Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Griff
    2018. 06. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A Tinta, az anya-nyelv-ész műhely

2017.06.8.2 hozzászólás

Kiss Gábort és Temesi Violát kérdezi Balázs Géza.

A legtöbb, napjainkban kiadott magyar nyelvészeti könyv mögött egy családi kiadó áll: a Tinta Könyvkiadó. Kiss Gáborral és feleségével, Temesi Violával beszélgetünk a kiadó új központjában, egy albertfalvai családi házban.

– Számokkal mennyiben támasztható alá állításom, tehát az, hogy a legtöbb nyelvészeti könyvet manapság a Tinta adja ki?
KG: Szinte biztos vagyok benne, hogy az összes magyarországi könyvkiadó együtt nem ad ki annyi nyelvészeti szakkönyvet mint a Tinta Könyvkiadó egymaga, hiszen évente 30-35 szakkönyv jelenik meg nálunk. Sőt, a magyar egynyelvű szótárakra is igaz ez.

– Úgy tudom, hogy egy sikerkönyvvel kezdődött, a Magyar szókincstárral…
KG: A leggazdagabb magyar szinonimaszótár 1998 karácsonyára jelent meg. Grétsy László tanár úr „Uraim, le a kalapokkal” szavakkal kezdte az emlékezetes sajtóbemutatót. Szinte berobbant sikerével a magyar könyvpiacra ez a szótár, amely mind a mai napig az egyetlen szótár, amely hónapokig vezette a magyarországi könyveladási sikerlistákat. Sok író ember íróasztalán ott van kinyitva.

34


– A kiadó vezetője, Kiss Gábor, aki jelen van szinte minden nyelvészeti eseményen, könyvbemutatókat szervez. De ott van mögötte, többnyire láthatatlanul a felesége, Temesi Viola is, s ha jól értesültem róla, akkor a négy gyerek is. Mikor találkoztatok, a négy gyermek mellett hogy jutott idő a kiadói munkára?
TV: A mi házasságunk nyelvész házasság. Antal Lászlónak, az egyik leginspiratívabb magyar általános nyelvésznek az óráján egymás mellett ültünk. Az órát közös séta követte, aztán házasság, gyerekek, és a közös kiadó megalapítása. Most a négy gyermekünk közül kettő, Zita és Gyula a kiadó teljes állású munkatársa.
– Az elmúlt 20 évben a Tinta nemcsak a nyelvtudományt, hanem a nyelvi kultúra iránt általában érdeklődők széles rétegeit is megcélozta: mondhatnánk a kisgyermeknek szóló rajzos könyvektől a nyelvtanulókon át a nyugdíjasokig.
KG: Szeretjük könyveinket sorozatokba rendezni. A már említett Magyar szókincstár A magyar nyelv kézikönyvei sorozat nyitó darabja, a 28. kötet a közeljövőben jelenik meg, Balázsi József Attila nagy Hasonlatszótára lesz ez, és készül egy magyar rímszótár is. A másik sorozat, a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához a 200. kötet felé tart. Ebben évente 6-8 kötet lát napvilágot. Szerintem alig van magyar nyelvész, aki ne publikált volna nálunk. Most készült a nagy összesítés, a kiadóban eddig 2500 magyar nyelvész, tanár írása, illetve tanulmánya látott napvilágot. Szerencsére, látva, hogy nem mindenkinek van szüksége a gazdag magyar szókincs olyan mélységű leltározására, mint ahogy az a nagyszótárainkban történik, elindítottuk az Ékesszólás kiskönyvtára sorozatot. Ennek Bárdosi Vilmos professzor úrral együtt vagyunk sorozatszerkesztői. Ezek a kis könyvek sokak számára közvetítik a nyelvészet újabb eredményeit és tárják fel a legnagyobb magyar hungarikumnak, a magyar nyelv szókincsének titkait.
– És egy folyóirattal is beágyazta magát a tudományos közegbe.
KG: A Modern Nyelvoktatást, miután a Corvina Kiadó nem kívánta tovább kiadni, 2006-ban a MANYE (Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete) elnöke, Szépe György tanár úr bízta ránk. Évente 3 szám jelenik meg, így folyamatos feladatot ad megjelentetése.
– A kiadó életében érezhető-e a Gutenberg-galaxis, a könyvkultúra visszaszorulása?
TV: Érezhető, nyitva tartjuk a szemünket. Törjük a fejünket, hogyan és milyen feltételekkel lehetne interneten is közzétenni adatbázisainkat, szótárainkat.
– Milyen nyelvtudományi könyvek iránt állandó az érdeklődés és hol „fogy a levegő”?
TV: Sokan vásárolják azokat a szótárakat, amelyek a szókincs olyan területével foglalkoznak, mely része az iskolai tananyagnak: rokon értelmű szavak szótára, szólások, közmondások gyűjteményei. Sokakat érdekel a magyar szavak – beleértve a keresztneveket és a tulajdonneveket is – története. Nagy örömünkre, sikeres volt a Retró szótár, közelmúltunk korfestő szavaival. Népszerűek a nyelvi fejtörőket, nyelvi játékokat közreadó munkák. Egyértelmű, hogy az „igazi” nyelvészeti szakkönyvekből kevés fogy, van, hogy csak 50–100 példány.
– Nemzetközi összevetésben természetesnek mondható-e az, hogy — rendszeres állami támogatás nélkül — egy kis családi könyvkiadó adja ki a nemzeti nyelvi kultúra szótárainak legjavát? (Persze ne feledkezzünk meg pl. a Nemzeti Kulturális Alap rendszeres pályázati támogatásairól sem.)
KG: Nem tudom, hogy más országokban pontosan hogy van. De érdekességképpen említem, hogy kedves vajdasági barátomék, Hódi Sándorék, eleinte azt hitték, hogy mi a kulturális-oktatási minisztérium kiadója vagyunk. Le is esett az álluk, mikor tisztázódott, hogy keményen piaci alapon, nem a minisztérium alosztályaként működünk.
– Az egyik TINTA reklámtáblán az olvashatjuk: Anya-nyelv-ész műhely. Hogy kell ezt érteni?
KG: Azért örültem meg, mikor egyik fiatal kollégám bedobta ezt a szlogent, mert nagyon igaznak érzem. Hiszen az elmúlt majd két évtizedben a kiadó körül kialakult egy nyelvészeti, szótárszerkesztő műhely. Ebben a sikeres műhelyben készültek a magyar szókincs új, nagy szótárai, az alapos gyűjtőmunkát, az aprólékos szótárszerkesztést, a gyakorlati kiadást és az értékesítést mind beleértve.
– A Tinta Könyvkiadó Albertfalván található. A Kiss-család mélyen kötődik ehhez a XI. kerületi városrészhez. Hogyan is?
KG: Itt jártam általános iskolába, itt lakunk, a rendszerváltást követően itt kapcsolódtam be a közéletbe, és itt voltam az 1992-ben alapított Albertfalvi Keresztény Társas Kör első elnöke 10 évig. Szülőfalumként szeretem az 1835-ben német asztalosok által alapított Albertfalvát és az albertfalvaiakat. És kicsit tréfásan jegyzem meg, hogy ismerőseimmel, barátaimmal örök beszédtémára ad okot, hogy hogyan is kell mondani albertfalvi vagy albertfalvai.
– A kiadó körül kialakult egy baráti kör, asztaltársaság. Megtudhatunk erről valamit?
KG: A kiadó élénk kapcsolatot tart a magyar nyelvészekkel, sokukkal találkozom, megfogadom tanácsaikat, meghallgatom ötleteiket. Ám a Tinta Törzsasztalt, nem nyelvészek, hanem „civilek” alkotják, többek között mérnök, tanár, képzőművész, programozó, újságíró és TV-szerkesztő is. A rendszeres találkozásokon sok egyéb téma mellett, mindig sorra kerül a kiadó élete, tervei is. A törzsasztal tagjainak véleménye is jelentősen befolyásolja kiadói döntéseinket.
– A kiadó vezetőinek gyermekei már felnőttek, s ha lassan is, de azért a szülők is egyszer nyugdíjba mennek. Hogyan látják a kiadó jövőjét — mondjuk 10 év múlva?
TV: Tíz év nem olyan nagy idő. Bízunk benne, hogy a kiadó tíz év múlva is működni fog, és a profilja is változatlan marad.

Névjegy:
Kiss Gábor (1955) programozó matematikus és általános nyelvész. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében a fonetikai, a nagyszótári és a korpusznyelvészeti osztályon dolgozott 1979 és 2006 között. 1996-ban felségével megalapította a Tinta Könyvkiadót, melynek igazgató-főszerkesztője. A Magyar szókincstár, a Régi szavak szótára főszerkesztője.
Temesi Viola (1959) magyar–olasz szakos tanár, tipográfus. A Tinta Könyvkiadó társalapítója, szerkesztője. A Magyar ellentétszótár főszerkesztője, a Híd szótárak sorozatszerkesztője.

A Tinta Könyvkiadó kezdettől fogva a magyarországi anyanyelvi (helyesírási, szépkiejtési, retorikai stb.) versenyek és az Édes Anyanyelvünk című folyóirat támogatója.

Az interjú megjelent az Édes Anyanyelvünk 2017/3. számában is. A szerk.

2 hozzászólás

#1 Judit, Sz. 2017. 06. 17. 11:07:19

Szívet-lelket melengető vallomás kapcsolatról, házasságról, családról, tisztességes vállalkozásról

#2 Málnási Ferenc 2017. 10. 21. 19:35:59

Gratulálok, jó egészséget, bort, búzát, békességet kíván Kolozsvárról
Málnási Ferenc

Új hozzászólás