Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Eltűnt a legkeletibb Szent László-szentély Tetten ért szavak 103.

2017.11.10.1 hozzászólás

A moldvai Vizantea, magyarul Visonta faluról Domokos Pál Péter, a moldvai csángómagyarok apostola az 1980-as évek közepén ezt mondta Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetesnek:
– Templomának védőszentje – valószínűleg – Szent László király. De lehet, hogy csak volt!

Innen Jáki Sándor Teodóz atya gondolatai: 1997-ben jártam Vizanteában. Nem egykönnyen találtuk meg a templomot, Vizantea falu ugyanis a Szeret folyó és a Kárpátok között van, Marasest várostól nyugatra, Vráncsa (= Vrancea) megyében, a Keleti-Kárpátok keleti lejtőjének egyik völgyében. Újszántó lehetett az eredeti magyar neve Domokos Pál Péter szerint. A faluban Dicsértessék-kel köszöntünk az idősebbeknek, és mindegyiküktől Mindörökké! Volt a válasz – persze, hogy magyarul! Majd elkezdtünk tőlük érdeklődni jó néprajzos módjára: vagyis úgy, hogy még véletlenül se mi találjuk ki őhelyettük a keresett adatot: a templom régi védőszentjének nevét!

Szent László király féldombormű oltárképe a nagyváradi székesegyházban (Kép: Balázs Géza)

 

Az írást ettől kezdve dramatizált formában adjuk közre:

Első kérdésem ez volt hezzuk (=hozzájuk): Mikor van itt a faluban a templom búcsúja?

– A 15-én az augusztban!

– Régebben mikor volt a búcsú?

– Akkor is akkor volt!

– Na, és kicsi leányka korukban mikor volt?

Erre gondolkodóba estek, majd mosolyogva felelték:

– Való, akkor elébb volt! Az eeső kapáláskor vót! A fogyatékján a júninak.

Tovább beszélgetve aztán az is kiderült, hogy régi templomukat valamikor a nagy verekedís (= az I. világháború) után lebontották és újat építettek a helyébe. A régi templomnak a védőszentnek képe volt-e vagy szobra? Emlékeztek rá:

– Szobor, szobor!

Egyikük hozzátette:

– Nagy, szép szobor vót. Széesebb (= szélesebb), nagyobb, két meter. Az ótár megett, az ótár háta megett vót.

 – Férfi szent volt-e vagy női?

– Férfi, férfi!

A rövid felelet ilyen kettőzése szinte általános náluk.  A régi védőszent neve azonban csak nem akart eszükbe jutni!

 – Nem éppen kapódnak olyanok, akik még emlékeznek rá.

Mégiscsak „kapódott” egy asszony: – Menjünk át a nénimhez, ő majd tuggya!

De a nénije sem emlékezett rá. Ám figyelmesen hallgató embere (= férje) egyszerre csak megszólalt, mégpedig románul:

– Sfântu Ladislau! (Azaz: Szent László!)

Ezért a két szóért jöttünk ki Vizanteába, de úgy, hogy ezeket tőlük, visontaiaktól halljuk. Ezután már a többieknek is eszükbe jutott a régi védőszent. Az egyik férfi a családból még hozzátette:

– Ő a legnagyobb szent a világon, mert király vót és mégis szent lett belőle!

– Hát a Szent István király?

 – Hát az is legnagyobb vót!

 – Miért változtatták meg a védőszentet?

 – Nekünk azt nem monták meg! Arra fájt a szüvünk!

– És mi lett Szent László régi szobrával?

– Előbb eevitték egy házba, aztán az új parókiára (= plébániára) vitték. Most is ott vagyon!

Bementünk a plébániára. A páter szívesen fogadott, de a Szent László-szobor fotózását megyés püspökének előzetes engedélyéhez kötötte!

– Engedje meg nekünk, hogy szentmisét mondjunk a plébánia-templomban

Átkísért bennünket a templomába. Hogy magyarul miséztünk, azt hallhatta, de nem biztos, hogy észrevette a mise szövegét: a Szent László királyunk tiszteletére mondott imádságokat. Boldogok voltunk, hogy hosszú évtizedek igaztalan mulasztássorozatát törtük meg azzal, hogy Szent László miséje, Szent László volt templomában, a Szent névünnepén – magyar papok imádságával, újra fölhangozhatott…

(Csak volt – a legkeletibb Szent László-szentély. Jáki Sándor Teodóz írását rádióra alkalmazta a Tetten ért szavak.)

1 hozzászólás

#1 Rudi 2017. 11. 14. 22:55:51

Ismét egy megejtően megható írás.

Új hozzászólás