Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Vak tyúk is talál kakast
Szólásmentés 43.

2018.06.15.nincs hozzászólás

Ha újabb frazémaszótárnak nem is, humoros frazémákról szóló tanulmánykötetnek azért örülhettünk a Tinta Könyvkiadó legutóbbi könyvbemutatóján. Mivel egy kiváló ismertetőt Balázsi Attilától ott helyben hallhattunk róla, én alább néhány személyes benyomásom megosztására, és érdekes példák felelevenítésére szorítkozom.

Rovatom hűséges olvasói talán még emlékeznek az Ajándék lónak túros a háta (Szólásmentés 13.) és az Abszurd közmondások (Szólásmentés 12.) c. írásokra, melyekben a kifacsart, keresztezett szólások társadalmi okait és funkcióit jártuk cseppet körül, megemlítve néhány örökzöldet és korhoz kötöttebb, szociális és politikai mondanivalóval erősebben fűszerezettet is. Most, a Tinta Kiadó gondozta A közmondásferdítések ma.: Öt nyelv antiproverbiumainak nyelvészeti vizsgálata c. munkát lapozva Hrisztova-Gotthart Hrisztolina, T. Litovkina Anna, Barta Péter és Vargha Katalin jóvoltából egyenesen magyar-angol-német-francia-orosz közmondásfacsarmány-gyűjteménnyel ismerkedünk, azaz egyfajta interkulturális összevetésre is alkalmas, új korpuszt kapunk. Egyrészt megismerkedünk a legtipikusabb ferdítésmódokkal és ferdítésekkel, másrészt a megkerülhetetlen fordított kiindulással sem maradnak adósok a szerzők: az említett nyelveken közlik a leggyakrabban „megbabrált” közmondások tízes listáját is. Utóbbiakból néhányat máris kimazsoláznék, a frazémák végén látható szám a ferdítmények adatolt mennyiségét jelzi. (A példákat folyamatosan számozom, az eredeti műben ezek egyébként nincsenek megszámozva.)

A leggyakrabban ferdített magyar közmondásnak vizualizált ferdítései sem ritkák. Forrás: trollfész.hu

  • Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. (178)
  • Aki korán kel, aranyat lel. (153)
  • Aki másnak vermet ás, maga esik bele. (149)
  • Old soldiers never die. (79)
  • If at first you don’t succeed, try, try again. (65)
  • Money talks. (65)
  • Morgenstund(e) hat Gold im Mund(e). (76)
  • Lügen haben kurze Beine. (75)
  • Im Wein liegt Wahrheit. (65)

(10) Wer andern eine Grube gräbt, fällt selbst hinein. (62)

Stb.

A német példákból azért említettem négyet, mert itt, egy ilyen speciális gyakorisági listából történő összevetés esetében is látszik, mennyire erős és egységes a közép-európai proverbium-area: (6) és (10) német példáinak magyar megfelelései egyúttal leggyakoribb közmondásaink közé tartoznak, sőt,  amagyar megfelelők is a leggyakrabban ferdítettek sorát bővítik. E kiragadott érdekesség is jelzi, a ferdítések lélektanáról, az elferdített és keresztezett proverbiumokban megjelenő kommunikációs stratégiákról, alkotói ihletről ill. az egyszerű, s manapság sajnos egyre gyakoribbá váló frazéma-tévesztésekről rengeteg módon lehetne írni, és ennek megfelelően egyfajta folklorisztikai tipológiát készíteni, akár areálisat is. A kötet szerzői ezzel szemben megmaradtak az általuk konzekvensen antiproverbiumoknak nevezett frazémák formális nyelvi osztályozásánál, azaz annál, hogy a ferdített és keresztezett szólások hány és milyen nyelvi elem betoldásával, elvételével vagy épp cseréjével jönnek létre (1. főfejezet), továbbá a humoros ferdítések poétikai rendszerezésénél (2. főfejezet). Mi tagadás, ehhez a közelítéshez a szerzőknek teljes joguk van, mint ahogy az olvasónak is ahhoz, hogy ezek után némi hiányérzet maradjon benne, hány és hány, izgalmas és érdemleges közelítési lehetőség maradt kidolgozatlan, sőt részben említetlen. (Egyes további vizsgálati szempontokról a könyv 123–125. oldalán, „Lehetséges jövőbeni kutatási irányok” címszó alatt esik szó.) Így igazából a kiterjedt és hatalmas gyűjtőmunka korpusz-eredményét, a kacagtató olvasmánynak sem utolsó példatár-jelleget tekinthetjük a most megjelent munka legnagyobb érdemének. Ezért most néhány remek ferdített közmondást emelek ki a szerzői osztályozás logikája szerint. A felvillantandó anyag is mutatja, mennyire nagy és sokrétű humorforrás van e kis kötet korpuszában. A szerzőktől megadott formális nyelvi szempontokat félkövérrel jelzem.

 

Bővítés

Egy hang hozzáadása:

(11) A harang rossz tanácsadó. < A harag rossz tanácsadó.

(12) You cannot put new swine in old bottles. < You cannot put new wine in old bottles.

Egy szó hozzáadása:

(13) Jobb adni, mint kapni pofont. < Jobb adni, mint kapni.

Egy szónál hosszabb, de egy tagmondatnál rövidebb elem hozzáadása:

(14) Ember tervez, de ki az Isten végez? < Ember tervez, Isten végez.

(15) Lügen haben kurze, aber ausdauernde Beine. < Lügen haben kurze Beine.

Egy vagy több különálló mondat hozzáadása

(16) A munka nemesít. Ezért én csak egy szegény paraszt vagyok. < A munka nemesít.

 Bővítés a közmondás előtt és mögött

(17) Az igaz, hogy a munka nemesít, de a szocializmusban nincs szükség nemesekre, l. (16) végét!

(18) Sie sagen: Wer nicht arbeitet, der soll auch nicht essen, und wissen gar nicht, wen Sie allen mit diesem Anspruch zum Hungertod verurteilen.

 

A kihagyásos ferdítéseket ugyanilyen formális logika mentén rendszerezi a könyv, hangkihagyástól a lehetséges maximális kihagyásig, (amikor még az idióma értelmezhető, és a kihagyás sem diszfunkcionális): Nézzünk egy minimális kihagyásosnak (19) és egy maximális kihagyásosnak értékelt adatot (20).

(19) Amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra. (Bár formailag valóban hangkihagyás, ahogy osztályozzák, én ezt mégis egyértelműen humoros szócserének ítélném: megtehetsz > megehetsz.)

(20) Más szemében a szálkát… < Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem.

 

A második főfejezet kvázi újragombolja az anyagot: poétikai-stilisztikai szempontok szerint csoportosítja az elferdített közmondásokat. Paronímia (21, 22), poliszémia-homonímia (23, 24) homofónia (25), kódkeverés (26–28), (a könyvben „játék az idegen nyelvekkel” címszóval), szó- és hangismétlés, rím és/vagy metafora teszik humorossá a közölt frazémákat.

(21) A csaj nem jár egyedül. < A baj nem jár egyedül.

(22) Pissen ist Macht. < Wissen ist Macht.

(23) Aki mer, annál van a kanál. < Aki mer, az nyer.

(24) Figures don’t lie, unless they are women’s. < Figures don’t lie.

(25) The ascetic says: No thyself. < Know thyself.

(26) Aki fair, az nyer. < Aki mer, az nyer.

(27) A Word elszáll, az írás megmarad. < A szó elszáll, az írás megmarad.

(28) Szuvenyír nyihaha, nekukucski protko. < Ajándék lónak ne nézd a fogát!

Ez utóbbi Arany János Családi körének (sörének?) fergeteges Kádár-kori oroszt parodizáló elferdítését juttatta eszembe, ezúton szívesen megosztom:

Vecserom-vecserom kto-kto szpaty,

Málenykij bogárka, zum-zum platty!

 

Összességében az anyagkezeléssel kapcsolatban számos mikrofilológiai megjegyzést tehetnék, de nem teszek, mert a mű más irányú érdemei kétségtelenek, és a kérdőjeles megoldások nem rontják jelentősen olvashatóságát. Az ellenben mindenképp elgondolkodtató, hogy a szerző miért kardoskodnak egyértelműen a Wolfgang Mieder német kutatótól származtatott antiproverbium terminus mint hiperonima feltétlen használata mellett, ha maguk is elismerik, számos európai folklórkutató az antiproverbiumot csak a közmondásferdítések egyik hiponimájának tartja, és – tesezm hozzá már én – ebben az említett kutatóknak kétségkívül igazuk is van. Az antiproverbium sem etimológiai, sem nyelvszociológiai szempontból nem szerencsés hiperonimája minden közmondásferdítésnek, utóbbiak, ha nagyon ragaszkodunk klasszicizáló terminushoz, összefoglalóan para- vagy pszeudoproverbiumok, ad maximum metaproverbiumok lehetnének. .Antiproverbium eredendő jelentése szerint az lehet(ne), melyben a ferdítés lényege, hogy a frazéma eredendő értelmével ellentétes, azzal gyakran kifejezetten szembeállító értelem/értelmezés keletkezik. Ebben az értelemben prototipikus antiproverbium a német Wo ein Wille ist, ist auch ein Umweg szemben az eredeti Wo ein Wille ist, ist auch ein Weg proverbiummal. A kreativitás, a nyelvi humor azonban ritkán eredményez ilyen egyértelmű kontrasztot, így sokkal helyesebb lenne megmaradni a magyar irodalomban régóta bevett közmondásferdítés hiperonimánál, s ezek hiponimái lehetnének többek közt az így-úgy ferdített frazémák, a keresztezett frazémák és a tényleges antiproverbiumok is. Mert, hogy egy gyatra ferdítéssel zárjam, a terminológiában sem/nem minden német, ami fénylik.

Hrisztova-Gotthart Hrisztolina– T. Litovkina Anna– Barta Péter– Vargha Katalin: A közmondásferdítések ma: Öt nyelv antiproverbiumainak nyelvészeti vizsgálata. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 203. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2018. Ára: 2990 Ft.

Új hozzászólás