Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Tragikus nyelvvizsgák

2017.07.17.nincs hozzászólás

Mai hír szerint csak idén 12 ezer diploma „ragadt benn” a felsőoktatási intézményekben, mivel a végzett hallgatók nem rendelkeznek nyelvvizsgával.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest a növekedés: 2100. A nyelvvizsgáztatók, nyelvtanárok újabb állami támogatásokat és nyelvoktatási koncepciókat várnak. Holott a probléma egyszerűbb: a feje tetejéről a talpára kellene állítani a nyelvtanulást. A kuriózumnak számító, túlbonyolított, túlgrammatizált magyar nyelvvizsga-rendszert meg kellene szüntetni. Gyakorlati, elsősorban az alapszintre koncentráló nyelvtanítást kellene bevezetni. (A közép- és felsőfok már legyen az egyén döntése.) És az sem biztos, hogy minden egyetemen meg kellene követelni az idegennyelv-tudást. Példaként: a bölcsészkarokon, nemzetközi, kereskedelmi stb. szakokon akár több nyelvvizsga is elvárható, de óvónőtől vagy agrármérnöktől nem biztos, hogy meg kell követelni egy középfokú nyelvvizsgát. Miért ne lehetne ezt az egyetemekre bízni?

A régi Tanuljunk nyelveket! c. tankönyvsorozat egy kiadványa

A kormány „diplomamentő” programjával kapcsolatban érkezett egy, a gyakorlati szempontokra figyelmeztető hozzászólás:

Tisztelt Szerkesztőség!

A nyelvoktatás örökzöld téma, látszik ez a kormány új koncepciójából. Első olvasatra kiválónak tűnik, hogy ennyi pénzt szán a kormány a középiskolások nyelvoktatásának fejlesztésére. De felmerülnek kétségek is. A külön nyelvóra ötlete kiváló, csak semmi új nincs benne, ezt az „átkosban” szakkörnek hívták. A nyelvszakos hallgatók mint tanárok, ez se rossz ötlet, elméletileg, a gyakorlatban azonban nem tudom, hogy működik majd. A tanár szakos egyetemisták gyakorló tanításon vesznek részt, ez a képzés része. Akkor ez az elképzelt feladat valamilyen kereseti lehetőség lenne? És mikor? A délután megint csak kiváló ötlet, csak az a baj, hogy az egyetemista délután is jár egyetemre, tehát nem olyan egyszerű időpontot találni. Nagyon szép, hogy felsőoktatási intézmények pályázhatnak (ezért nem is értem, a diplomamentő akcióban miért pályázhattak nyelviskolák, ahol sokkal logikusabb lett volna, ha az egyetemi még megmaradt lektorátusok pályáznak), de talán sokkal hasznosabb, eredményesebb lenne, ha ezt a rengeteg pénzt (6,3milliard a két pályázatra) inkább a középiskolai nyelvtanári fizetések emelésére fordítanák. Megint az derül ki, hogy semmilyen nyelvoktatási  koncepció nincs, csak kapkodás, ötletelés… Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy hamarosan kiderül, nem lesz sikeres ez a program sem, mint ahogy a diplomamentő sem volt az. Arra már gondolni sem merek, hogy az előző akció valamelyik nyelviskolának akart kedvezni, ez meg… vajon melyik egyetemnek? Egy záró gondolat, mikor érjük meg, hogy SZAKEMBER véleményét kéri ki a kormány, mielőtt egy viszonylag nagyhorderejű dolgot talál ki?

Üdvözlettel, Papp Andrea nyelvtanár, volt lektorátusvezető (ELTE)

 

Új hozzászólás