Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Bánattal induló – jóra forduló
Nyelv(es) irodalom 6.

2017.11.20.nincs hozzászólás

„Oh te kevély ember…”

„Oh te kevély ember,
Mi vagy? Csak egy kender,
Mely majd halaványodik:
Mihelyt cifra ruhád
S nagyralátó orcád
A földbe temettetik”

— így szól a régi, veretes halottkísérő, hiszen november, vagyis Szent András és a titokzatos ködök hava, mégiscsak mindenszentek és a halottak napja hónapja legelsősorban.

Mindenszentek ünnepét Keleten már 380-ban megülték, méghozzá a vértanúk napjaként.  A VIII. században élt III. Gergely pápa aztán már kiterjesztette „a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapjává.  IX. Gergely pápa óta, a IX. századtól kezdve tartjuk november elsején ezt az ünnepet. Magyarországon a bencések honosították meg a mindenszentek tiszteletét, hála Szent Istvánnak, aki betelepítette a rendet hazánkba.

1158-ban van már Mindenszentek temploma a pécsváradi apátságnak, aztán Németújvárnak, Pécsnek és Bajcsnak is. Helyneveink is őrzik az ünnep tiszteletét: Mindszent, az erdélyi Érmindszent (Ady szülőhelye) vagy a zalai Csehimindszent, Mindszenty bíboros-hercegprímás születési helye és történelmi névadója. 125 éve, 1892-ben született – eredeti nevén – Pehm József Magyarország mártír sorsú, karizmatikus bíborosa, hercegprímása, esztergomi érseke, aki élete végéig küzdött a diktatúra ellen, nemzetének és híveinek fennmaradásáért.

A néphit szerint novemberben bizonyos jelekből következtethetünk a várható időjárásra is:

„Mindenszentek napján a cserfáról vágj le egy ágat, ha száraz belöl: kemény tél, ha nedves: nedves tél lészen. Ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta: erős, havas telet mutat.”

A falusiak Márton lúdja melle csontját is vizslatják, „mely ha veres: nagy hideget, ha fejér: sok havat, ha fekete: esős őszt és állhatatlan, változó, háborgó, rút telet várnak”.

Némi reményt hagy a következő jóslat: „Erzsébet és Katalin napján micsodás az idő, Karácsony havában olyas…” Pláne e régi rigmusnak fényében:

„Azér küldött Szent Katalin anyja:
Holnap leszen Szent Katalin napja.
Hordójuknak csikorogjon csapja!
Köszöntőknek félre áll a kontya.”

Így vidámodik meg ez a bánattal induló, ám jóra forduló hónap!

 

Új hozzászólás