Sajtó: a nyelv megmentője vagy sírásója?
Levelek a Borostyánkőútról 49.

2017.05.1.1 hozzászólás

A befolyásolás formái a médiában volt a témája az április 7-8-án Egerben zajlott a VII. sajtónyelvi-médianyelvi szakmai tanácskozásnak.

A konferencián – némileg eltérve a tematikus „fősodortól” – arról beszéltem, milyen szerepet játszhat a sajtó veszélyeztetett helyzetben lévő nyelvek esetében, az oroszországi finnugor nyelvek példáján. Itt és most az előadásnak csak egy-két gondolatát ismertetem, némileg továbbgondolva a helyzetet.

Többnemzetiségű országban írott és elektronikus sajtó létezik a többség nyelvén és a kisebbségek, nemzetiségek, Oroszország esetében helyesebb úgy fogalmazni: az őslakosok nyelvén. A többségi, egyszersmind államnyelven megjelenő sajtó témaválasztását erőteljesen befolyásolhatja a politikai hatalom. Erőltetett asszimilációt folytató politika esetében gyakran tapasztalható, hogy az őslakosságról, annak nyelvéről, kultúrájáról tudatlanságból vagy a tudatos megbélyegzés szándékával gyakran jelennek meg negatív tudósítások. Ezekkel itt és most nem foglalkozom. Talán majd egy másik alkalommal.

Kép: Pusztay János a konferencián (kép: Manyszi)

Kép: Pusztay János a konferencián (kép: Manyszi)

Az anyanyelvű sajtó „fékezett habzású” fenntartása egyfajta Patyomkin-falunak minősül, kifelé irányuló propagandisztikus célokat szolgál. Alapvető funkciójától megfosztatott, viszont (és egyúttal) hozzájárul ahhoz, hogy az őslakosság anyanyelvén írott sajtót ne vegyen a kezébe. Így lehet leszoktatni az embereket anyanyelvük széleskörű és igényesebb használatáról.

A reményt csupán az táplálhatja, hogy egyre több helyen működik az internet-alapú sajtó az anyanyelven, amely az ifjúság körében népszerű.

A sajtó azonban nem csupán veszélyeztetett nyelvek esetében játszik pozitív vagy negatív értelemben vett kulcsszerepet. Államnyelv esetében – egyelőre még – nem a nyelv létét veszélyezteti az igénytelen sajtó, hanem a nyelv, s ezzel együtt a kultúra, illetve végső soron a gondolkodás színvonalát.

Az örök kérdés az, hogy az olvasó igazodjon-e az igényes sajtó tartalmához és nyelvezetéhez, vagy a sajtó szálljon alá az egyre alacsonyabb igényszintre. Az ún. közéleti lapok – valószínűleg az egyoldalú pártpreferenciák miatt is – mélyrepülésben vannak. A bulvárlapok viszont szárnyalnak, egyre szélesebb tömegeket érnek el, s hosszú távú negatív hatásuk következménye felmérhetetlen, de pontosan sejthető.

1 hozzászólás

#1 bélakirály 2017. 05. 22. 09:38:13

Sajnos inkább a második tendencia valósul meg: minden süllyed, így a sajtó nyelve is, csak ki tudja, hogy meddig.

Új hozzászólás