Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Észtországi adósságunk
Levelek a Borostyánkőútról 63.

2018.07.1.3 hozzászólás

A híres Tartui Egyetem egyik épületének falán van egy észt és lengyel nyelvű tábla, amelyet 2005. május 3-án állított a Lengyel Köztársaság tallinni nagykövetsége.

Az épület előtt, nem messze a táblától pedig egy szobor áll. Mindkét emlékmű a város és a régió történelmének egy-egy jeles alakjára emlékeztet. A tábla Báthory István lengyel királyra és Litvánia fejedelmére, a szobor pedig Gustav Adolf svéd királyra. Az emléktábla szövege szerint a lengyel király és litván fejedelem 1583-ban Tartuban megalapította a jezsuita kollégiumot, amely a későbbi egyetem alapjául szolgált. Az egyetemet pedig, ahogy a szobor talapzatán is olvasható – Gustavus II Adolphus Rex Sueciae, fundator universitatis Dorpatensis – II. Gusztáv Adolf alapította meg. Évszám nem szerepel a táblán, de ismert, hogy az eseményre 1632-ben, három esztendővel azelőtt, hogy Pázmány Péter Nagyszombatban megalapította az egyetemet, került sor. 1802-1918 között több mint 2500 lengyel diák tanult a dorpati (tartui) egyetemen. Rájuk is emlékeztet a tábla.

Amire viszont nem emlékeztet: egy szóval sem említik, hogy Báthory magyar volt, a fenti címei mellett erdélyi fejedelem is. Akinek a nevéhez nem is annyira egyébként a vilniuszi egyetem megalapítása is köthető. A lett-észt határon lévő, kettészelt város – Valka/Valga – tőle kapta a városi rangot s a város címerét, benne Báthory kardjával.

Fájó adósságot kellene törlesztenünk: az észt-lengyel nyelvű tábla mellé egy észt-magyar nyelvűt is kellene állítani, amely teljesebb képet adna Báthory személyéről.

 

3 hozzászólás

#1 Kovács István 2018. 07. 14. 18:42:28

„Fájó adósságot kellene törlesztenünk: az észt-lengyel nyelvű tábla mellé egy észt-magyar nyelvűt is kellene állítani, amely teljesebb képet adna Báthory személyéről.”

Tisztelt Pusztay László!
Nem elvitatva a cikk témájának fontosságát, én mégis csak azt gondolom, hogy az MTA „őstörténeti állásfoglalása” – most – ennél azért jóval fontosabb téma. A magam részéről szörnyen kíváncsi vagyok az Ön véleményére!
Én egy másik poszt alatt már megírtam a magamét – érdeklődve várom az Önét!
Ebben a témában pont ÖN az aki nem hallgathat!

#2 Pusztay János 2018. 08. 12. 08:52:30

Kedves Kovács István,
a két téma elfér egymás mellett. Sajnos, nem tudom, milyen őstörténeti állásfoglalásra gondol, s nem ismerem az Ön véleményét sem az adott kérdésről – keveset használom az internetes fórumokat. Üdvözlettel, Pusztay JÁNOS

#3 Kovács István 2019. 08. 31. 07:33:55

Tisztelt Pusztay Úr!

Úhy tűnik én sem vagyok túl aktív internetező mert nem vettem észre a válaszát.
Ide idézem Önnek az MTA – őstörténeti állásfoglalását – amelyet az eredeti szándék szerint a “Kik vagyunk mi magyarok? – kérdésre adott válasz akart lenni – nem az lett!

“Nem mi vagyunk finnugorok, csak a nyelvünk!”

Ezt most már az MTA is kimondta a 2018.06.18. kiadott „őstörténeti állásfoglalásában”. Igaz, ahogyan kimondta, abban nem sok köszönet van.
Az első cikk (Magyar őstörténet-honnan hová?) – címmel jelent, meg amelyet Klíma László jegyez.
Azt kell, hogy mondjam azonban, hogy amit Klíma László nyújtott, az sok mindenre alkalmas lehet, de arra semmiképpen, nem hogy „összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket”
Föl kell tehát tennünk a kérdést, hogy Klíma miért nem az MTA szándéka szerinti, a finnugrisztika tudományos konszenzuson alapuló nézeteit közvetítette írásában, és miért a saját aktuálpolitikai színezetű, hazugságoktól, rágalmaktól, és fél igazságoktól rogyadozó állásfoglalását tárta a széles nyilvánosság elé?
A finnugrisztika nézeteinek hamis közvetítésével, és Horvát István alaptalan és hazug megvádolásával, így maga is bekerült az „összeesküvés-elméletek gyártóinak” kétes hírű, és hírhedt társaságába.
Úgy vélem, tehát, hogy az MTA állásfoglalásának ez a fejezete, semmilyen szerepet nem játszhat a „tudományos eredményeken alapuló ismeretátadásba”, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A tudománynak viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve már végképpen nem mondhatja, hogy csak a finnugorellenes oldal használ bizonyítatlan és hamis rágalmakat, csúsztatásokat, hazugságokat és féligazságokat.
Úgy látszik hiába volt Pusztay János figyelmeztetése – és elhatárolódása:
„A hagyományos uráli nyelvészet képviselői gyakran a kisajátított igazság trónjáról mondják el megsemmisítő véleményüket.” – ( Pusztay János – 2011)

Új hozzászólás