Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Tokaji misebor
Nyelv(es) irodalom 3.

2017.08.20.nincs hozzászólás

Tokajban jártunk a Bolyai Önképző Műhely diákjaival, három felejthetetlen napot köszönhetünk ennek a kirándulásnak.

A hagyomány szerint az első aszúbort 1650-ben készítette Szepsi Laczkó Máté református prédikátor, I. Rákóczi György fejedelem udvari papja Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszony számára húsvétra, úrvacsorai bornak.Ez volt a Tokaj-Hegyalja legfényesebb korszaka, amelyet a Rákócziak fémjeleztek.

De mit is nevezünk aszúbornak? Az aszúbor készítése hihetetlen türelmet, kitartást igényel, mivel az aszúbogyókat szüretkor a fürtökről kézzel, egyesével, szemenként külön edénybe szedik, ami nagyon igényes feladat. A kádakba gyűjtött aszúszemeket aszúdarálón nyomják át, majd a több évszázados hagyományoknak megfelelően  egy gönci hordó (136 liter) jó minőségű száraz borhoz 3-4-5-6 puttonyos aszúpépet adnak és ezt 36-48 órán át kevergetve  áztatják. Az áztatás alatt kioldódik az aszú természetes cukortartalma,  ezzel pedig az ízek, zamatok is. Ezt követően lefejtik az aszúbort, amikor is az adagolt puttonyszámtól függően 3-4-5-6 puttonyos aszúbort nyernek, amelyet aztán fahordókban érlelnek.

A borkóstoló a mi utunknak csupán egyik célja volt, a másik, a fontosabbik a táj és az ott lakók megismerése, és az se váratott magára sokáig. Hajóra szálltunk tehát, hogy ízelítőt kapjunk a Bodrog szelíd part menti zugaiból. A kapitány Szabó Béla régi motoros, aki édesapjától örökölte a víz iránti szenvedélyt, tőle tanulta a hajózást, amit aztán maga is a fiára örökített át. Mesélt az idei kemény tél jégzajlásairól, hogy hogyan törte össze a feltorlódott jég a hajókat, és hogyan menekült meg száguldó hajójával ő maga, egy nagy fa törzsét elkapva.

Édesapja ellátta az életre vonatkozó jó tanácsokkal is, ezeknek később nagy hasznát vette. Megkívánta fiától a szorgalmat és a kitartást, de ha úgy volt, nem hagyta, hogy potyára erőlködjék.  „Két ócska gatyából nem lehet csinálni csak egy fáin új tarisznyát” mondta útravalóul, hogy megóvja őt a csalódásoktól.

Szabó kapitány elpanaszolta, hogy a zöldek tönkretették a Bodrog zugait, erőszakkal megszüntették a természetes körforgást, tisztulást, viszont előugranak a bokorból, hogy megbüntessék a horgászt, aki egy hínárt kihúz a vízből.

 Maga is, mint ott mindenki bortermelő lévén, helybéli, tréfás mondásokkal gazdagított bennünket. Elmondta például, milyen a háromszemélyes bor, amikor kettő lefogja az embert és a harmadik tölti bele a rossz bort.  A hiábavaló igyekezetre azt mondják arrafelé: „Mekkába vinni misebort”. És hogy mi az a misebor? „Amit mi se iszunk meg…”

Végül elárulta a nagy titkot, hogy ő bizony egész életében mindent a tokaji borral intézett el, mert jól jegyezzük meg: „nincs olyan kőfal, amit a kecsege orra át ne fúrna és a tokaji bor át ne folyna rajta!”

Új hozzászólás