Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Fogkefe, telefon, rombusz
Csípős szavak 11.

2018.04.27.1 hozzászólás

Mondjon bárki bármit a vidéki élet hátrányairól, azért a mi kis városunkban sem ismeretlen a kultúra, mi is nézünk tévét! Húsvét környékén sokadszorra vetítették és sokadszorra néztem meg valamelyik csatornán a négy részes Abigélt, amelynek forgatókönyve Szabó Magda regényéből készült.

Az történt most is, amit más esetben is tapasztaltam már, hogy a többszöri megtekintés átszínezi az addig ártatlannak tűnő mozzanatokat, és a félreérthető kijelentésekből valóságos erotikus motívumsor bontakozik ki. Különös fejlemény egy lányregényben! Lássuk csak, miféle pikáns nyomokra bukkanhatunk mind a könyv, mind a filmváltozat cselekményében.

Amikor Vitai Georgina leadja világi holmijait, és beöltözik a Matula egyenruhájába, személyes tárgyait elveszik tőle. Még a fogkeféjét is, mert – a regény szövege szerint – „a fogkefe nyele meg meggypiros”, a filmben pedig még egyszerűbb indoklással: „piros a nyele”. Mire gondolhattak vajon a szemérmes szolgáló testvérek, hogy istentelennek, pajzánnak tartották, ha piros nyelű fogkefe van a fiatal növendék szájában?

A püspök látogatásakor az osztály lebukik a dupla dolgozatokkal. Kis Mari állítja, mindenkit ki fognak csapni, ám Gina úgy véli, mindenkit kicsapni mégsem lehet. Torma Piroska, az igazgató unokahúga a könyörtelen intézeti szigor mértékét a következőképpen ecseteli: „Az én nagybátyám, ha bűnön kapja rajta magát, még saját magát is kicsapja”. A gyermeklelkű Piroskának nyilván sejtelme sincs arról, hogy az iskolai vonatkozáson túl mit jelenthet még, ha a férfiember önmagát kicsapja.

Az intézet steril légkörét egyetlen érzéki mozzanat borzolja, bár szinte észrevétlenül. A közösen töltött szentestén Gigus tanárnő egyszer csak elköszön az áhítatos társaságtól, és elvonul az ügyeletes szobába, a telefonhoz, mert interurbán hívást vár. Utána is bámulnak valamennyien, teszi hozzá az elbeszélő, mert volt a tanárnő arcán „valami nem a Matulába illő ragyogás”. Amikor Georgina véletlenül megpillantja őt a telefonbeszélgetés után, rögtön megérzi a „szép, karcsú, barna fiatal nő” átszellemült viselkedésén, arcán „a boldogok titkos mosolyával”, hogy férfival beszélt, és férjhez fog menni, mert most, ma este a kagylóba búgva kacérkodott valakivel. „Mit tudja azt a telefonközpont, mennyi örömet adhat az az egy szál telefondrót.” Különösen, ha a vágyakozó párok bizalmas dolgokat suttognak egymásnak, és a hangok változásából következtetnek arra, hogy mit is csinálhat a másik.

Foto: FORTEPAN

Sikamlós kérdés, hogy a Matulában tiltott saját hálóinget Torma Piroska a mértani testek közül miért épp a rombuszba akarja belegyömöszölni? Persze, mert annak lejár az egyik oldala, de köztudottan rombusz alakú a női nemi szerv vázlatos rajza is. Ginának szintén – mint a regényben olvasható – „a Torma rombuszába” kellett volna eldugni a szépítőszereket és egyéb cifraságokat. Nem okvetlenül égbekiáltó feltételezés, ha eszünkbe jut, hogy a rombusz űrének kitöltésére irányuló szándék nem csak a megfelelő rejtekhelyre, hanem a lányok kielégítetlenségére is utal.

   

A naiv bakfisok természetesen önfeledten beszélnek és cselekednek, az viszont nem lehet minden tudatosság nélkül, hogy a történet elbeszélője egyértelműen kétértelmű kijelentéseket – mondhatni – ad a szájukba. Nahát!

 

1 hozzászólás

#1 Bernáth Kálmán 2018. 04. 27. 21:34:44

Hol van ez a kis város? vagy kisváros?

Új hozzászólás