Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Találósok Tetten ért szavak 109.

2018.05.10.nincs hozzászólás

Olyan, mintha porcukorral szórnák be a tájat, fehérek a növények, és fehérek a házak. Mi az? Hóesés.

És a következő is valami hasonló: Égen úszó pehelypaplan, esőcseppek laknak abban.  Mi az? Felhő.

Mik ezek? Ezek kérem, kitalálósok, sőt kitalálós versikék. Ahogy Nyulász Péter gyermekeknek szóló könyvében találjuk. Mert kitalálósokat a népköltészetben is találunk, a néprajzkutatók össze is gyűjtötték őket, az óvónők és óvóbácsik, a tanítónők és tanító bácsik megtanulták és megtanították őket, a tankönvyszerzők tankönyvekbe írták – mert mindannyian tudták, hogy a kitalálósok fejlesztik az anyanyelvet, a gondolkodást.

Hogy is volt ez a találós kérdések esetében? Hozzunk néhány példát a népköltészetből, a gyermekfolklórból. Lábadi Károly, Hold letette, nap felkapta című, drávaszögi magyar találósokat tartalmazó könyvéből:

Akárhova viszik, mindig fejbe verik, mi az? Szög.

Kevés az ára, mégsem fér a szobába, mi az? Gyertyafény.

Kis dobozban száz veszély, piros nyelve sokat ér, mi az? Gyufa.

Erdőn által vasvillás legényes járnak, mi az? Kecskenyáj.

A falut és várost elnyeli, mi az? Köd.

Hasa alatt fogak, fogaival a hajunkat igazítjuk, mi az? Fésű.

Édesebb a méznél, bár nem cukros, mi az? Álom.

Milyen fa nincs az erdőben? Gyufa…

Feje nincs, de van kalapja, Lába nincs, de van cipője, mi az? Lámpa.

És hogy miért érdekes ez a nyelvészet számára? Önmagáért azért, hogy játszunk a nyelvvel, becsapjuk, be akarjuk csapni a másikat, avagy csak gondolkodásra kényszerítjük. Azonban a találósok nagyobbik részét nem lehet gondolati-logikai alapon kitalálni. Többről van szó, mint játékról. A választ Thass-Thienemann Tivadar, kiváló pszichologista nyelvész magyarul nemrég megjelent könyvében találjuk: „A nyelvet a keleti emberek eleve parabolisztikusnak (rejtélyesnek) gondolják, csalibeszédnek, gondolkodásnak, találós kérdések megfejtőjének, a bennfoglalt rejtett jelentések kitalálójának fogták fel. Lao-Ce parabolikus mondásokban fejtette ki filozófiáját. A Biblia parabolák, allegóriák, metaforák, találósok, szimbolikus kifejezések könyve… A parabola az ótestamentumi héberben azonos a beszéddel. A képes beszéd másik kifejezését rejtvénynek, homályos beszédnek, találós kérdésnek fordíthatnánk. A nyelvnek ez a felfogása különbözik a miénktől, mert mi elvesztettük a parabolikus és szimbolikus kifejezés iránti eredeti vonzalmunkat.”

De a népköltészetben megőrződött és a gyermekirodalomban ma is születő találósaink őrzik a nyelv ősi használatára vonatkozó utalást.

Találós kérdések föltehetőleg minden népnél és nyelvben előfordulnak. A találósok nemzetközi kutatója, Mándoki László egy könyvsorozatot jelentetett meg más népek találósaiból. Ezekből is idézünk. Ház tetején nyeles edény – török népek találósai:

Vére van, de lelke nincs, mi az? Cékla.

Lelke van, de vére nincs, mi az? Pillangó.

Ház tetején nyeles edény címmel szomszédaink, nemzetiségeink találósaiból válogatott Mándoki László:

Négy nővérem van otthon, egymást bámulják folyton, mi az? A négy fal.

Kéz és fejsze nélkül vendégek érkeztek, a házunkhoz mára mégis házat építettek, mi az? A fecskék.

És Ház tetején egy fél lepény címmel a finnugor népek találósait is kiadta:

Télen eszik, nyáron alszik, mi az? A kályha.

Napkeltétől vélem jár, napnyugtával odébbáll, mi az? Az árnyék.

 

Elhangzott a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorsorozatában. A műsor 2018 májusától mindennap 20.31-kor hallható a Kossuth rádióban (a rövid hírek után).

Új hozzászólás