Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Idevezlégy Szent László Tetten ért szavak 98.

2017.06.10.nincs hozzászólás

Szent László, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából az idei évet Szent László-emlékévvé nyilvánították.

Szent László június 27-ei születésnapjához közeledvén több helyen is lesznek megemlékezések: Mogyoródon és Nagyváradon Szent László-hét. Szent László szentté avatása idején, 1192 körül keletkezett egy latin nyelvű himnusz, amelyet most Csanád Béla fordításában mutatunk be:

Regis regum civis ave – Himnusz Szent László királyról
Áve, égi király híve,
királyoknak gyöngye, éke,
László, mennynek sorsosa!
Ég királyát hűn követted,
országunkat védelmezted,
légy hazánknak bajnoka.

Menedéke magyaroknak,
Örök-társa angyaloknak,
Égi kegynek eszköze:
Üdvözlégy, ó, kiváltságos,
híres-neves, igazságos
jó ítélet hírnöke.

Vigadozzál, magyar nemzet,
harsonáljad, énekeljed,
új királynak új dalod.
Boldog Várad, szálljon híred,
Növekedjék dicsőséged,
Visszhangozzák századok.

Krisztus, földről himnusz szárnyal
hozzád, aki keresztfáddal
magadhoz vonsz népeket.
Szentek útja te vagy égbe,
hitvallóknak dicsősége,
Néked áldás, tisztelet.
Amen.

Szent László király szobra Nagyváradon (Kép: BG)

Szent László király szobra Nagyváradon (Kép: BG)

A Szent László himnusz megmutatja, hogy milyen tisztelet övezte Szent Lászlót, az első olyan Árpád-házi uralkodót, aki tetteivel, életével bizonyos fokig összekapcsolja a közép-európai népeket. Grétsy László az Édes Anyanyelvünk című lapban így emlékezik Szent Lászlóra: „1046. június 27-én született Árpád-házi I. Béla második gyermekeként, mégpedig a Lengyel Királyságban, mivel Béla felesége egy lengyel hercegnő volt. Már kétéves korától kezdve magyar földön élt apja családjával. Szép szál legénnyé fejlődött; erőskezű, daliás férfivá érett, aki a források szerint „a többi ember közül vállal kimagaslott”. 1077-ben, I. Géza halála után választották az ország uralkodójává, de már korábban is kitűnt katonai, hadvezéri tehetségével, például a mogyoródi csatában, amelyben Géza és László herceg döntő vereséget mért Salamonra. László, amint trónra lépett, bel- és külpolitikájával, sőt egyházpolitikájával egyaránt sokat használt nemzetének. Énekek, legendák fűződtek nevéhez, főleg azután, hogy III. Béla király 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta. Szent László az egyik legkedveltebb, leginkább tisztelt magyar szentünk, aki Bakonyszentlászlótól Zalaszentlászlóig számos magyar település templomának védőszentje. Neve, amely a ’hatalom és dicsőség’ jelentésű szláv Vladiszláv szóból magyarosodott – a szláv nevet föltehetőleg lengyel édesanyjától kapta –, a 2006-ban összesített statisztikák szerint az 1. számú (leggyakoribb) férfinév volt. Szent László nevét számos intézmény (iskola, kórház, művelődési központ) viseli. Nagy királyunk egy hadjárat során 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Első nyughelye Somogyvár, de holttestét néhány évvel később átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök nyugalomra. Végső sírhelye csodatevőnek tekintett zarándokhellyé vált, ahol a húsvét utáni ötödik vasárnap minden évben tartanak Szent László-ünnepséget. Hermáját, azaz fejereklyetartó mellszobrát a 15. századig a váradi székesegyházban őrizték, de megsemmisült, ezért újat készítettek, s ezt a győri bazilikában őrzik. A 19. század végén az akkori váradi bíboros javaslatára készült egy újabb herma is, s az a váradi római katolikus székesegyházban látható.”
1500 körül keletkezett a magyar nyelvű Ének szent László királyról. Gerézdi Rabán irodalomtörténész szerint egy 1470 körüli latin himnusz fordítása ez az „egyházias típusú világi ének” A versnek két csonka másolata maradt fenn. Az egyik a Gyöngyösi- a másik a Peer-kódexben. E kettőből állították össze a teljes verset:

1. Idvezlégy kegyelmes Szent László király!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.

2. Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.
(Megfigyelhető az i-zés a versben: Idvezlégy, Szíz Mária.)

3. Magyarországnak vagy kerályi magzatja,
szent kerályoknak fényes tüköre
teneked atyád kegyes Béla kerály,
hogy hozza képest kegyes kerály lennél.

4. Nekönk sziletíl Lengyelországban,
Mennyből adatál nagy csudaképpen.
másszor sziletíl szent keresztvíztől,
ősödnek nevén László lőn neved.

5. Mikoron méglen gyermekded volnál,
kihoza Béla kerály jó Magyarországba,
hogy dicsekednél te két országban,
Magyarországban és Mennyországban.

6. Letelepedél Bihar-Váradon,
ah várusnak lől édes oltalma;
templomot rakatál Szíz Máriának,
kiben[6] most nyugoszol menden tisztességvel.

7. Környől fekesznek téged császárok,
püspökök, kerályok és jobbágyurak;
olaj származik szent koporsódból,
tetemed foglalták az szép sár-aranyból,
(Az olaj itt szentség, a sár-arany – sárga arany.)

8. Téged dicsérnek szent zsolozsmával
papok, diákok és várusnépek;
téged dicsér földnek kereksége,
mert téged dicsérnek Istennek angyeli.

9. Te dicsekedel keráli székedben,
képed feltötték az magas kőszálra,
fénlik mint nap, salyog mint arany:
nem elégeszik senki, tereád nézni.

10. Te arcul teljes, szép piros valál,
tekéntetedben embereknél kedvesb;
beszédedben ékes, karodban erős.
lám mendent te ejtesz, ki tevéled küzdik.
(Figyeljük meg, hogy vers mennyire értékeli a király ékesszólását: beszédedben ékes…)

11. Testedben tiszta, lelkedben fényes,
szívedben bátor, miként vad oroszlán,
azért neveztek Bátor Lászlónak,
mikoron méglen iffiúdad volnál.

12. Tagodban ékes, termetedben díszes,
válladtul fogva mendeneknél magasb;
csak szépséged császárságra méltó,
hogy szent korona téged méltán illet.

13. Mert választa az Szíz Mária,
megdicsőíte sok jó ajándékkal,
hogy te őriznéd és oltalmaznád,
neki ajánlád jó Magyarországot.

14. Fejedben kele az szent korona,
megbátorejta téged az Szentlélek;
kezdéd követni atyádnak életét,
rózsákot szaggatál, koronádban fízéd.

15. Te tatároknak vagy megtereje,
magokat szaggatád az havasokban,
te pogányoknak vagy rettenetik,
terekek mondottak feld félelmének.

16. Te kivagdalád az eretnekeket,
mind kigyomláltad, elszaggatád,
nem volt idédben gonoszol teve,
mert csak híred-neved mindenek rettegték.
(Feltűnő, hogy az utóbbi versszakokban a szaggat ige háromszor fordul elő.)

17. Azért igazságnak valál bírója,
Az szép szízességnek valál koronája,
te tisztaságnak tiszta ótalma,
irgalmasságnak teljes keveteje.
(És végül a dicséret.)

18. Dicsérjük magyarok Szent László kerált,
Bizony érdemli mi dícséretönköt,
dicsérik őtet angyelok, mondván:
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály.

Új hozzászólás