Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Fárosz
Csípős szavak 14.

2018.07.27.1 hozzászólás

A férfi és női nemi szervek etimológiájának sikere arra késztet, hogy folytassam ezirányú kutatásaimat. Jelentkezem is az eredménnyel, amint új fejleményről beszámolhatok. Addig is nézzük meg a kérdés egyik irodalmi vetületét.

A köznapi beszédben számos ötletes szavunk akad a hímvessző megnevezésére. Leggyakrabban formája alapján (lásd: alaki hasonlóság) helyettesítik tárgyak, testrészek, állatok említésével. A szerszám, dákó, virsli, répa, farok, gyík, kígyó találó, bár nem éppen egyénített nevek. Vannak is játékos kedvű urak, akik szükségesnek vélik a bizalmas, családias viszony közvetlenebb kifejezését. A személyesség érzékeltetésére nem csupán öcsinek, öcsikének hívják, hanem el is keresztelik, és Lajosnak, Gusztávnak, Bélának becézik legjobb barátjukat. (Ebből a szempontból érdekes lehet a közismert gyerekdal, amelyben a fiúnév nem feltétlenül kisfiút jelöl: Hej, Jancsika, Jancsika, / mért nem nőttél nagyobbra…)

A nyugalmi állapotban elhelyezkedő, petyhüdt pénisz nem akar semmit, ám ingerek hatására szinte azonnal mozgolódni kezd. Nagy költőink közül a férfias felmeredés sajátos szimbólumának megalkotásában Ady Endre jeleskedett. Két szerelmes versében is feltűnik a világítótorony, görög eredetű nevén a fárosz, felidézve az építmény hosszúkás, rúdszerű alakzatának látványát. A művészeti ábrázolások allegorikus öröksége szerint a fárosz vigyázó fénye kíséri az élet hajóját, más értelmezésben viszont az oszlopszerű nyújtózkodás könnyen lehet a fallosz metaforája is. Ezt az alaphelyzetet felhasználva fogalmazza újra a hagyományt Ady. A párja után vágyódó, elhagyott férfi magánya szólal meg az Egyedül a tengerrel soraiban, ahol a sóhajtozó fickó az imádott nő helyett az ócska pamlagot öleli. A feszítő egymagában állás érzékletes párhuzama a távolból ragyogó vaskos csúcs képe: „Egy Fárosz lángol messze valahol”. Közbevetőleg prózai példát is hozhatunk az erotikus tartalom és a felcsapó-kihunyó, lüktető toronyfény összefüggéseire: A fekete Bimbi című novella éjjelenként gyakran összeboruló szeretői a szenvedélyes aktusok után a Riviérán nézik a tengert, „s a messze kilobbanó phare-okat”. (Az emléknek életrajzi eredete is van, s ebből egészen pontosan megállapítható, hol található ez a fárosz: Ady 1904 őszén Lédával huzamosabb ideig a nizzai világítótorony villanásait figyelte.)

A nizzai világítótorony

Legnyíltabban, bár mégis a szimbólum sejtető sokrétűségével az Ifjú karok kikötőjében első két sorának megszólítása árulja el, miről is van szó: „Gyuladj föl karcsu, piros Fároszom, / Fiatal évek büszke toronyrabja”. Természetesen nem csupán az alaki hasonlóság miatt kiváló költői lelemény a fárosz társítása a kemény ágaskodással. Nem tekinthetünk el attól, hogy a mindkét versben erősen jelenlévő tenger motívuma ismert nőszimbólum is, míg a habokon hánykolódó, merész utazók többnyire férfiak. Mit tehetne mást az élet (és a nők) tengerében tájékozódni vágyó kalandor, mint azt, hogy az állandó társként vele tartó, megbízható reflex jelzésére bízza magát. A világítótorony legfontosabb jellemzője ugyanis (amellett, hogy hatalmas méretekkel kiemelkedik a hullámokból vagy a part sziklái közül) irányjelző volta, az, hogy a bolyongó hajósoknak sötétben mutatja az utat, biztos pontot teremtve a távolság beméréséhez vagy a kikötéshez. Mint ahogyan a férfitest irányjelző képessége a napi élet útvesztőiben, kívánatos hölgyek közelében szemmel láthatóan, felkiáltó jelként működik.

Kép: FORTEPAN/Herbály István

 

1 hozzászólás

#1 Profi Nyelvész 2018. 07. 29. 16:50:38

Tegyük hozzá, hogy az Ady-vers esetében a fárosz remekül rímel a fasz szóra is, nyilván ez is motiválta s szerzőt, tehát a hangalaki hasonlóság is, no meg persze az alaki.

Új hozzászólás