Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

…és felhangzik az Ige kis finnugor nyelveken is
Levelek a Borostyánkőútról 55.

2017.11.1.nincs hozzászólás

A reformáció 500. évfordulóját finnugor nyelvekkel foglalkozóként nem is köszönthetném méltóbban, mint az oroszországi finnugor és szamojéd nyelvű Bibliákról írott rövid áttekintéssel.

A Bibliát nemzeti nyelvekre azután kezdték fordítani, hogy Luther elkészítette a német nyelvű fordítást. A bibliafordítások célja a keresztény hitű közösség esetében az volt, hogy az addig latinul elhangzó igét közelebb vigye a hívőkhöz.

Némileg más a helyzet az oroszországi finnugor nyelvű népek esetében. Egyrészt az eredetileg pogány népeket keresztény – pravoszláv – hitre kellett téríteni, másrészt az iszlám hatása alá került népeket áttéríteni a pravoszláv hitre.

A Biblia és egyéb vallásos szövegek minél több nyelvre való fordításának elősegítése érdekében az utóbbi másfél évszázadban nemzetközi intézeteket hoztak létre. Finnugor szempontból különösen három érdemel említést:

& Kazányban a pravoszláv missziós társaság fordító bizottsága (Переводческая Коммиссiя Православнаго Миссiонерскаго Общества), amelyet 1868-ban alapítottak;

& a Stockholmban 1973-ban alapított Bibliafordító Intézet (Institutet för Bibelöversättning), amelyik finnországi partnerével együttműködve jelentős szerepet játszott a Biblia oroszországi finnugor nyelvekre való fordításának szervezésében és kiadásában;

& a mai Oroszországban a Bibliafordító Intézet (Институт перевода Библии), amelyet 1992-ben jegyeztek be Moszkvában a fent említett svéd Bibliafordító Intézet oroszországi filiáléjaként, s amely 1995-ben önállósult. Ebben az intézetben több mint 150 munkatárs – a különböző nyelvek anyanyelvű beszélői, filológusok, Biblia-kutatók – közreműködésével 65 nép nyelvére fordítják a Bibliát.

***

A Bibliát, vagy annak részeit azonban már e társaságok létrejötte előtt is fordították a kis finnugor nyelvekre.

& Mindenekelőtt Permi Szent István tervékenységéről kell megemlékezni. A XIV. század második felében Sztyepan Hrap püspök, a későbbi  Permi Szent István megteremtette az írásbeliséget, létrehozta az ábécét (az ún. abur írást), egyházi szövegek fordításával és írásával egyidejűleg számos területen kidolgozta a komi nyelvű terminológiát. Nagyszabású művének nem akadt folytatója, de hatása a későbbi nyelvfejlesztési, nyelvújítási, terminológia-alkotási törekvések során érezhető volt.

& Veniamin archimandrita 1828-ban nyenyec nyelvre fordította az Újszövetséget.

& Londonban 1863-ban adták ki Máté evangéliumát nyugati és keleti lív nyelvjárásban, erza nyelven 1865-ben, osztjákul pedig 1868-ban, manysiul 1869-ben.

& Szentpétervárott az 1880-as évek elején jelent meg több finnugor nyelven, például komi és komi-permják nyelven a Máté-evangélium 1882-ben, ekkor tájt a János-evangélium moksa nyelven (nincs évszám).

A kazányiak kiadványai: Lukács-evangélium erzául, 1889, Evangélium erzául, 1910, Evangélium mezei-mari nyelven, 1906, Evangélium udmurtul, 1912.

***

A svéd(-finn) Bibliafordító Intézet kiadványairól a teljes listát Keresztes László tanulmányában olvashatjuk (Keresztes, László: The Questions of Finno-Ugric Literary Languages in the Light of the Latest Bible Translations – Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 2010, Pars I: 127-168). A kis füzetszerű kiadványok nyomtatását 1996-ig Finnországban végzik, néha megadják a település nevét is (Saarijärvi), majd a petrozavodszki Karelia Kiadó bekapcsolódik a munkába, és 1997-től ők adják ki a fordításokat, 1999-ben pedig a szintén petrozavodszki Periodika Kiadó is. A kiadványok szerkezete azonos: a szöveg után magyarázatok és két Jézus korabeli térkép Jeruzsálemről és Palesztináról. Érdekes, hogy a gyermekeknek szánt, szép színes Bibliákat Zágrábban nyomták.

Az evangéliumok:

= Máté: karjalai 2007, olonyeci 1997, vepsze 1998, inari lapp 1995, erza 1998, moksa 2002, mezei-mari 1999, hegyi-mari 2009, komi 1999, komi-permják 2001, udmurt 1992;

= Márk: karjalai 1996, olonyeci 1993, vepsze 1992, erza 1995, moksa 1995, mezei-mari 1994, hegyi-mari 1997, komi 1995, komi-permják 1996, udmurt 1992, manysi 2000, hanti 2000, nyenyec 2004;

= Lukács: karjalai 1999, olonyeci 1997, 2000, vepsze 1996, inari lapp 1998, erza 1996, moksa 1997, mezei-mari 1996, hegyi-mari 1999, komi 1996, komi-permják 2005, udmurt 1992, manysi (kivonatos) 2007, hanti (kivonatos) 2007, 2009, nyenyec 1995;

= János: karjalai 2006, olonyeci 1993, vepsze 1993, erza 1990, moksa 2003, mezei-mari 1997, hegyi-mari 2006, komi 1998, komi-permják 2007, udmurt 1992.

Az evangéliumokon kívül kiadták Az apostolok cselekedeteit (pl. karjalai 2004, aunuszi-karjalai 1999, vepsze 1999, erza 1996, moksa 2005, mezei-mari 1986, komi 1979, komi-permják 2009, udmurt 1996), adtak ki gyermekeknek szánt Bibliát (livvik (aunuszi karjalai) 1995, vepsze 1996, moksa (közös kiadás az oroszországi intézettel) 1999, udmurt 2001, komi-permják 2003), bibliai történeteket (pl. erza nyelven 1993), történeteket Jézus életéről (pl. erza 1991, hanti (kazim) 1995).

A finnugor nyelvű fordításokat előbb Finnországban, majd az 1990-es évek derekától Orosz-országban, előbb Petrozavodszkban, majd egyre inkább az adott finnugor köztársaságban nyomtatták. (Más őslakos nép anyanyelvű Bibliáinak kiadását sokáig Svédországban végezték, például a Lukács evangéliuma csukcsul [Коргы-пыӈыл Луканэн – Янракэнат коргы-пыӈылкэн чывиптыт; fordító: I.V. Kulikova; Bibliafordító Társaság, Stockholm, nyomtatva: Malmö, 1995], korjákul [Ег’ат-пыӈыл Луканин – Яӈъя-чвэпто ег’атпыӈлыкэнав’; fordító: А.N. Zsukova; Bibliafordító Társaság, Stockholm, nyomtatva: Malmö, 1995].

***

Az orosz Bibliafordító intézet tevékenységét hadd illusztráljam a nyenyec nyelvre fordított bibliai szövegek adataival: Történetek Jézusról (2003); 2011-ben reprint és CD-melléklet; Lukács Evangéliuma (2004); Részlet János Evangéliumából 1:1-17 (2008); Márk Evangéliuma (2010); (a híradás 2013-ból származik: 2013. április 3); János Evangéliuma CD-melléklettel (2014).
***

A bibliafordítások – amint erről számos tanulmány alapján meggyőződhetünk – kedvezően hatottak az őslakosság nyelvének állapotára, hiszen a fordítóknak jelentős nyelvújítási tevékenységet kellett kifejteniük, egyszersmind emelkedett a nyelv presztízse is az adott nyelvi közösség körében.

Talán nem érdektelen annak megemlítése sem, miképpen öröklődnek ideológiák egyik politikai rendszerről a másikra. A 19. század második felében Kazányban, a Volga–Káma-vidék gazdasági, szellemi központjában, N. I. Ilminszkij professzor irányításával folyt az őslakosság nyelvén a pópa- és tanítóképzés. A cél az volt, hogy a pogány, illetve az iszlám vallású népeket – nem tudván kellő mértékben oroszul – anyanyelvükön keresztül térítsék meg a pravoszláv hitnek. Ennek az időszaknak néhány esztendejére estek Vlagyimir Iljics Uljanov kazányi egyetemi tanulmányai, aki később – immár Vlagyimir Iljics Lenin néven – a bolsevik eszme terjesztésére használta fel az őslakosság anyanyelvét, az ún. lenini nemzetiségi politika jegyében. Eltekintve az ideológiai töltettől és hátsó szándéktól ez a politika pozitív hatással volt az őslakosság nyelvére: például a finnugor nyelvek esetében termékeny nyelvújítási folyamatok indultak el, bevezették az anyanyelvű oktatást, megjelentek az anyanyelvű sajtótermékek, szárba szökkent a szépirodalom.

Udmurt Biblia. Kép: iszkaszentgyorgy.wordpress.com

***

A reformáció 500. évfordulóján mit is kívánhatnék: adja az Ég, hogy utódaink 500 év múlva is arról számolhassanak be, hogy az Ige még mindig él nyelvrokonaink nyelvein.

2017. november 6-án Gátszakadás. A Biblia nemzeti nyelveken címmel rendez emlékülést a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. A program itt olvasható. Az előadások ingyenesen látogathatók!

 

Új hozzászólás