Dante (újra)fordítása

2017.09.14.nincs hozzászólás

A sok „próbálkozó” mellett valójában csak négy embernek sikerült elkészítenie a teljes Isteni Színjáték magyar fordítását: Szász Károlynak, Babits Mihálynak, Szabadi Sándornak, valamint a legfrissebb fordítást készítő Nádasdy Ádámnak.

Babits Mihály fordítását minden középiskolásnak kezébe kellett vennie, e tolmácsolásban ismerte meg sok generáció az Isteni Színjátékot. Babits saját költői stílusát, szóhasználatát erősen alkalmazta a fordításkor. A költő célja nem a szöveghű Dante-fordítás volt, hanem a mű költeménnyé tétele, sőt a költészet legmagasabb fokaira való emelése.

A Nádasdy-fordítás nagyon éles váltást jelent a csaknem száz éven át közismert babitsival szemben. A szinte bibliai erejű művet Nádasdy igyekezett minél érthetőbben fordítani, ahogy a 2016-os kiadás előszavában írja: „Dante művének lényege nem a gyönyörködtetés; sokkal inkább a mesélés, a tanítás, az értékőrzés, a példákkal való figyelmeztetés.” A szöveg pontos visszaadására, a közérthetőségre törekszik, a művészi erő csak másodlagos. A fordítás nem titkolt célja, hogy az 1321-ben megfogalmazott tanításokat, bölcsességeket, illetve a Színjáték üzenetét átadja a 21. századi magyar olvasóközönségnek.

A két fordítás (előbbi Babitsé, utóbbi Nádasdyé) közötti különbséget jól mutatja például a Pokol 2. énekéből (4348.) vett, Vergilius küldetéséről szóló részlet:

»Ha jól értettem fontoló szavad meg«, –
felelt a nagyszivű költőnek árnya –
»lelkedben téged gyávaság ragadt meg,
melynek az embert meg-megcsapja szárnya,
hogy tisztes szándékától visszaretten,
mint félős bestiát ijeszti álma.«
 
»Ha jól értettem a szavaidat
– felelte a kiváló ember árnya –,
kishitűség béklyózza lelkedet;
ez gyakran fékezi le az embert,
hogy dicséretes céljától eláll,
ahogy torz árnytól meghőköl a vad.«

Babits a költőiségnek rendelt alá mindent, a szórendet bátran cserélte fel, míg Nádasdy igyekezett követni saját korának nyelvi formáit, ezáltal sokkal könnyebben érthető fordítást adott ki a kezéből.

Nádasdy Ádám a IV. nyelvésztáborban hallgatja a Dante-összeállítást (2017. június, kép: Balázs Géza)

Hasonlóképpen kirajzolódik ez a különbség a Pokol 17. énekének (9199.) részletében is, mely a szörnyeteg hátán való utazást örökíti meg – ismét Babits, illetve Nádasdy tolmácsolásában:

„Feltelepedtem a két nagy lapocka
közé s ha kihozhattam vón’ egy árva
hangot, így szoltam volna: »Fogj karodba.«
De ő máskor is javamra válva
segített másban is, mihelyt felültem,
átkulcsolt most is karjaiba zárva
s szólt: »Geryon! mozoghatsz már az ürben!
De gondolj rá, hogy a terhed szokatlan
és lassan ereszkedj le, tág gyürűkben.«
 
„Fölszálltam hát a szörny vállára én is;
szólni akartam, de elment a hangom,
s csak hittem, hogy kimondom: Tarts erősen!
Ám ő, aki már máskor is segített
vészhelyzetekben, most, amint fölültem,
két karjával szorosan átölelt,
és így kiáltott: »Indulj, Geryon!
Apránként süllyedjünk, jó nagy körökben!
Ne feledd: szokatlan a rakomány!«”

 

Nádasdy a könyv első lapjain, bevezetőként – szépirodalmi szövegeknél egészen rendhagyó módon – részletes értelmezési segítséget nyújt. A szerzőről és a címről, a versformáról, a cselekmény időbeli vázáról és Dante korának eseményeiről ad tartalmas információkat a befogadó számára. Az Isteni Színjáték érthetőségének érdekében erkölcsi és teológiai beosztásokat is közöl (a hét fő jellemhibát, a hét jellemerőt, a nyolc boldogságot stb.). Magát a szöveget is sűrűn ellátta jegyzetekkel, sőt számos illusztrációval színesítette azt, melyek többnyire vagy az éppen olvasott cselekményeket foglalják össze vázlatosan, vagy pedig a helyszínek térképét, metszetét ábrázolják. A szövegértelmezést ezek vizuális úton segítik elő. A 2016-os kiadás utolsó részét pedig a mutató adja. A műfordító összegyűjtötte a versszövegben szereplő tulajdonneveket, és megjelölte mellettük, hogy azok mely szöveghelyeken találhatóak.

A maga korában is rendkívül jelentősnek számító és elismert, a 20. század első negyedében elkészült Babits-féle Isteni Színjátéknak az olvasása és a megértése igazi küzdelmet jelent, s ez sokakat elrettentett a kézbevételtől is.  Nádasdy Ádám egy újfajta, modern olvasási élményt kínál, nem vesz el a dantei mű sokrétűségéből, és a nehézségében rejlő varázsából, azonban mégis befogadhatóbbá teszi azt.

 

Felhasznált irodalom:

Dante: Isteni Színjáték. Ford. Nádasdy Ádám. Magvető Kiadó. Budapest, 2016.

Dante: Isteni Színjáték. Ford. Babits Mihály. Talentum Kiadó. Budapest, é. n.

Új hozzászólás