Az egyik középiskolai tankönyvben „A szövegtípusok osztályozása” lecke feladatát – 10-15 mondatos leírás készítését helyről vagy személyről – a tanulóim az elmúlt években egyre kevesebben és egyre sikertelenebbül tudják megoldani (Fráter 2012:18). Miért? Hiszen általános iskolai tanulmányaikból ismerik a leírást, irodalomórán megtanítom Csokonai Vitéz Mihály Konstancinápoly c. versét is éppen azzal a céllal, hogy a nyelvtanórai szövegalkotás sikeresebb legyen, továbbá a nyelvtankönyv feladatai részletes utasítást adnak a szövegek elkészítéséhez.

Arra gondoltam, hogy a leíró szöveg alkotását az angol tankönyvek anyaga szerint tanítom meg, és azt vártam, hogy a tanulók hosszabb, tagoltabb, élvezetesebb tájleírásokat írnak. A vizsgálandó szövegeket a 11. osztályos középhaladó szintű angol csoportommal írattam meg. Azért őket választottam, mert a Solutions tankönyvcsalád harmadik kötetét vesszük (Falla-Davies: 2012c), és az előző két kötetben is tanultuk a leíró szövegtípust. Mindhárom lecke ad egy modellszöveget, azt kérdések mentén dolgoztatja fel, ezután kéri a szövegalkotást. (Ugyanezt az utat lehet bejárni a munkafüzettel is.) Négy tanórás folyamatot terveztem. Két tanórán átismételtem a csoporttal a hely leírására vonatkozó kezdő és alapfokú szintű ismereteket. Az olvasmányokat újra elolvasták, a kapcsolódó kérdéseket újra megválaszolták, a hallás utáni szövegértést ismét megcsinálták, de a szövegalkotást szóbeli feladatként, pármunkában oldották meg:

Kezdő szint: Unit 8. Landmarks. Ayers Rock (Falla-Davies: 2012a 80.)

Write a short description of Talk about a famous landmark in your country or region. Include a photo or a map.

• Describe it. Where is it? What is it like?
• Why do people visit this place? What activities can they do there?

Alapfokú szint: Unit 5. Street life. Covent Garden (Falla-Davies: 2012b 46.)

• Imagine you are spending an afternoon in Covent Garden. What actitvities would you like to do?
• Is there a similar place in your town? What can you do there?

A harmadik tanórán vettük a középhaladó szintű leckét, és írásbeli házi feladatnak adtam a leírás elkészítését.

Középfokú szint: Unit 8. Description of a place. North Devon. (Falla-Davies 2012c 81.)

A travel magazine has asked you to write a description of a region of your own country. Write a description designed to attract tourists and include information about:

• what part of the country you are describing
• the landscape and scenery
• places to see and visit
• an interesting trip or excursion

A negyedik tanórán a diákok felolvasták a szövegüket, a közös értékelést követően osztályzatot kaptak rá, ezután a kérdőívek kitöltésével reflektáltak az előzetes tudásukra és a jelenlegi teljesítményükre. Ennek felméréséhez kérdőíveket készítettem (1. táblázat). A kérdéseket a használatban lévő tankönyvek anyagára építettem.

1. táblázat:

A leíró szövegtípus, egy hely leírása, turistakalauz

Tanultad-e általános iskolában

• Petőfi Az alföld c. versét, és írtál-e tájleírást? ……………………………………………………………………………………
• Molnár A Pál utcai fiúkat, és leírtad-e, hogy néz ki a grund? ……………………………………………………………………………………
• Gárdonyi Egri csillagokat, és írtál-e Eger váráról vagy egy másik várról? ……………………………………………………………………………………
• Jókai A kőszívű ember fiait, abból a zsibárus bemutatását, és elkészítetted-e valamilyen üzlethelyiség vagy árus leírását? …………………………………………………………………………………….
• Csokonai Zsugori uram c. versét, és írtál-e jellemzést egy osztálytársadról, barátodról, családtagodról, ismert személyről, történelmi személyiségről, önmagadról?

……………………………………………………………………………………..

• Átvettétek-e nyelvtanórán a jellemzés eszközeit: a személy szokásainak, viselkedésének leírása; cselekedeteinek elbeszélése; más szereplő beszéli el a személy tulajdonságait; a személy környezetének lefestése; a személy beszéltetése?

……………………………………………………………………………………

• Tizedikes nyelvtanórán melyik témát írtad meg?
• Gyermekkori kedvenc helyem
• Egy erdei tisztás októberi fényben
• Egy esőáztatta utca
• Vásári forgatag
• Az iskolai ebédlő
• Egy orvosi rendelő váróterme
• Egy régiségbolt belseje
• Régi várrom
• Egy vihar, amelyet átéltem
• egy régi fényképről választott személy

• A három, angolórán tanulmányozott szöveg közül melyik a prototipikus, és miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

• Mit tanultál meg a leírásról az Ayers Rock szövegből?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Mit tanultál meg a Covent Gardenről szóló szövegből?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

• Mit tanultál meg a Devont bemutató szövegből?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Milyen magyarországi helyszínt választottál szöveged témájának, és miért?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

• Milyen forrásokat vettél igénybe az önálló szövegszerkesztés során?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Mit használtál fel fogalmazásodhoz a három szövegmintából (tartalmi elemek, szerkesztés, elrendezés, kivitelezés)?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Mire kellett ügyelned a szókincs és a nyelvtan terén?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Milyen tapasztalatodat használtad fel a magyar nyelvtanórára készített szöveg megírásából?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Mindezeket átgondolva hogyan tehetnéd még vonzóbbá a turistakalauzodat?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

• Egyéb megjegyzés: …………………………………………………………………………………………

A kérdőívek elemzése

A 11 fős csoportból 10 kérdőívet kaptam vissza. A tanulók névtelenül válaszoltak a kérdésekre. A válaszokat táblázatban összesítettem, a tanulókat az ábécé választott betűivel jelöltem (1. melléklet).

A leíró szövegtípus az irodalom tananyagban

Petőfi Sándor Az alföld c. versét 9 diák tanulta, 1 nem tanulta. 3 diák válaszolta egyértelműen azt, hogy tanulta a verset, és írt tájleírást. 4 tanuló csak egy szóval válaszolt a kérdésre, amit nem tudok értékelni. 2-en tanulták a verset, de nem írtak tájleírást.

Molnár Ferenc regényét, A Pál utcai fiúkat minden diák tanulta, 2-en el is készítették a grund leírását, egyikük le is rajzolta azt. 1 diáknak csak szóban kellett jellemeznie a grundot. 1 főnek olvasónaplóval kellett feldolgozni a regényt, de a grundot nem kellett leírni. 3 diák nem készített leírást, és 3-an csak egy szóval válaszoltak a kérdésre.

Gárdonyi Géza Egri csillagok regényét is minden diák tanulta. Nem kaptam viszont egyértelmű választ a kérdés második felére, hogy írtak-e az egri várról, ugyanis 4 tanuló egyszavas választ adott. 1 tanuló írt más várról, 5 diák nem írt várról, közülük 1 olvasónaplóval dolgozta fel a regényt.

Jókai Mórtól A kőszívű ember fiait a 10 válaszadóból mindössze 3 fő olvasta. Közülük 2 tanuló nem írt a zsibárusról szöveget, 1 tanuló a szereplőket jellemezte. 1 diák csak a zsibárusról szóló részletet olvasta, és ő írt is róla. 1 válaszadó a filmet nézte meg, 1-nek az Abigél volt a kötelező olvasmány, 4-en egyszavas nemmel válaszoltak.

Arra a kérdésre, hogy „Tanultad-e általános iskolában Csokonai Zsugori uram c. versét, és írtál-e jellemzést egy osztálytársadról, barátodról, családtagodról, ismert személyről, történelmi személyiségről, önmagadról?” 2 diák egyszavas igennel, 6 diák egyszavas nemmel válaszolt. 1 tanuló írt jellemzést magáról is és választott személyről is. 1 fő nem tanulta a verset, de írt jellemzést.

Milyen tudáshoz jutottak a diákok a leíró szövegtípusról általános iskolai irodalomórán? A leírás az ötödik, hatodik és hetedik osztályos tananyagban is szerepel, lírai és epikai művek tanításakor egyaránt. Petőfi Sándor versét a diákok 90%-a tanulta, és 33%-a készített tájleírást, viszont Csokonai Vitéz Mihály versét csak 33% olvasta és 10% készített ennek ismeretében jellemzést. Az epikus művek közül a Pál utcai fiúkat és az Egri csillagokat mindenki tanulta, A kőszívű ember fiait csak 33%. A grundot 2 diák írta le, 1 szóban jellemezte. Az egri várat senki nem írta le,1 diák más várról készített leírást. A zsibárusról 1 olyan diák írt jellemzést, aki nem olvasta az egész regényt, csak ezt a részletét. Megállapítható, hogy a leíró szövegtípus tanítására szánt irodalmi minták feldolgozása eltérő hatékonyságú: minél nagyobb az irodalmi alkotás terjedelme és minél régebbi a nyelve, annál eredménytelenebb az elolvasás és a szövegalkotás. A legnépszerűbb a Petőfi-vers, illetve a Molnár Ferenc-regény alapján készített leírás. Az adatok szerint a magyartanárok az Egri csillagok és A kőszívű ember fiainak szövegéből nem vesznek mintát leírás készítésére. A válaszokból az is kiderült, hogy Jókai Mór könyvének elolvasását filmadaptációval vagy más kötelező olvasmánnyal helyettesítik.

A leíró szövegtípus a magyar nyelv tananyagban

A jellemzés eszközeit általános iskolai nyelvtanórán 7-en átvették, 1 diák csak egy részét tanulta ezeknek az eszközöknek, 1 diák nem emlékszik, és 1 nem tanulta ezeket az ismereteket.

Tizedik osztályban 6-an írtak gyermekkori kedvenc helyükről, 2 tanuló írt városról, 1 tanuló írt egy régi fényképről választott személyről, és 1 tanuló nem válaszolt.

A válaszok számomra ellentmondóak. Ha elfogadom, hogy 10-ből 7-en  megtanulták a jellemzés eszközeit általános iskolában, akkor miért nem egy régi fényképről választott személyt írtak le? Miért válaszolta 2 diák azt, hogy városról írt, mikor ez nem szerepelt a felsorolt témák között? Miért él bennem az az emlék, hogy – a válaszokat az egész osztályra vetítve – ezt a feladatot nem 60% oldotta meg színvonalasan, hanem jóval kevesebb?

A leíró szövegtípus az angol nyelv tananyagban

A diákok értik és használják a prototipikus szöveg fogalmát annak ellenére, hogy ez a szakszó nem szerepel a tananyagban. 9-en a Devonról szóló szöveget ítélték prototipikusnak, 1 fő nem válaszolt. B szerint az útikalauz „felépítése alapján el lehet készíteni egy ajánló szöveget”. D, H és J az ajánló funkció megvalósulását a bekezdésekhez is hozzárendelte. D szerint a tankönyv szövege „a környező tájat írja le, majd ezután tér rá az adott helyre, tapasztalatokra, stb.” H azt írta, hogy a szöveg „természetileg is leírást ad és az ott található programokról is (leírást ad)”. J megfogalmazásában „le volt írva a táj, programajánló, és élménybeszámoló”. I a leírás irányát is megfigyelte a bekezdésekben: „a nagyobb környék bemutatásával kezdődik és úgy halad befelé az egyre kisebb felé, a konkrét hely felé”.

A tanulók az Ayers Rock szövegben is azonosították az ajánló funkciót, sőt azt az első bekezdéshez rendelték. F szerint „érdemes elmenni, mert ez egy nem mindennapi dolog”, G szerint izgalmasan kell leírni a helyet”, D szerint „érdemes a hely fekvéséről írni elsőként, majd még néhány adatot írni bevezetőnek, érdekességeket, így könnyen felhívhatjuk a figyelmet”. Megfigyelték a szöveg felépítését, a bekezdésekben kibontakozó résztémákat (A, H, I, J). E megfogalmazta a földrajzi hely leírásának azt a sajátosságát, amelyet a tudományos-ismeretterjesztő (tankönyvi) szövegek is hordoznak: adatokkal, számokkal „karöltve” kell írni.

A Covent Gardenről szóló szöveg is ajánlás (írta G és E), csak ez városi helyre hívogat. 5 tanuló észrevette, hogy a szöveg a látványosságot időben helyezi el, az érdeklődést néhány történelmi esemény bemutatásával kelti föl (B, C, D, F, I). F és J válaszában a szöveg tartalmi elemeit sorolta fel, és nem a szövegalkotásról írt.

A Devont bemutató szövegből 6 válaszadó a formailag és tartalmilag helyes leíró/bemutató/ajánló szöveg létrehozását tanulta meg (A, B, E, G, H, J), 2-en a távolról közelítő szerkesztést (D és I), 1 diák pedig a prototípust a két egyszerűbb mintaszöveg összeszerkesztéseként értékelte (H). F részben megismételte a 9. kérdésre adott válaszát (miért éri meg elmenni), viszont ő tanult nyelvtani anyagot is a feladatból: a mondatkezdő It és It’s használatát. 1 tanulótól nem érkezett válasz erre a kérdésre (C).

Összefoglalóan elmondható, hogy a három angol nyelvű szövegmodell feldolgozása használhatóbb szövegalkotási ismereteket adott a csoport számára, mint a magyar irodalomórai szövegek és a nyelvtankönyv feladatainak utasításai. A feldolgozás során vált világossá számukra, hogy a turistakalauz retorikai szempontból összetett szövegtípus: meggyőző funkciójú leíró szöveg, amely tartalmazhat elbeszélő részt is. Célja az adott hely iránti érdeklődés felkeltése, a turisták utazásra biztatása. A turistakalauz a meggyőzést a hely vonzerejének bemutatásával éri el, ami lehet a földrajzi fekvés, a látvány vagy a hely történelme – ezek az ismeretek általában a szöveg első bekezdésében helyezkednek el. Az író személyes tapasztalatait tartalmazó elbeszélő rész rendszerint a szöveg záró bekezdése.

Angol nyelvű leíró szöveg alkotása

A szövegalkotási feladathoz egy tartalmi megkötést adtam: magyarországi helyszínről kellett írni. A csoport tagjaiból 2-en választottak városi helyszínt, a budapesti Váci utcát és az Allee bevásárlóközpontot. 8-an természeti nevezetességet vagy várost mutattak be. Orfűhöz, Pécshez, Egerhez, a Körös-vidékhez, Szegedhez, Hévízhez személyes, családi élmények fűzik a tanulókat. Visegrádot és Tihanyt praktikus okokból választották: a természeti környezetről és a csalogató programokról is lehet írni, éppen úgy, mint a Devonról szóló modellszövegben. J kiemelte, hogy a Hévízi-tó világviszonylatban is ritkaság. D azért választotta a Körös-vidéket a Balatonnal szemben, mert kevésbé ismert, gondolom, így is népszerűsíteni akarta a tájat csoporttársai körében.

A tanulók válaszaikban arra irányították a figyelmemet, hogy az internetes források és a személyes tapasztalatok felhasználása azért időigényes feladat, mert többféle mentális műveletet igényel. Magyar nyelvű információk felhasználása válogatást és szerkesztést jelent, angol nyelvű információk gyűjtése azonban fordítást is. Egy diák részletezte a szöveg megírásának folyamatát: „Interneten keresztül összegyűjtöttem adatokat a város történelméről, keletkezéséről és látnivalóiról, megfogalmaztam magyarul, szótárral fordítottam” (H). (Ugyanezt a megjegyzést tette J a kérdőív utolsó kérdésére válaszolva.) Az emlékek előhívását a memóriából azért tartom időigényesnek, mert alá kell őket rendelni a szöveg funkciójának, ami átgondolást (átstrukturálást) kíván. Egy csoporttag azért írt Orfűről, mert bele tudta magát képzelni az ottani környezetbe (B).

A legtöbben a harmadik, a Devonról szóló szöveg tartalmát és szerkezetét követték saját szövegalkotásukban (A, B, C, F, G, H, I, J). B más szavakkal írta le ugyanezt, és válaszában a szöveg terjedelmére is utalt: „A táj körülírását, az ismertetés fontossági sorrendjét és a mennyiséget (használtam fel).” A terjedelemmel kapcsolatban E kifejezte, hogy nem írt annyit, amennyi elegendő lett volna. D a tankönyv feladata mentén dolgozott, a kérdésekre alapozta a szöveg felépítését. H az eddig felsoroltakon kívül szókincsét is gazdagította néhány szövegtipikus kifejezéssel.

A csoporttól megtudtam, hogy az ajánló szöveg azzal kelti fel az olvasó érdeklődését, ha „izgalmasabb” szókincset és nyelvtant használ (G), azaz változatosabban és pontosabban fogalmaz. Az író kerüli a szóismétlést (A, I, lefordítja a tulajdonneveket (A), utánanéz a szavak jelentésének. Olyan szavakat választ, amelyeket mindenki ért, ha felolvassa a szöveget (D). Bővebb, helyes szórendű és összefüggő mondatokban fogalmaz (B, E, J), valamint nem vét nyelvtani hibákat (F, H, J).

A retorikai szöveg elkészítésének lépéseit D és I említette: 1. lépés az anyaggyűjtés/adatgyűjtés, 2. lépés a piszkozatkészítés (sorrendbe rakás és összekapcsolás), 3. lépés a megfogalmazás, vagyis a tisztázás. Az írott szöveg alkotásának menetére J csak általánosságban utalt. 5 tanuló a téma bekezdésekre tagolását és a bekezdések sorrendbe rakását emelte ki a szövegszerkesztési eljárásokból (A, B, C, F, G). H már tavaly is használta a távolról közelítő perspektívát egy város leírásakor.

Egyértelműen, 7 diák szerint, a több személyes élménnyel tehető vonzóbbá a turistakalauz (A, B, D, G, H, I, J). Négyen tartalmi szempontból bővítenék a szövegüket, főként történelmi eseményeket írnának bele (C, D, H, I). Van, aki több képpel, saját rajzzal tenné vonzóbbá a leírását (F), és olyan tanuló is akad, akinek a válaszát nem tudtam értelmezni (E).

Végezetül 1 diák jegyezte meg, hogy élvezettel készítette el ezeket a feladatokat.

A kérdőívek retorikai, szövegtani, stilisztikai tanulsága

A diákok az angol tankönyvek anyagából megtanulták, hogyan kell egy szövegalkotási feladatot értelmezni, és hogyan kell – adott esetben – egy vizsgaszöveget elkészíteni. Tapasztalták, hogy a szövegalkotás lépései időt igényelnek, és mivel egy tanuló kivételével mindenki sikeresen oldotta meg a feladatot, javult az időgazdálkodásuk. Megfogalmazták, milyen az adekvát stílusú turistakalauz: az elvárt idegen nyelvi szintnek megfelelően változatos szókincsű, kerüli a szóismétlést, bővített mondatokat tartalmaz, amelyeknek helyes a nyelvtani megszerkesztettsége, pl. a szórendje, és a mondatok logikusan kapcsolódnak egymáshoz.

Lehet, hogy a feladat megoldását magyar nyelvtan órán úgy is segíthetjük, ha a fenti tanulságokat magába foglaló, részletesebb instrukciót adunk? Például: Írj turistakalauzt egy választott helyről tapasztalataid, emlékeid, nyomtatott és elektronikus források felhasználásával! A szövegalkotás során mondanivalódat tagold bekezdésekre, a bekezdéseket állítsd logikus sorrendbe! Ügyelj arra, hogy szöveged változatos szókincsű, nyelvtanilag helyes mondatokból álljon! Tartsd be az elvárt terjedelmet!

Szövegelemzés

A fogalmazásokat a középszintű angol érettségi javítási útmutatója szerint értékeltem (http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2018tavasz_kozep/k_angol_18maj_ut.pdf). A szövegeket az irányító szempontok szerint tagoltam, így tüzetesen megvizsgálhattam a szerkesztést és a négy szempont kidolgozását (2. és 3. melléklet). Az angol javítási útmutatót összevetettem a középszintű magyar érettségi útmutatónak a gyakorlati szövegalkotásra vonatkozó javítókulcsával. A feladat kidolgozására és a szövegszerkesztésre vonatkozó kritériumok segítségével összegyűjtöttem a dolgozatok tartalmi megvalósításának és szerkesztésének típushibáit (http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2018tavasz_kozep/k_magyir_18maj_ut.pdf):

Tartalmi minőség – érvek, állítások, gondolatok

– A vizsgázó írásműve a feladatban kijelölt problémához, témához kapcsolódik.

– Az írásmű a feladatban kijelölt valamennyi szempontra utal, kitér, válaszol.

– Az írásmű megfelelő mennyiségű érvet, állítást tartalmaz.

– Az írásmű bizonyítja, hogy a vizsgázó megértette a feladatot, a problémáról képes hiteles, tárgyszerű, ugyanakkor személyes véleményt alkotni.

– A vizsgázó által kifejtett tartalmi elemek és állítások életszerűek, problémaérzékenyek, érvekkel alátámasztottak és meggyőzőek.

– A szöveg koherens, nem jellemzőek az egymásnak ellentmondó állítások, gondolatok, javaslatok.

-A szövegben nincsenek tárgyi tévedések.

Szerkezet

– A szöveg megfelel a kijelölt szövegtípus, szövegműfaj követelményeinek.

– Szerkezeti egységei világosan azonosíthatóak.

– A szöveg gondolatmenete logikus és arányos felépítésű, kerüli az önismétlést, és nem tartalmaz logikai hiányt.

– A szöveg bekezdésekre oszlik.

– A szöveg megfelelően alkalmazza a jelentésbeli és a grammatikai kohézió eszközeit.

– A szöveg megfelelő terjedelmű (120-200 szó között).

Helyesírási, szókincsbeli és nyelvi hibákra most nem térek ki.

Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza:

2. táblázat

	Feladat, terjedelem (6 pont)	Hangnem (2 pont)	Szöveg- alkotás (4 pont)	Szókincs (5 pont)	Nyelvhelyesség, helyesírás (5 pont)	Összesen, érdemjegy
Allee	2	1	1	2	2	8	36%	2
Eger	6	2	3	5	5	21	95%	5
Hévíz	4	2	3	3	4	16	72%	4
Körösvidék	6	2	3	3	3	17	77%	4
Orfű	3	2	1	3	3	12	54%	3
Szeged	3	2	4	5	4	18	81%	5
Tihany	4	2	3	5	3	17	77%	4
Váci utca	3	2	3	2	3	13	59%	3
Visegrád	6	2	4	5	4	21	95%	5

A tartalom típushibái

A mondanivaló kifejtésének tipikus minőségi hibája, hogy a tanulók nem, vagy csak részben dolgoznak ki egy vagy több irányító szempontot. Szeged bemutatásából hiányzik a 2. szempont/bekezdés, az Allee bemutatásából a 3-4. szempont/bekezdés. Az Allee leírásából a 2., Tihanyéból a 4., a Váci utca leírásából pedig az 1., a 2. és a 4. szempontot is részben kidolgozottnak értékeltem.

A hiány abból ered, hogy a szövegek megmaradnak a puszta felsorolás és az általánosítás szintjén. Hévíz leírásából hiányoltam a városképet, a város és a tófürdő hangulatának bemutatását. A szöveget a definícióból levezett érvelés elmélyítésével – a következtetés levonásával – lehetne teljesebbé tenni: Miért van játszótér is a tófürdő területén? A kisgyerekes családoknak. Miért helyeztek oda sok napozóágyat? A napozás szerelmeseinek, vélhetően az idősebb korosztálynak, illetve azoknak, akik elő- vagy utószezoni árakon szeretnék élvezni a napozást a termálfürdő mikroklímájában. Orfű leírásából is hiányoltam a tájelemeket (pl. a három mesterséges tó említését, Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó), és a konkrét programajánlatokat: mit ajánl a szövegíró az időseknek a sétáláson és a csenden kívül? Milyen sportot próbálhatnak ki a fiatalok? Mit lehet nyerni a horgászfesztiválon? A szegedi turistakalauz felsorolásából sem egyértelmű számomra, hogy mit, kinek, miért érdemes meglátogatni. A külföldieknek meg kellett volna magyarázni, hogy ki volt Móra Ferenc, a múzeum névadója. Azt is ki kellett volna fejteni, hogy miért menjenek el a „Pick Szalámi és Szegedi Paprikamúzeumba”, mert önmagukban a szalámi, paprika szavak – noha nemzetköziek – nem egyformán vonzzák a turistákat.

A mondanivaló kifejtésének tipikus mennyiségi hibája a szempontkeverés, -sűrítés, -megosztás. Az Allee bemutatásában a tanuló a szöveg utolsó mondatában az első irányító szempontról írt. A Körös-vidék és Szarvas leírásában a szöveg alkotója a 3. bekezdésben említette a 4.-be tartozó kirándulást, és a 4. bekezdésben fogalmazta meg az 1.-be tartozó ajánlást. Az is előfordult, hogy a diák az első két tartalmi szempontot az első bekezdésbe sűrítette (Eger), vagy fordítva: a táj leírása megoszlik az 1-2. bekezdés között (Tihany).

A szerkezet típushibái

A szövegek koherensek, mindössze egy példát találtam a bekezdések közötti téves kötőszóhasználatra (Váci street). A szerkesztés típushibája a szövegtagolás hiánya vagy következetlensége. Vannak, akik nem alkalmaztak bekezdéseket (Allee, Orfű). Vannak, akik vegyesen alkalmazták a beljebb kezdést és az új sorba kezdést (Eger, Tihany, Körös-vidék). 1 tanuló csak két bekezdésre tagolta a szöveget (Hévíz).

Összefoglalás: hogyan tanítsuk jobban a leíró szövegtípust?

A kérdőívek válaszaiból kiolvasható, hogy azért nehéz középiskolásoknak leíró szöveget alkotni, mert az általános iskolai vonatkozó irodalomanyag mind korszakában, mind nyelvében távoli, a tanulók nem kapnak mai irodalmi mintát tájleírás vagy jellemzés készítéséhez. (Nem segíti őket Csokonai Konstancinápoly c. versének megtanítása sem.) A választott középiskolai nyelvtankönyv sem ad szövegmintát leírás készítéséhez. A szövegtípusokról szóló leckében közölt ismeretek és a feladatok részletezett utasítása nem elég a gyakorlati szövegalkotáshoz. A leíró szövegek írott, monologikus, tervezett szövegek, a mintapéldány fizikai megjelenése nélkül nem várható el a diákoktól a műveleti feldolgozás és a tartalom lényegi megértése. Így nem várható el sem az angol, sem a magyar érettségi javítási útmutató elvárásainak teljesítése, ugyanis a leíró szöveg kidolgozása, a részletezés, az elmélyült érvelés azt jelenti, hogy a tanulók észlelik és alkalmazzák a topikfolytonosságot és topikváltást a szöveg egészében és a bekezdésekben is (Tolcsvai Nagy 2006: 68-69, 82-83).

Az angol tankönyvekből választott három lecke feldolgozása azt eredményezte, hogy a 9 főből 6-an jó vagy jeles eredménnyel alkották meg szövegüket. Egy diák kivételével mind teljesítették az elvárt terjedelmet, és két kivétellel jellemző volt a szövegek bekezdésekre tagolása. Felolvasáskor hatott rám az Egerről, a Visegrádról, a Körös-vidékről és a Tihanyról szóló szöveg. Eger és Visegrád bemutatása részletes, a leírásokban a történelmi események keltették fel az érdeklődésemet. A szövegírók az egri vár ostromának, illetve Mátyás király reneszánsz udvarának megidézésével hatottak az érzelmekre. A Körös-vidékről és Tihanyról nem a legkiválóbb nyelvtudású tanulók írtak, de a szövegek gazdag tartalmúak és jellegzetes hangulatúak. A Körös-vidék és Szarvas bemutatását átszövik a vizek, Tihany leírása pedig a szél, a víz és a levendula említésével az érzékekre hat. A legsikertelenebb az Allee leírása. Bár a szöveg alkotója a két bevásárlóközpont, az Allee és a Covent Garden hasonlóságából indult ki, megemlítette az építés idejét, sőt az elődöt, a Skála áruházat is, de nem bontotta ki az összehasonlításban rejlő lehetőséget: választhatott volna egy jellegzetes boltot, éttermet, terméket vagy kulturális eseményt, amellyel kiegészíthette volna a leírást.

A szövegalkotás gyakorlására nem elég a tanmenetben feltüntetett egy óra. Három-négy tanórában valósíthatjuk meg a szövegtípusra vonatkozó jegyek megállapítását, a szövegalkotási feladat értelmezését, előkészítését, majd a diákok (vagy egy részük) otthoni munkájának felolvastatását, közös értékelését.

A középiskolások tanulmányaik (idegen nyelvi órán) vagy utazásaik során minden bizonnyal találkoznak a turistakalauz szövegtípusával. Ez a szövegtípus legalább annyira közel áll a korosztályhoz, mint a hivatalos levél írása az önkormányzatnak. Miért ne lehetne ez is a középszintű érettségi vizsga egyik választható gyakorlati szövegalkotási feladata?

Tankönyvek, tankönyvfejezetek:

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: A költészet üzenete. Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram. In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 180-182.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: A regény változatai. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 151-171.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 247-258.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2015: Olvasni jó. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Házi olvasmány). In: Irodalom 6. OFI. Budapest. 237-244.

Alföldy Jenő-Valaczka András 2013: Táj, szülőföld. In: Irodalom 5. OFI. Budapest. 161-176.

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit 2013: Fogalmazási kalauz. A jellemzés. In: Magyar nyelv és kommunikáció 6. OFI. Budapest. 62-63.

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit 2013: Fogalmazási kalauz. A jellemzés. In: Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 6. OFI. Budapest. 94-96.

Fráter Adrienne 2012: A szövegtípusok. A szövegtípusok osztályozása. In: Magyar nyelv a középiskolák számára 10. Mozaik Kiadó. Szeged. 8-19.

Tim Falla-Paul A Davies 2012a: Unit 8. Landmarks. In: Solutions Elementary Student’s Book. OUP. 80.

Tim Falla-Paul A Davies 2012b: Unit 5. Street life. In: Solutions Pre-Intermediate Student’s Book. OUP. 46.

Tim Falla-Paul A Davies 2012c: Unit 8. Description of a place. In: Solutions. Intermediate Student’s Book. OUP. 81.

Melléklet

Irodalom:

Tolcsvai Nagy Gábor 2006: A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben. In Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Szöveg és típus. Segédkönyv a nyelvészet tanulmányozásához. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 64-90.

Megjegyzés: Rövidített formában elhangzott az V. anyanyelvi táborban 2018. június 22-én és a Partiumi szabadegyetemen 2018. július 26-án. A szerk.