Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Ablak, fiú, lány
Csípős szavak 5.

2017.10.27.nincs hozzászólás

A szemérmes vidéki írónak mondott Gárdonyi Géza helyenként tüzes tartalmat rejtett el írásaiban.

Még szolidabb műveiben is találunk kandi figyelmet felkeltő, hatásos részeket. Hogyan is kezdődik legismertebb műve, az Egri csillagok?

„A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb. (…) Először csak a lábukat mártogatták bele, azután beleereszkedtek térdig. Gergelynek megvizesedett a gatyácskája, hát ledobta. Aztán az ingét is ledobta. Egyszer csak ott lubickol meztelenen mind a kettő.”

A világért sem szeretnék ebben az idézetben valamiféle sikamlós mozzanatot láttatni – a pucérságnak nem minden esetben van köze az erotikához –, a regény kezdő képe csak arra példa, hogy Gárdonyi szendeségétől nem idegen az emberi test magától értetődő megmutatása, például a meztelenség ábrázolása sem. Itt természetesen ártatlan gyerekekről van szó, s noha a kép kicsit pikáns, bármiféle huncutságra gondolni valóban túlzás lenne.

Az impresszionista próza mintájának tartott Az én falum novelláskötetében akad viszont néhány olyan elbeszélés, amely mélyebb olvasatában lehetővé teszi egyes cselekményelemek pajzán értelmezését. Az ablak című kis történetben, amely falusi iskolában játszódik, és elbeszélője maga a tanító, az egy tantermes, osztatlan oktatás következtében egy padsorban ülnek a legkisebbek és a túlkoros nagyok, lányok és fiúk. Dani, a komor, tizenöt éves csordáslegény az uraság akaratából jár az iskolába. Egyetlen erénye, hogy sohasem hazudik, egyébként erős, durva, faragatlan fickó. A havas decemberi utcán ő megy elöl, kezében madárkalitkát lógatva, mögötte pedig gyönge testű anyja, egy zsák gabonával a hátán. Amikor a karó, amelyre a törékeny asszony támaszkodott, kicsúszik a kezéből, Dani közömbösen nézi, hogyan erőlködik az anyja, hogy a támasznak használt botot fölvegye. Pár héttel később viszont igencsak udvarias az iskolában szintén túlkorosnak számító Veronkával, aki forgácsokat visz egy puttonyban. Dani a leesett forgácsot „könnyű mozdulattal vette föl, és beigazította” a többi közé.

Egy márciusi délután Veron és barátnője érkezik elsőként az iskolába. Az udvaron sétálgató tanító meghallja, hogy az ablak belső táblája megreccsen. Talán almát dobott egyik a másiknak, vagy labdáztak, tény, hogy az üveget valamelyikük betöri. A többiek, Danival együtt, csak ezután lépnek a terembe. Az ügyeletes „vigyázó” diák szerint mindenki azt állítja, hogy az ablakot már törötten találták. Veronka azonban reszketve lapul az előtte ülő háta mögött, sápadtsága, fülének pirossága eléggé árulkodó. „Kínlódó arccal pislog maga elé. A szeme-pilláján már meg is csillan az első könnycsepp. De hallgat. – Aki betörte az ablakot, azonnal keljen fel és valljon! – szólok már szigorúan. – Ki törte be az ablakot? A fiúk sorából fölemelkedik Dani, és nyugodtan a szemembe nézve feleli: – Én.”

FOTO: FORTEPAN/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ/VÁTI

Lám csak, mire képes a szerelem! A mindig becsületes, igazmondó fiú most az egyszer hazudik. Már csak azért is, mert Veronkához szorosabb szálak fűzik a mosolygós udvarlásnál. A fiú tizenöt éves, a „tavasz ébredése” megköveteli a magáét. Erre utal a pótcselekvést jelző tette is, midőn letöri a jegyző kecskéjének szarvát, s utána azzal védekezik, hogy az őt „megrohanta”. Találkozása a forgácsot cipelő Veronkával valójában előre megbeszélt randi, hiszen a tizenhárom éves, de „korán megnyulladt”, szép, kék szemű lány úgy áll az utcai ablak alatt, „mintha valakit várna”. Mindketten mosolyognak, s a férfiasság kellékeivel felszerelkezett, „nagyszárú” csizmát viselő, kezében béresostort tartó fiú a lehullott forgácsot beigazítja a helyére. A jelképes szerelmi előjáték után három hónap telik el az ablak betöréséig. A nevezetes napon Veronka „az arcát félénken félretartva köszönt” a tanítónak, mintha bűn terhelné lelkét. Csak jóval később, másokkal együtt, feltűnés nélkül érkezik az iskolába „a nagy, komoly Dani”. A fiú nem csupán lovagiasságból vállalja Veronka helyett az ablak betörését, hanem főleg azért bukik ki belőle a vallomás, mert ténylegesen szeretné betörni az ablakot, méghozzá Veronka „ablakát”, elvéve a lány szüzességét. Ha ugyan az átszakítás éppenséggel meg nem történt már. Parázna fiatalok!

 

Új hozzászólás