Skip to main content

Finnugor írókongresszus Tartuban

- 2017. 09. 01.

A finnugor irodalmak asszociációjának elnökeként nekem jutott a feladat, hogy megnyitó beszédet tartsak és megnyissam a kongresszust. Beszédemben kénytelen voltam megállapítani, hogy az oroszországi finnugor területeken szinte semmi nem valósult meg azokból a programokból, amelyekről Badacsonyban beszéltünk, s amelyek mintáját részletesen bemutattuk előadásban és a megjelentetett több mint 30 antológiával. Szomorú tapasztalattal lettünk gazdagabbak, hogy az oroszországi politika beleszól a szakmai delegációk összetételébe is. Mintegy harminccal jöttek kevesebben, mint két éve Badacsonyba, s mint amennyien még a mostani kongresszus előtt néhány héttel is jelezték jövetelüket. Továbbra is aktuális a legutóbbi kongresszuson feltett kérdésem: ki tekinthető az adott finnugor népet képviselő írónak. Az irodalomnak igen nagy szerepe van az identitás megőrzésében, az anyanyelv fejlesztésében és terjesztésében. Éppen ezért én nem tartom ún. finnugor írónak azt, aki anyanyelvén egyáltalán nem, csak oroszul hajlandó, tud, képes, akar írni. Márpedig a mostani kongresszuson ilyen író képviselte az északi népeket – egyedül.

A kongresszus utolsó napján kellemes szakmai kirándulást tettünk a szetuk földjén, akikről korábbi írásaimban már szóltam. Az Őrséghez hasonló táj népe még őrzi, ápolja és műveli hagyományos kultúráját, amelyről a népviseletben előadott énekeikkel tettek tanúbizonyságot.

Tizenöt fős magyar küldöttség utazott a kongresszusra, köztük határon túli magyarok is. Többségük érdekes, értékes előadást is tartott. Emellett kifejezetten a kongresszus alkalmából és tiszteletére készült könyveket is vittünk: Horváth Iván lefordította az udmurt irodalom talán legjelentősebb regényét, a Vuzs Multánt, amely egy nemzetközi visszhangot kiváltott per történetét dolgozza fel (egy udmurt falut vádoltak meg emberáldozat bemutatásával). Kiadtuk a komi Nikolay Rakin két bibliográfiáját, amelyek egyrészt a komi népköltészet és irodalom magyar nyelvű, másrészt a magyar népköltészet és irodalom komi nyelvű kiadásainak adatait tartalmazza. E sorok írója pedig lefordította a szetuk eposzát, a Pekó-t, valamint két epikus éneket, s ezek alapján öszeállított egy szetu-magyar szótárt és egy szetu nyelvtant. (A négy kötetet egy kazettában a Nap Kiadó jelentette meg.)

A következő kongresszust Kolozsvárt rendezik, az egyetem bölcsészettudományi kara lesz a házigazda 2019-ben. A kongresszus témája: irodalom a diaszpórában (illetve az etnikai haza határain kívül).

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x