Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Észtországi adósságunk
Levelek a Borostyánkőútról 63.

2018.07.1.3 hozzászólás

A híres Tartui Egyetem egyik épületének falán van egy észt és lengyel nyelvű tábla, amelyet 2005. május 3-án állított a Lengyel Köztársaság tallinni nagykövetsége.

Az épület előtt, nem messze a táblától pedig egy szobor áll. Mindkét emlékmű a város és a régió történelmének egy-egy jeles alakjára emlékeztet. A tábla Báthory István lengyel királyra és Litvánia fejedelmére, a szobor pedig Gustav Adolf svéd királyra. Az emléktábla szövege szerint a lengyel király és litván fejedelem 1583-ban Tartuban megalapította a jezsuita kollégiumot, amely a későbbi egyetem alapjául szolgált. Az egyetemet pedig, ahogy a szobor talapzatán is olvasható – Gustavus II Adolphus Rex Sueciae, fundator universitatis Dorpatensis – II. Gusztáv Adolf alapította meg. Évszám nem szerepel a táblán, de ismert, hogy az eseményre 1632-ben, három esztendővel azelőtt, hogy Pázmány Péter Nagyszombatban megalapította az egyetemet, került sor. 1802-1918 között több mint 2500 lengyel diák tanult a dorpati (tartui) egyetemen. Rájuk is emlékeztet a tábla.

Amire viszont nem emlékeztet: egy szóval sem említik, hogy Báthory magyar volt, a fenti címei mellett erdélyi fejedelem is. Akinek a nevéhez nem is annyira egyébként a vilniuszi egyetem megalapítása is köthető. A lett-észt határon lévő, kettészelt város – Valka/Valga – tőle kapta a városi rangot s a város címerét, benne Báthory kardjával.

Fájó adósságot kellene törlesztenünk: az észt-lengyel nyelvű tábla mellé egy észt-magyar nyelvűt is kellene állítani, amely teljesebb képet adna Báthory személyéről.

 

3 hozzászólás

#1 Kovács István 2018. 07. 14. 18:42:28

„Fájó adósságot kellene törlesztenünk: az észt-lengyel nyelvű tábla mellé egy észt-magyar nyelvűt is kellene állítani, amely teljesebb képet adna Báthory személyéről.”

Tisztelt Pusztay László!
Nem elvitatva a cikk témájának fontosságát, én mégis csak azt gondolom, hogy az MTA „őstörténeti állásfoglalása” – most – ennél azért jóval fontosabb téma. A magam részéről szörnyen kíváncsi vagyok az Ön véleményére!
Én egy másik poszt alatt már megírtam a magamét – érdeklődve várom az Önét!
Ebben a témában pont ÖN az aki nem hallgathat!

#2 Pusztay János 2018. 08. 12. 08:52:30

Kedves Kovács István,
a két téma elfér egymás mellett. Sajnos, nem tudom, milyen őstörténeti állásfoglalásra gondol, s nem ismerem az Ön véleményét sem az adott kérdésről – keveset használom az internetes fórumokat. Üdvözlettel, Pusztay JÁNOS

#3 Kovács István 2019. 08. 31. 07:33:55

Tisztelt Pusztay Úr!

Úhy tűnik én sem vagyok túl aktív internetező mert nem vettem észre a válaszát.
Ide idézem Önnek az MTA – őstörténeti állásfoglalását – amelyet az eredeti szándék szerint a “Kik vagyunk mi magyarok? – kérdésre adott válasz akart lenni – nem az lett!

“Nem mi vagyunk finnugorok, csak a nyelvünk!”

Ezt most már az MTA is kimondta a 2018.06.18. kiadott „őstörténeti állásfoglalásában”. Igaz, ahogyan kimondta, abban nem sok köszönet van.
Az első cikk (Magyar őstörténet-honnan hová?) – címmel jelent, meg amelyet Klíma László jegyez.
Azt kell, hogy mondjam azonban, hogy amit Klíma László nyújtott, az sok mindenre alkalmas lehet, de arra semmiképpen, nem hogy „összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket”
Föl kell tehát tennünk a kérdést, hogy Klíma miért nem az MTA szándéka szerinti, a finnugrisztika tudományos konszenzuson alapuló nézeteit közvetítette írásában, és miért a saját aktuálpolitikai színezetű, hazugságoktól, rágalmaktól, és fél igazságoktól rogyadozó állásfoglalását tárta a széles nyilvánosság elé?
A finnugrisztika nézeteinek hamis közvetítésével, és Horvát István alaptalan és hazug megvádolásával, így maga is bekerült az „összeesküvés-elméletek gyártóinak” kétes hírű, és hírhedt társaságába.
Úgy vélem, tehát, hogy az MTA állásfoglalásának ez a fejezete, semmilyen szerepet nem játszhat a „tudományos eredményeken alapuló ismeretátadásba”, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A tudománynak viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve már végképpen nem mondhatja, hogy csak a finnugorellenes oldal használ bizonyítatlan és hamis rágalmakat, csúsztatásokat, hazugságokat és féligazságokat.
Úgy látszik hiába volt Pusztay János figyelmeztetése – és elhatárolódása:
„A hagyományos uráli nyelvészet képviselői gyakran a kisajátított igazság trónjáról mondják el megsemmisítő véleményüket.” – ( Pusztay János – 2011)

Új hozzászólás