Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Griff
    2018. 06. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Életképek Veres Szilárda naplójából
Nyelv(es) irodalom 11.

2018.04.20.nincs hozzászólás

Két, a korra jellemző életkép Veres Pálné leánya, Rudnay Józsefné, született Veres Szilárda naplójából

“Jött az 1860. év tavasza, mely meghozta április 8-án a döblingi tébolydából a gyászhírt, hogy a nagy Széchenyi meghalt. Mint varázsütésre, egyszerre az egész nemzet gyászt öltött.  A fekete pruszlikra a Széchenyi mellképével ellátott ezüst csatokat varrtak, a magyar főkötő fekete csipkéből készült, a színes pártát fekete váltotta fel, fekete vagy acél gyönggyel kihímezve. Az ország minden községében – még a legkisebb faluban is – gyászistentiszteletet tartottak.

Nagyban fokozták még a nemzet gyászos megdöbbenését azok a rettentő körülmények, melyek Széchenyi haláláról annak a hírével együtt érkeztek e hazába névtelenül s melyek részben túlzottak, részben valótlanok voltak, de akkor közhitelre találtak.

Nem sokkal halála előtt jelent meg Széchenyinek azon sárga borítékú vaskos kötete: „Ein Blick auf den Rückblick”, melyet minden művelt igaz magyar –aki csak megkaphatta – elolvasott, bár tudta, hogy házkutatás (és a könyv megtalálása) esetén súlyos börtön lesz a bér.”

“Jókai Mór „Nagy Tükör” című humoros lapja a ”A Curia régen és most” címmel a Curia épületét kétféle módon ábrázolta. A régi előtt fényes fogatok állottak, a bakon nyalka kocsisok, mellettük díszbe öltözött huszárok ültek. A mostani Curia előtt kalocsnik és esernyők voltak láthatók, jelképezve azt, hogy a legfelsőbb bíróság olyan Bach huszárok kezében van, akik valahonnan Morva-vagy Csehországból kutyafogaton hozták magukkal batyuikat. Ezekre mondotta Deák Ferenc, midőn közvetlenül a kiegyezés előtt kérdezte őt Ferenc József császár, hogy mi lenne a sok beözönlött hivatalnokból, ha a magyarok vennének át minden hivatalt: „Hja, ha egy gazda birtokának mocsaras részéből le akarja vezetni a vizet, hogy azt termékennyé tegye, nem gondolkodhat a benne élősködő békákkal!”

Új hozzászólás