: A költészet üzenete. Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram. In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 180-182.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: A regény változatai. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 151-171.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 247-258.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: Olvasni jó. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Házi olvasmány). In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 237-244.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2013: Táj, szülőföld. In: Irodalom 5. OFI. Budapest. 161-176.

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit 2013: Fogalmazási kalauz. A jellemzés. In: Magyar nyelv és kommunikáció 6. OFI. Budapest. 62-63.

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit 2013: Fogalmazási kalauz. A jellemzés. In: Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 6. OFI. Budapest. 94-96.

Fráter Adrienne 2012: A szövegtípusok. A szövegtípusok osztályozása. In: Magyar nyelv a középiskolák számára 10. Mozaik Kiadó. Szeged. 8-19.

Tim Falla-Paul A Davies 2012a: Unit 8. Landmarks. In: Solutions Elementary Student’s Book. OUP. 80.

Tim Falla-Paul A Davies 2012b: Unit 5. Street life. In: Solutions Pre-Intermediate Student’s Book. OUP. 46.

Tim Falla-Paul A Davies 2012c: Unit 8. Description of a place. In: Solutions. Intermediate Student’s Book. OUP. 81.

Melléklet

Irodalom:

Tolcsvai Nagy Gábor 2006: A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben. In Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Szöveg és típus. Segédkönyv a nyelvészet tanulmányozásához. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 64-90.

Megjegyzés: Rövidített formában elhangzott az V. anyanyelvi táborban 2018. június 22-én és a Partiumi szabadegyetemen 2018. július 26-án. A szerk.

Új hozzászólás