Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Nyelvész hétmérföldes csizmában

2017.06.8.1 hozzászólás

A hétmérföldes csizma, mint a repülő szőnyeg vagy láda, a tengerlépő cipő a gyors helyváltoztatást teszi lehetővé.

Hősünk nem mesehős, nem rendelkezik emberfeletti tulajdonságokkal, ám földi képességekkel rendelkező mitikus alak. Magyarország nagy barátja, az anyanyelv tudós művelője a hazai barangolások, a honi tájak széles bejárása közben szakít időt, hogy körbejárja a Földet. Ki az? Balázs Géza. Miután hazai járatainak egy részét kötetbe gyűjtötte (Nyelvi barangolások. Kilencvenkilenc úti cél. Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, Budapest, 2016), nyomban megtoldotta a századikkal, az újabb könyvvel, a világjárásáról. Eredjünk nyomába, mert nagy ez az út… a Csendes-óceánon innen és túl. Útvonal: Amerika (Costa Rica, Mexikó, El Salvador, Guatemala, Belize, Honduras); Afrika (Marokkó, Tunézia, Egyiptom); Európa széle (Törökország, Grúzia, Azerbajdzsán); Ázsia (Egyiptom, Izrael, Jordánia, Omán, India, Srí Lanka, Nepál, Burma, Szingapúr, Vietnam, Laosz, Fülöp-szigetek, és láthatóan nagyon megkedvelt: Kambodzsa), Óceánia (Mikronézia). Harminc ország, körbejárás kétszer is, persze megszakításokkal 2005—2015. között.

Kambodzsa, Angkor.

Kambodzsa, Angkor.

Mi hajtja e nagy kalandra? A kulturális és nyelvészeti antropológust leginkább a nagy kultúrák élete izgatja. Szomorúan tapasztalta, hogy nemcsak eltűntek városok, hanem az emlékük is gyorsan elhomályosult. És a titkok: „Miért épült egy kőváros Óceánia kellős közepén – amikor ma is alig laknak az emberek kőházakban?” (7.) A múlt homályában eltűnt civilizációk hol hallgattak, hol meséltek. És az Ázsia-élmény: a szegénységben élő emberek boldogabbaknak tűnnek a más komforthoz szokott szemlélőnek. Noha sok esetben még a legszegényebb országokban sem hiánycikk a jó minőségű mobiltelefon. Megérintette a vallások sokfélesége, elevensége. Megismerkedett az iszlám változataival, Azerbajdzsán apró falujában meglátogatott egy újonnan elfogadott katolikus felekezetet, járt Buddha szülőföldjén. Elgondolkodott a templomok, a szentélyek sokszor rikító színein, érezte a katolikus vallás Srí Lanka-i és Fülöp-szigeteki túlfűtöttségét, meglepetten hallgatta Közép-Amerikában a templomi gyülekezet vidám énekét. Mi most a hatalmas távolságot a könyvlapok forgatásával szeljük át, csemegézve a sok élményből. San José ezer méter magasan van, fénylik a turisták bőre, azt hiszik, izzadnak, de csak bepárásodnak. A közlekedés kaotikus, ennek ellenére kevés a baleset. Mintha megállt volna az idő, aminek a magyar turista „módfelett örült”. Guatemalába leginkább a maják miatt ment, a maja irodalom olvasása közben megpróbálja megérteni a nagy birodalom létrejöttét és bukását (23). Egyiptomban végigkísérték a misztikumok, a Níluson hajókázva csodálta a tájat, majd érezte, amint a hajó az éjszaka leple alatt lágyan beúszik a kivilágított Luxorba (73). Srí Lankán a kultúrák, a vallások egymásra, sőt „egymásba” épülnek, barátságos, vendégszerető emberekkel találkozott, és részt vett egy hindu-buddhista zarándoklaton. Nepálban és Indiában tanúja a halottégetésnek. Kitapasztalja és túléli az ázsiai tömegközlekedést. Ahány földrész, annyi forma. Egy hagyományos, de modern arab ország: Omán, míg Dubaj: modernség, megalománia, abszurditás. A szétszakadt idő: Azerbajdzsán, a sokarcú Egyiptom, ahol nem ismerik az esőt és megnézik a fehér embert. Jeruzsálem: egy város, két nép, három vallás. Szingapúr „kereskedelmi és gazdasági csoda”. Hogyan lehetett elérni? Sorolja a szabályokat és a büntetéseket, amelyekkel a multikulturális társadalmat összehangolják a mindennapi kulturáltsággal. A Csendes-óceán mentén óriási a népességkoncentráció, kíméletlen természetátalakítások, óriási társadalmi különbségek (az „isteni” uralkodó és az alávetett tömegek). Az összeomló kultúrák magukkal rántják a nyelveket (pl. az egyiptomi nyelv eltűnt, maját csak kuriózumként hallani, az indiai televízióban hindi-angolt beszélnek, az utcán a „pidzsin angol” használatos. Sok helyen nem sokra megy a turista a nyelvvizsgájával.

Nepál.

Nepál.

Hogyan fogadják az idegent? Rácsodálkozva, segítőkészen, a nehéz helyzetekben többször kisegítették. Fontos az igazodás a helyi szabályokhoz, szokásokhoz, azok betartása: templomi látogatáskor illő öltözet, türelem: a szentföldi kiránduláshoz, az Izraelbe való bejutáskor el kell viselni a többórás ellenőrzést (102). A magyarokról rendszerint keveset tudnak, viszont magyarokkal mindenhol lehet találkozni. „Nem érdemes magyarul hangoskodni sehol.” Balázs Géza ismerkedik a nyelvekkel, kultúrákkal, írásokkal. Germanus Gyula 1936-ban írt, 1973-ban átdolgozott Allah akbar című könyvéből is idéz: „Egy másik világ megértése csak kultúrájának és részben nyelvének megismeréséből fakadhat”. Minden földrészhez, tájhoz értelmező kisszótárt készített, gyarapítandó az olvasó ismereteit.

A kalandozó professzor az út során naplót ír, de nem útinapló, nem beszámoló lesz belőle: itt a közvetlen megélt élmények, érzések sorakoznak rendbe szerkesztve. Kulturális utazás ez, amely a felfedezéseken túl, „a világban, magunkban való elmerüléssel” is együtt jár. „Az utazás kiemel a hétköznapokból, s olyasfajta katarzissal jár, mint egy műalkotás befogadása” (11). Az utazás „apró” gondjai alól Balázs professzor sem mentesül – jegy, átszállás, késés, zötyögés, szállodai kilátások, gyalogmenet, pénzváltás. Persze útközben ezer probléma adódik, ilyen nagy útvonalon kivált, türelem, találékonyság, udvariasság, némi szerencse. Igazi életveszélybe nem került, de az indiai furfangos átverések között, néha megfordult a fejében, szégyen a futás, de hasznos.

A sokféle életeket megtapasztalva sorra vetődnek fel a kérdések. Hogyan alakítja magát a civilizáció? „Az emberiség mindig dölyfös volt, s túlzottan bízott magában”, szögezi le Balázs Géza. A túlzó halmozás, a demográfiai sűrűség, az élvezkedő élet többnyire összeomláshoz vezetett. „Élhető”, lassú világot csak öt országban tapasztalt (10.), erre mondja a példákat, hol azért, mert nincs hadsereg, hol meg különös államforma állt össze: „buddhista, kapitalista szocializmus” (218). Mit kezd az ősi világból hirtelen kiemelt és függetlenné vált Mikronézia? Egyelőre tervek, elképzelések nélkül vergődik az „óceáni, az örök semmi közepén”. Bár az is lehet, hogy a visszafogott országoké lesz a jövő, töpreng el a kutató.

A szerző Angkorban páli feliratokkal.

A szerző Angkorban páli feliratokkal.

Lenyűgöző anyagot tartunk a kézben, szemet gyönyörködtető látvány, nagy élmény. Színes képek, tájak, tárgyak, levegőben, vízen, földön, emberek között. Nem beállított formák, a mindennapok mozgása, kiváló összeállítás, kultúrtörténet, néprajzkutatóknak, geográfusoknak, turizmusos szakembereknek, és minden egyszerű halandónak, aki körbe akarja járni a Földet. Ízelítő, és felkerekedésre inspiráló mesélő album, szöveg és kép művészi megjelenítésben, nagyméretű oldalakon, kemény borítókkal – 447 ragyogóan megkomponált fényképpel. Elcsodálkozunk azon is, mennyi minden belefér az ember életébe. Hogy csinálja, hogy bírja ezt? Bizonyára, mint a jó motor, folyamatosan tölti az akkumulátorokat. Például menet közben szemlélődik, jegyzetel, s ha mégis adódik kis „üresjárat”, reptéri várakozás, hát újraolvassa Dante Isteni színjátékát. (Balázs Géza – Takács Róbert: Körbejárt Föld. Kulturális utazások a napsütötte sávban. ASZ, MNYKNT, INTER, Budapest, 2017. 260 oldal, ára: 5900 Ft.)

Az ismertetés megjelent az Édes Anyanyelvünk 2017/3. számában is.

A könyv megvásárolható a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda könyvesboltjában.

 

1 hozzászólás

#1 Vitéz Bálint 2017. 06. 12. 14:22:54

Nem szanszkrit az a páli?

Új hozzászólás