Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Hogyan lesz a politikusból csaló?
Színház és nyelv 25.

2016.10.25.nincs hozzászólás

Egy angol szöveghely tizenkét magyar változata

A Radnóti Színház nagyszerű Lear király bemutatója sokkal sodróbb tempójú annál, semhogy a nézőtéren ülve filológiai kérdések kezdjenek el bárkit is foglalkoztatni. Amikor azonban az előadásnak (és a szövegnek) már az elemzésén van a sor, előtérbe kerülhetnek előzőleg nem tudatosult apró részletek is.

Így jártam azzal a mondattal – pontosabban a benne foglalt jelzős szerkezettel –, amely Nádasdy Ádám fordításában így hangzik: Vegyél szemüveget, s mint a rühes csalók, mondd azt, hogy látod, amit nem látsz. Az előadás második részében (a hagyományos beosztás szerint a negyedik felvonás hatodik jelenetében) járunk; a háborgó elméjű Lear az emberi képmutatásról elmélkedik. Az eredetiben „alávaló politikus”-ról szól a szövegrészlet: Get thee glass eyes; And like a scurvy politician, seem To see the things thou dost not. (Szó szerint: ’Végy üvegszemet, és mint egy alávaló politikus, tégy úgy, mintha látnád a dolgokat, amelyeket nem látsz.’)

Ha megnézzük a politikus főnév jelentéseit az értelmező szótárban, azt látjuk, hogy a szónak kétféle használata különül el a magyarban: 1. politikával rendszeresen foglalkozó közéleti ember; 2. célja elérése végett az erőviszonyokhoz ügyesen alkalmazkodó személy. Az itt megfogalmazott második jelentés adná tehát a kulcsot a politikus –> csaló fordítási megoldáshoz? Nem valószínű, hiszen a csaló ennél jóval negatívabb tartalmat hordoz (amely használatára a történeti szótárakban sem találni igazolást).

A fordítói eljárás nyitja sokkal inkább az angol szónak Shakespeare által megcélzott jelentésében keresendő. A The Arden Shakespeare ­– az először 1951 és 1982 között megjelent, majd azóta több szériában újra kiadott kritikai kiadás – a következő jegyzetet fűzi a szóhoz: politician: trickster, one who follows Machiavelli’s „policy”, not a politician in the modern sense of the word (’politikus: csaló, olyan személy, aki Machiavelli „politikáját” követi, nem a szó modern értelmében vett politikus’).

A Lear királynak tizenöt magyar fordításáról lehet tudni. Kíváncsi lettem, melyik fordító hogyan döntött az adott szöveghelyen. Keres-e másik szót a politikus (eredetileg érvényes) jelentésének visszaadására? Vagy ragaszkodik a szóhoz, megkockáztatva egyben annak pejoratívan aktualizáló értelmezését? Tizenkét változatot hasonlíthatunk össze – két korai fordítás elveszett, egy harmadik pedig az adott helyen nem tartalmazza az érintett szövegrészt. (A kéziratos, illetve a korábban megjelent fordításokat az Országos Színházi Múzeum és Intézet könyvtárából és az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárából sikerült összegyűjtenem.)

A XIX. századi szövegek egyöntetűen a politikus szónál maradnak. A két első, egymással szorosan összefüggő kéziratos szövegkönyv – az elsőn Vajda Péter, Egressy Gábor, Jakab István neve és az 1838-as évszám, a másodikon Vajda Péter, Egressy Gábor neve és az 1856-os (?) évszám áll –, amikor a politikus szóval fordít, alapozhat a korban már meglévő ironikus használatára is. A közel kortársi 1870-es Czuczor Gergely–Fogarasi János-féle a Magyar nyelv szótára szerint a főnév gúnyos értelmű jelentése: ’okos, ravasz ember’. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának adataiból arra következtethetünk, hogy ez a típusú főnévi jelentés a korábban megjelent melléknévi értelmezés alapján képződhetett meg (’ravasz, fortélyos, óvatosan cselekvő’). Ez kevésbé elítélő tartalom, mint amit itt a politikus szó Shakespeare kortársainak jelenthetett. A fordítók által választott jelző is enyhébbnek tűnik az eredetinél:

            Szerezz üvegszemet,                                                    
            S némely naplopó politikusként                                 
            Tettesd, mintha dolgokat látnál, amiket                      
            Nem látsz.                                                                   
 
            Szerezz üvegszemet,
            S mint némely naplopó politikus
            Szinleljed, mintha dolgokat látnál, miket
            Nem látsz.[1]

glasses-415256_960_720

A mű mindmáig legnagyobb hatású tolmácsolója Vörösmarty Mihály (1856). Életművének kritikai kiadása jegyzetben megadja a politikus itt érvényesnek tartott jelentését: ’furfangos ember’. A meghatározás a fentebbiekben idézett korabeli értelmezést tükrözi, azt visszaadni próbálván tehát, amire a Vörösmarty-kortárs olvasó, néző – a szöveggondozók meglátása szerint – itt leginkább gondolhatott. Vörösmarty is az eredetitől eltérő jelzőt választ a főnév mellé; a szókapcsolat nemcsak az eredetinél, de elődjénél is kevésbé elítélő tartalmú:

            Tégy fel
            Szemüveget s mint rögzött politikus,
            Láttassál látni, mit nem látsz.

A század legvégén Zigány Árpád nagyrészt Vörösmartyt követő, őt modernizáló fordításában (1899) újabb ­­– de immár egyértelműen negatívabb – jelzőt választ, megtámogatva ezzel a szókapcsolat egészének eredeti, rosszalló tartalmát:

            Tégy szemüveget,
            és szinleld, mint cudar politikus,
            hogy látod, amit nem látsz.

A XX. századi szövegekben már váltakozik a kétféle megoldás. A szó Shakespeare korabeli értelmét két esetben a csaló, egyszer a fontoskodó, egyszer pedig a képmutató hivatott visszaadni. A század első fordítója, Kosztolányi Dezső (1936-ban készült és 1943-ban megjelent munkájában) a főnevet illetően még az előző századi, elsősorban Vörösmarty közvetítette politikusnál marad, metaforikus jelzőjével azonban minden addiginál egyértelműbben minősít:

            Szemüveget tégy
            s színleld, akár koszos politikus,
            hogy látod azt, mit nem látsz.
 
A század derekán (1955) egy éven belül két új fordítás is megjelenik. Szerzőik a mű fordítástörténetében elsőként választanak másik főnevet a politikus helyébe. Füst Milán – a Kosztolányinál megjelent jelzőt megtartva – így fordít:

            És tégy fel ókolárét, mímeld, mit olyik
            Koszos fontoskodó, hogy látod azt, amit
            Nem látsz.
 
Szabó Lőrinc munkája a Vörösmarty-mű újabb átdolgozásaként, modernizálásaként készül el. Ő Vörösmarty jelzőjét (némi kiigazítással) megtartja, a politikus szót viszont az angol eredeti szöveg melléknevének jelentése alapján cseréli le. Természetesen nem Szabó Lőrinc hibáztatható abban, hogy – a politikus szó negatív konnotációját nyilvánvalóan elutasító ötvenes és azokat követő évektől kezdve – Vörösmarty neve alatt (a kritikai kiadás kivételével) folyamatosan az ő szövegváltozata jelenik meg, bármifajta megjegyzés nélkül:

            Tégy fel
            Szemüveget, s mint megrögzött csaló
            Látszódjál látni, mit nem látsz.

A század végéhez közeledve további két fordítás is napvilágot lát. Mészöly Dezső (1986) ­– külön esszében is rögzített megfontolások után – visszanyúl a politikus szóhoz, hogy egy újabb, erős hatású metaforikus jelző segítségével visszahozza a főnévnek az eredetiben megcélzott, pejoratív jelentését:

            Tégy pápaszemet, s rongy politikusként
            Szinleld, hogy látsz valamit ott, ahol
            Semmit se látsz!
 
Forgách András – Vörösmarty Mihály fordításának felhasználásával készült – munkájában (1993) teljesen új jelzős szerkezetet alkot. Mellékneve a fentebbiekben, az első fordításokkal kapcsolatban idézett történeti szótári adatokkal, illetve a Vörösmarty-kiadás jegyzetével harmonizál, főneve pedig az eredeti tartalom visszaadására keres érvényes megoldást:

            Szerezz
            Üvegszemet s ravasz képmutatóként,
            Látszatra lásd, mit nem látsz.

A XXI. század elejének eddigi három fordítása szintén váltakozó megoldásokat mutat. Jánosházy György (2002) visszatér a politikus szóhoz, újabb erősen elítélő jelentéstartalmú jelzővel bővítve az eddigiek – Kosztolányi, Füst és Mészöly által megalapozott – tárát:

            Szemüveget végy
            S hitvány politikus módjára játszd meg,
            Hogy látod, amit nem látsz.
 
Nádasdy Ádám – fentebb már idézett – fordításának (2010) főnévválasztása Szabó Lőrincével (azaz az utóbbi több mint fél évszázadban a Vörösmarty neve alatt megjelenő szövegével), ezen a megoldásán keresztül pedig Shakespare melléknevével mutat átfedést; az elmarasztaló minősítést egy új, erőteljes hatású – metaforikus használatú – jelző tetézi:

            Vegyél
            szemüveget, s mint a rühes csalók,
            mondd azt, hogy látod, amit nem látsz.

Varró Dániel ugyanebben az évben publikálja saját munkáját. Ő az egyetlen, aki úgy hagyja meg az angolnak betű szerint megfelelő politikus szót, hogy kiveszi előle a jelzőt. Értelmezése szerint tehát a szó a ma olvasójában, nézőjében önmagában állva is éppen eléggé negatív érzeteket kelt ahhoz, hogy Shakespeare szándékát tolmácsolja:

            Vegyél szemüveget
            És játszd el, mint a politikusok,
            Hogy látod, amit nem látsz.

Dömötör Adrienne

[1] A korábbi szövegek helyesírását a maihoz igazítottam, kivéve – versről lévén szó – ha a beavatkozás a magánhangzó időtartalmát módosította volna.

Új hozzászólás