Elefánt a porcelánboltban
Szólásmentés 28.

2017.01.15.1 hozzászólás

Ki ne találkozott volna mókásan esetlen emberekkel, akik, ha beteszik valahová lábukat, hát ott biztos a baleset, s ki ne halott volna olyanokat, akik született tapintatlanságukkal a legszentebb pillanatok varázsát is szertefoszlatják? Olyanok, mint elefánt a porcelánboltban. De miért épp elefántok? És miért pont porcelánboltban?

Utóbbi kérdésekre nem is olyan egyszerű a válasz, elég egy futó pillantás e szólás európai változataira. Az elefánt szerepébe beugorhat a bika, – sőt, mit alább kiderül, tán épp fordítva esett a dolog – a ripityára zúzandó értékek pedig lehetnek míves porcelánok éppúgy, mint drága metszett kristályok, sőt kevésbé rakott tájakon megteszi egy üveges puritán műhelye is. A mi megszokott magyar olyan (úgy viselkedik), mint elefánt a porcelánboltban szóláshasonlatunknak tekintélyes európai rokonsága van, elefánt és porcelánbolt frigye tipikus közép-európai jelenség, s aligha tévedünk, ha a német kultúrkör szerepét (is) gyanítjuk ebben a közép-európai, vagy talán inkább alnémet/német és osztrák-magyar monarchiabéli ölelkezésben:

német wie ein Elephant im Porzellanladen,’mint elefánta porcelánboltban’
cseh jako slon v porcelánu ’ua.’
szlovák ako slon v porceláne’ua.’

Szegény elefántot teszi meg a fizikai és verbális esetlenség szimbólumának a holland és a közép-európai régióhoz rengeteg szállal kötődő rokonnyelv, az észt is:

holland als een olifant in een porseleinkast ’ua.’
észt käitub nagu elevant portselanikaupluses ’úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban’.

elefantetumblr_ne7kaqDDJ31tib9s5o1_1280

Elefánt egy olasz kristályboltban (montázs). Bika a porcelánboltban. Utóbbi forrása: idiomland.com

Az Adria és a Földközi-tenger partjainál is az elefánt a tettes, a tetthely fajtáinak boncolgatása azonban valódi néprajzi élmény: a horvátban az üveges bánja a látogatást, az itáliai ormányos főleg kristálykereskedésben randalíroz, de alkalmanként a porcelánboltot is feldúlhatja, azonban Hispániában, Katalóniában már a fazekasműhely és üzlet edényei repülnek szanaszét:

horvát kao slon u staklarni ’mint elefánt az üvegesnél’
olasz essere l’elefante in una cristalleria vagy essere l’elefante in un negozio di porcellane ’elefánt(nak lenni) egy kristálykereskedésben (vagy porcelánboltban)’
spanyol
como un elefante en una cacharrería ’mint elefánt a cserépedényárusnál
katalán com un elefant en una terrisseria ’mint elefánt a fazekasműhelyben/ cserépárusnál’

Az Atlanti-óceán partjainál, a francia nyelv elsődleges keleti kisugárzási területein (lengyel, orosz nemesség, havasalföldi román nemesség) és Skandináviában viszont a bika ügyetlenkedik. Figyelemre méltó, hogy a bikás szólások az elefántos variációk gazdagságával szemben egységes képet mutatnak: bár Közép-Európát körbeölelve hatalmas területre és némileg szórtan jellemzők, mégis mindenütt következetesen a porcelánboltba megy be a bika. Ezekben az esetekben kizárólag a bika férfiasságán eshet csorba, mint a lettben és a finnben, ahol ökör a főszereplő. Nézzük hát szólásunk bikás-porcelános európai képét!

görög ως ταύρος σε υαλοπωλείο ’mint bika a porcelánboltban’
szlovén kot bik v trgovini s porcelan ’ua.’
francia comme un taureau dans un magasin de porcelaine ’ua.’
portugál como um touro numa loja de porcelana ’ua.’
lengyel jak byk w składzie porcelany ’ua.’
román ca un taur într-un magazin de porțelan ’ua.’
dán som en tyr en porcelænsbutik ’ua.’
norvég som en okse i en porselensbutikken ’ua.’
orosz как бык в посудной лавке – nem egyértelműen porcelánbolt, aminek inkább történeti oka lehet

A bikát ökör váltja:

finn kuin härkä posliinikaupassa ’mint ökör a porcelánboltban’
lett kā vērsis porcelāna veikalā ’ua.’

Nem ok nélkül hagytam történetünk végére a ködös Albiont: a mindig is legérdekesebb és egyben legnehezebb kérdésre, mi lehet szólásunk eredete, jelenlegi tudásunk szerint éppen a XIX. század eleji londoni színházak zenés darabjaiban találjuk a választ. Angolul a szólás így hangzik: to be like a bull in a china shop, azaz ’Olyan(nak lenni), mint bika a porcelánboltban. 1834-ben a The Universal Songster or Museum of Mirth (Mirth ’publikum harsány kacagása’) nyilván egészen méltatlanul feledésbe merült zenés vígjátékban elhangzott egy valóban csillogóan szellemes, szójátékokkal s korabeli idiómákkal teli betétdal is, melynek címe A Bull in A China Shop volt. Ebben megénekelték egy porcelánbolti bika rettentő dúlásait, melyeket teáskészletek s míves porcelánokkal rakott ládák sora bánt. Az eredeti vers kivételes, korabeli angol nyelvi csemege, ezért annak pontos, szószerinti fordítása helyett – mely az említett idióma és szójáték-tobzódás miatt teljességgel lehetetlen is – inkább az eredetit, s az elképzelhető teátrumi hangulatot tán megidézni képes műfordítást adok:

Whate’er with his feet he couldn’t assail,
He made ducks and drakes with his horns and his tail.
So frisky he was, with his downs and his ups,
Each tea service proved he was quite in his cups.
He play’d mag’s diversion among all the crates,
He splinter’d the dishes, and dish’d all the plates.

Mind, mit lábával zúzni nem tudott,
Legott szarvával-farkával támadott.
Vetnél bár békót rá, csak ugrál alá s fel,
Száz csésze mutatja sírva, mint vedel.
Fajtalan forgott ládáink között,
Apróra törtek porcelán örömök.

(A betétdal szerzőjének kilétét homály fedi, a műfordítás tőlem.)

E dalocskánál régebbi az a színházi tudósítás, mely a The London Review and Literary Journal 1812. januári számában jelent meg a The White Cat, or Harlequin in Fairy Land c. pantomimelőadásról, mely óriási tetszést, igazi tapsvihart aratott a nézők körében. A színpompás és változatos, többnyire e darabhoz készült, eredeti színpadi képek közül is kiemelkedett egy, az a Bull in a China Shop, melyhez foghatót a nézők korábban sohasem láthattak. A színre egy jókora műelefántot toltak be, mely azonnal hatalmas sikert aratott…

Megtaláltuk hát a magyarázatot mindenre? Hiszen a bika a porcelánboltban nagyobb elterjedtsége és stabilitása miatt valóban eredetibbnek tűnik, mint a folklorizálódott (?) elefánt-variációk, és íme, megleltük az ormányost is. Csakhogy épp Londonban tolták az esetlen elefántot bika helyett a színpadra, miért pont az angolban felejtették el az elefántot? És miért oly egységes az elsődleges német kultúrterület elefánt-képe, ha a bika az igazi? A görögben miért pont bika van? Nem lehet, hogy a londoni deszkákon kívül is volt ennek a szóláscsaládnak előélete? A porcelán mégiscsak kínai találmány, és valaha, a kínai ipari forradalom hajnala előtt, a hatalmas birodalomban sokfelé éltek elefántcsordák, és rendszeresen megfordultak ott európai utazók, kereskedők is. Mindezek persze csak intuitív kérdőjelek, ám épp ezért különösen örülnék, ha bárki hozzá tudni tenni valami újabbat ennek az izgalmas szólásnak az eredetéhez.

1 hozzászólás

#1 Huba 2017. 01. 17. 01:30:34

Egy Paczolay tanár úr veszett el Pomozi tanár úrban! És ennek a szólásnak mi az eredete?

Új hozzászólás