A Radnóti Színház nagyszerű Lear király bemutatója sokkal sodróbb tempójú annál, semhogy a nézőtéren ülve filológiai kérdések kezdjenek el bárkit is foglalkoztatni. Amikor azonban az előadásnak (és a szövegnek) már az elemzésén van a sor, előtérbe kerülhetnek előzőleg nem tudatosult apró részletek is.
Így jártam azzal a mondattal – pontosabban a benne foglalt jelzős szerkezettel –, amely Nádasdy Ádám fordításában így hangzik: Vegyél szemüveget, s mint a rühes csalók, mondd azt, hogy látod, amit nem látsz. Az előadás második részében (a hagyományos beosztás szerint a negyedik felvonás hatodik jelenetében) járunk; a háborgó elméjű Lear az emberi képmutatásról elmélkedik. Az eredetiben „alávaló politikus”-ról szól a szövegrészlet: Get thee glass eyes; And like a scurvy politician, seem To see the things thou dost not. (Szó szerint: ’Végy üvegszemet, és mint egy alávaló politikus, tégy úgy, mintha látnád a dolgokat, amelyeket nem látsz.’)
Ha megnézzük a politikus főnév jelentéseit az értelmező szótárban, azt látjuk, hogy a szónak kétféle használata különül el a magyarban: 1. politikával rendszeresen foglalkozó közéleti ember; 2. célja elérése végett az erőviszonyokhoz ügyesen alkalmazkodó személy. Az itt megfogalmazott második jelentés adná tehát a kulcsot a politikus –> csaló fordítási megoldáshoz? Nem valószínű, hiszen a csaló ennél jóval negatívabb tartalmat hordoz (amely használatára a történeti szótárakban sem találni igazolást).
A fordítói eljárás nyitja sokkal inkább az angol szónak Shakespeare által megcélzott jelentésében keresendő. A The Arden Shakespeare – az először 1951 és 1982 között megjelent, majd azóta több szériában újra kiadott kritikai kiadás – a következő jegyzetet fűzi a szóhoz: politician: trickster, one who follows Machiavelli’s „policy”, not a politician in the modern sense of the word (’politikus: csaló, olyan személy, aki Machiavelli „politikáját” követi, nem a szó modern értelmében vett politikus’).
A Lear királynak tizenöt magyar fordításáról lehet tudni. Kíváncsi lettem, melyik fordító hogyan döntött az adott szöveghelyen. Keres-e másik szót a politikus (eredetileg érvényes) jelentésének visszaadására? Vagy ragaszkodik a szóhoz, megkockáztatva egyben annak pejoratívan aktualizáló értelmezését? Tizenkét változatot hasonlíthatunk össze – két korai fordítás elveszett, egy harmadik pedig az adott helyen nem tartalmazza az érintett szövegrészt. (A kéziratos, illetve a korábban megjelent fordításokat az Országos Színházi Múzeum és Intézet könyvtárából és az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárából sikerült összegyűjtenem.)
A XIX. századi szövegek egyöntetűen a politikus szónál maradnak. A két első, egymással szorosan összefüggő kéziratos szövegkönyv – az elsőn Vajda Péter, Egressy Gábor, Jakab István neve és az 1838-as évszám, a másodikon Vajda Péter, Egressy Gábor neve és az 1856-os (?) évszám áll –, amikor a politikus szóval fordít, alapozhat a korban már meglévő ironikus használatára is. A közel kortársi 1870-es Czuczor Gergely–Fogarasi János-féle a Magyar nyelv szótára szerint a főnév gúnyos értelmű jelentése: ’okos, ravasz ember’. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának adataiból arra következtethetünk, hogy ez a típusú főnévi jelentés a korábban megjelent melléknévi értelmezés alapján képződhetett meg (’ravasz, fortélyos, óvatosan cselekvő’). Ez kevésbé elítélő tartalom, mint amit itt a politikus szó Shakespeare kortársainak jelenthetett. A fordítók által választott jelző is enyhébbnek tűnik az eredetinél:
Szerezz üvegszemet,
S némely naplopó politikusként
Tettesd, mintha dolgokat látnál, amiket
Nem látsz.
Szerezz üvegszemet,
S mint némely naplopó politikus
Szinleljed, mintha dolgokat látnál, miket
Nem látsz.[1]
A mű mindmáig legnagyobb hatású tolmácsolója Vörösmarty Mihály (1856). Életművének kritikai kiadása jegyzetben megadja a politikus itt érvényesnek tartott jelentését: ’furfangos ember’. A meghatározás a fentebbiekben idézett korabeli értelmezést tükrözi, azt visszaadni próbálván tehát, amire a Vörösmarty-kortárs olvasó, néző – a szöveggondozók meglátása szerint – itt leginkább gondolhatott. Vörösmarty is az eredetitől eltérő jelzőt választ a főnév mellé; a szókapcsolat nemcsak az eredetinél, de elődjénél is kevésbé elítélő tartalmú:
Tégy fel
Szemüveget s mint rögzött politikus,
Láttassál látni, mit nem látsz.
A század legvégén Zigány Árpád nagyrészt Vörösmartyt követő, őt modernizáló fordításában (1899) újabb – de immár egyértelműen negatívabb – jelzőt választ, megtámogatva ezzel a szókapcsolat egészének eredeti, rosszalló tartalmát:
Tégy szemüveget,
és szinleld, mint cudar politikus,
hogy látod, amit nem látsz.
A XX. századi szövegekben már váltakozik a kétféle megoldás. A szó Shakespeare korabeli értelmét két esetben a csaló, egyszer a fontoskodó, egyszer pedig a képmutató hivatott visszaadni. A század első fordítója, Kosztolányi Dezső (1936-ban készült és 1943-ban megjelent munkájában) a főnevet illetően még az előző századi, elsősorban Vörösmarty közvetítette politikusnál marad, metaforikus jelzőjével azonban minden addiginál egyértelműbben minősít:
Szemüveget tégy
s színleld, akár koszos politikus,
hogy látod azt, mit nem látsz.
A század derekán (1955) egy éven belül két új fordítás is megjelenik. Szerzőik a mű fordítástörténetében elsőként választanak másik főnevet a politikus helyébe. Füst Milán – a Kosztolányinál megjelent jelzőt megtartva – így fordít:
És tégy fel ókolárét, mímeld, mit olyik
Koszos fontoskodó, hogy látod azt, amit
Nem látsz.
Szabó Lőrinc munkája a Vörösmarty-mű újabb átdolgozásaként, modernizálásaként készül el. Ő Vörösmarty jelzőjét (némi kiigazítással) megtartja, a politikus szót viszont az angol eredeti szöveg melléknevének jelentése alapján cseréli le. Természetesen nem Szabó Lőrinc hibáztatható abban, hogy – a politikus szó negatív konnotációját nyilvánvalóan elutasító ötvenes és azokat követő évektől kezdve – Vörösmarty neve alatt (a kritikai kiadás kivételével) folyamatosan az ő szövegváltozata jelenik meg, bármifajta megjegyzés nélkül:
Tégy fel
Szemüveget, s mint megrögzött csaló
Látszódjál látni, mit nem látsz.
A század végéhez közeledve további két fordítás is napvilágot lát. Mészöly Dezső (1986) – külön esszében is rögzített megfontolások után – visszanyúl a politikus szóhoz, hogy egy újabb, erős hatású metaforikus jelző segítségével visszahozza a főnévnek az eredetiben megcélzott, pejoratív jelentését:
Tégy pápaszemet, s rongy politikusként
Szinleld, hogy látsz valamit ott, ahol
Semmit se látsz!
Forgách András – Vörösmarty Mihály fordításának felhasználásával készült – munkájában (1993) teljesen új jelzős szerkezetet alkot. Mellékneve a fentebbiekben, az első fordításokkal kapcsolatban idézett történeti szótári adatokkal, illetve a Vörösmarty-kiadás jegyzetével harmonizál, főneve pedig az eredeti tartalom visszaadására keres érvényes megoldást:
Szerezz
Üvegszemet s ravasz képmutatóként,
Látszatra lásd, mit nem látsz.
A XXI. század elejének eddigi három fordítása szintén váltakozó megoldásokat mutat. Jánosházy György (2002) visszatér a politikus szóhoz, újabb erősen elítélő jelentéstartalmú jelzővel bővítve az eddigiek – Kosztolányi, Füst és Mészöly által megalapozott – tárát:
Szemüveget végy
S hitvány politikus módjára játszd meg,
Hogy látod, amit nem látsz.
Nádasdy Ádám – fentebb már idézett – fordításának (2010) főnévválasztása Szabó Lőrincével (azaz az utóbbi több mint fél évszázadban a Vörösmarty neve alatt megjelenő szövegével), ezen a megoldásán keresztül pedig Shakespare melléknevével mutat átfedést; az elmarasztaló minősítést egy új, erőteljes hatású – metaforikus használatú – jelző tetézi:
Vegyél
szemüveget, s mint a rühes csalók,
mondd azt, hogy látod, amit nem látsz.
Varró Dániel ugyanebben az évben publikálja saját munkáját. Ő az egyetlen, aki úgy hagyja meg az angolnak betű szerint megfelelő politikus szót, hogy kiveszi előle a jelzőt. Értelmezése szerint tehát a szó a ma olvasójában, nézőjében önmagában állva is éppen eléggé negatív érzeteket kelt ahhoz, hogy Shakespeare szándékát tolmácsolja:
Vegyél szemüveget
És játszd el, mint a politikusok,
Hogy látod, amit nem látsz.
Dömötör Adrienne
[1] A korábbi szövegek helyesírását a maihoz igazítottam, kivéve – versről lévén szó – ha a beavatkozás a magánhangzó időtartalmát módosította volna.
Nincs hozzászólás!