Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Életképek Veres Szilárda naplójából
Nyelv(es) irodalom 11.

2018.04.20.nincs hozzászólás

Két, a korra jellemző életkép Veres Pálné leánya, Rudnay Józsefné, született Veres Szilárda naplójából

“Jött az 1860. év tavasza, mely meghozta április 8-án a döblingi tébolydából a gyászhírt, hogy a nagy Széchenyi meghalt. Mint varázsütésre, egyszerre az egész nemzet gyászt öltött.  A fekete pruszlikra a Széchenyi mellképével ellátott ezüst csatokat varrtak, a magyar főkötő fekete csipkéből készült, a színes pártát fekete váltotta fel, fekete vagy acél gyönggyel kihímezve. Az ország minden községében – még a legkisebb faluban is – gyászistentiszteletet tartottak.

Nagyban fokozták még a nemzet gyászos megdöbbenését azok a rettentő körülmények, melyek Széchenyi haláláról annak a hírével együtt érkeztek e hazába névtelenül s melyek részben túlzottak, részben valótlanok voltak, de akkor közhitelre találtak.

Nem sokkal halála előtt jelent meg Széchenyinek azon sárga borítékú vaskos kötete: „Ein Blick auf den Rückblick”, melyet minden művelt igaz magyar –aki csak megkaphatta – elolvasott, bár tudta, hogy házkutatás (és a könyv megtalálása) esetén súlyos börtön lesz a bér.”

“Jókai Mór „Nagy Tükör” című humoros lapja a ”A Curia régen és most” címmel a Curia épületét kétféle módon ábrázolta. A régi előtt fényes fogatok állottak, a bakon nyalka kocsisok, mellettük díszbe öltözött huszárok ültek. A mostani Curia előtt kalocsnik és esernyők voltak láthatók, jelképezve azt, hogy a legfelsőbb bíróság olyan Bach huszárok kezében van, akik valahonnan Morva-vagy Csehországból kutyafogaton hozták magukkal batyuikat. Ezekre mondotta Deák Ferenc, midőn közvetlenül a kiegyezés előtt kérdezte őt Ferenc József császár, hogy mi lenne a sok beözönlött hivatalnokból, ha a magyarok vennének át minden hivatalt: „Hja, ha egy gazda birtokának mocsaras részéből le akarja vezetni a vizet, hogy azt termékennyé tegye, nem gondolkodhat a benne élősködő békákkal!”

Új hozzászólás