Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

A film szimbolikája — Király Jenő emlékére Tetten ért szavak 106.

2018.02.10.2 hozzászólás

Az egyik legeredetibb tanárom volt, az ELTE egykori legendás népművelés szakán.

(Tömeg)kulturális-esztétikai meglátásaival, elméleteivel alapvetően formálta a látásmódomat. Korunk Balázs Bélájának gondolom.  Mozifolklór és kameratöltőtoll című könyvéről még a 80-as években írtam a Forrásban. Tömegkultúra-elméletét szinte minden évben ismertetem hallgatóimmal: retorika és médiakultúra órán.

Az egyetem elvégzése után talán kétszer találkoztam vele. Egyszer meghívtam egy szemiotikai konferenciára, nagyon szerettem volna bekapcsolni társaságunkba. Küldött egy könyvet és egy levelet: “Köszönöm a meghívást, de bizonyos okból nem járok konferenciákra, majd egyszer elmondom…” Nem mondta el. Talán a tudományos életre jellemző ötlettelenség, behódolás, akadémiai tespedtség, unalmasság riasztotta. Amikor a Kaposvári Egyetem megjelentette többkötetes életművét, de valami okból zárolták, meg akartam szerezni. Minden furfangot megpróbáltam (bedobtam erős kaposvári kapcsolataimat is), mindhiába. (Egy korábbi naplóbejegyzésemet olvasva Varga Anna két szatyorban elhozta nekem a vaskos köteteket…) Nagyon szerettem volna vele találkozni. Éreztem, hogy nincs a helyén, nem kapja meg a kellő elismerést. Már késő.

Gyűjtögetem emlékeimet. Órái a Pesti Barnabás utca kissé kopott termeiben mindig óriási szellemi élményt jelentettek. Nem nagyon barátkozott senkivel, de óráit nagyon élveztük. Mikor nyelvész lettem, megtudtam, hogy az általam ugyancsak nagyon tisztelt Zsilka János professzorral (aki ugyancsak nincs kellően megbecsülve) közös egyetemi jegyzetet jelentettek meg. Mindketten mondták a magukét, szerintem mindketten zsenik voltak, körülvéve értetlenkedőkkel, és csekély számú rajongóval.

A rendszerváltás előtt Király Jenőről azt mesélték a tanszéken, hogy Sopronban lakik, és azért, mert ott tudja nézni a nyugati televíziókat, azokat a filmeket, amelyeket elemez. Nem tudom, igaz volt-e. De azt sem tudom, hogy fért az életébe ennyi film, ennyi olvasmány, ennyi eredeti gondolat. S azt végképp nem értem, hogy miért nem akart egy kicsit többet megmutatni magából. Hiszen manapság oly ritka az ilyen ember. Nincs is. És most már ő sincs.

A karrier állt tőle a legtávolabb. Csöndes, visszahúzódó, az előmenetellel csöppet sem törődő életet élt. Ezért nekünk, akik valamennyire ismertük, kötelességünk életművét még jobban megismerni, megismertetni, közkinccsé tenni.

Irodalom:

Király Jenő—Zsilka János: Kommunikációelmélet III. Homogén médiumok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.

Király Jenő: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája. I—X. kötet, Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkuiltúra Tanszék, Magyar Televízió Zrt., 2010.

2 hozzászólás

#1 Kiss Béla Károly 2018. 02. 14. 13:46:40

Én is emlékszem Király Jenő tanár úr óráira, az egyetem egyik legjobb tanára volt.

#2 KV 2018. 02. 26. 15:23:59

Visszafogottságának oka az volt, hogy nehezen viselte az embereket. De szerette őket

Új hozzászólás