Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Lúdanyó közmondásai és szólásai
Szólásmentés 34.

2017.08.15.nincs hozzászólás

Az észak-adriai Grado utazóktól telten is meghitt, ókeresztény falainak tőszomszédságában kedves és színes közmondásgyűjteményre leltem.

A paraszti társadalom közmondásai és szólásai Lúdanyó mesélésében, hirdeti a valóban bájos, viktoriánus és a szó eredeti értelmében vett vintage díszítőelemekkel színpompássá tett könyv címe. Párezer, a hétköznapi élet rendje szerint csoportosított közmondás, az itáliai közmondásgyűjteményekben megszokott módon. Januártól decemberig, bortól az asszonyig, paraszttól a nemesúrig, ördögtől a Jóistenig mindenről és mindenre találni itt megszívlelendő bölcsességet, vagy legalább érdekes társadalomtörténeti emléket. Lúdanyó meséinek bizonyosan érdemes egyszer komolyabb teret szentelnünk, most azonban horgonyozzunk le első mondatánál, mert abban olyan, a közmondások (örök) értéke szempontjából fontos evidencia van, amelyet mi proverbium szavunk háttérbe szorulása, és szép közmondás szavunk elterjedése óta kevésbé érzékelünk.

A latin proverbium eredeti jelentése szerint nem más, mint valami ige előtt álló, azaz magánál a puszta igénél több és fontosabb. Ige itt természetesen nem grammatikai, hanem ’szó’ jelentésében, ahogy az mindmáig megvan a keresztény liturgikus nyelvhasználatban is, pl. rögtön Krisztus eljövetelének evangéliumi kinyilatkoztatásában, az Ige testté lőn kifejezésben is. Azaz a prófécia szava valósággá vált. Ha nem is ennyire, de alkalmi szavainknál, kisfröccsös hétköznapi tereferéknél jóval fontosabbak a proverbiumok is, éppen mert javarészt évszázadok során kristályosodtak ki azon formái, melyek olyan életképes üzenetet hordoztak akár több kor emberei számára is, hogy a termékeny néphagyomány máig éltette őket. Nem filozófiai iskolák tételeiből jöttek ők, sem pedig a magas tudományok polcairól. Ám éppen mivel a mindennapi élet, a mesterség, szükség és bánat vagy öröm és pillanatnyi bőség szülte őket, sokkal életszerűbbek és közérthetőbbek is a könyvtárak mélyéről jövőknél. Hús-vér közösségek tapasztalatából származnak, melynek valaha a mi elődeink is tagjai lehettek, s melyekhez életünk apró rezdülésein keresztül magunknak is lelki kapcsolatunk van (lehet). Minél mélyebbre ásunk, annál inkább rájövünk, e kapcsolat jóval több is, mint lelki, és ezerszer több a gyakorlati közmondásgyűjtemények kétségtelen bevezető igazságánál, mely szerint közmondásaink és szólásaink biztos ismerete nyelvhasználatunk magasabb szintre emeli.

Ez az ősi, etimológiailag kibomló igazság, a proverbiumoknak napi, esendő megnyilatkozásaink előttisége és felettisége az, ami közmondásaink igazi értéke. Fényt mutathat a sötétben botorkálóknak. Ezért is örülök, hogy Lúdanyó ezzel az etimológiai evidenciával kezdte közmondás-meséit.

Új hozzászólás