Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Czuczor Gergely Tetten ért szavak 89.

2016.09.10.nincs hozzászólás

1800. december 17-én született Andódon (ma Szlovákia) és 1866. szeptember 9-én – éppen 150 éve – hunyt el Pesten.

Czuczor Gergelyt szülei olyan iskolába küldték (Nyitra, Esztergom, Pozsony), ahol a környezettől elsajátíthatta a szlovák és a német nyelvet is. A 17 éves fiú édesapja ellenzésére, de édesanyja örömére belépett a bencés rendbe. Unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt volt novícius. Pesten a Központi Szemináriumban felkereste Kisfaludy Károlyt, aki versírásra biztatta. A győri bencés gimnáziumban két ízben is tanított, majd Komáromban, ahol az 1831-es kolera idején a betegeket ápolta önfeláldozó bátorsággal. Eposzai egymás után jelentek meg, az irodalmi körökben egyre ismertebb lett a neve. 1831-ben lett az Akadémia tagja, több évig titkára. 1838-ban politikai vádak alapján elmozdították a győri akadémia magyar tanszékéről. Az ifjúság fáklyás menettel fejezte ki együttérzését a haladó felfogású költő és tanár iránt. Széchenyi István közbenjárására Pestre, majd Pannonhalmára került. 1842-ben az Akadémia megbízta a magyar nyelv nagy szótárának elkészítésével. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei hatására megírta a Riadó című költeményét. E költemény miatt 1849-ben bebörtönözték, ahol továbbra is a szótáron dolgozott. Az MTA kérésére kegyelmet kapott, csak a nyelvészettel foglalkozhatott 1866-os Pesten bekövetkezett haláláig. Életében a nagyszótárnak csak 4 kötete jelent meg, de 1861-re kéziratban készen volt mind a hat kötet. Úttörő munkát végeztek szerkesztőtársával, Fogarasi Jánossal: „édes nyelvünk egész birodalmát bejárni”.


Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobra

 

Czuczor, csucsor vagy kukor

1828-tól 1830-ig a Benedek rendi növendékek oktatója volt Pannonhalmán.  Egy alkalommal fölemlítette egy tudós kommentátornak a kétségét, hogy a rómaiak Cicerót voltaképpen Cicerónak, Kikerónak vagy Csicserónak mondták-e. A tanítványok közül valamelyik ezután a tanterem mellé a falra ezt írta: Czuczor-e, Csucsor-e vagy Kukor? Czuczor a kérdések alá ezt írta: Aki ilyet kérdez, nem kaki, nem czaczi, hanem csacsi…
 

Riadó

Czuczor Gergely Riadó című versét 1848. december 21-én jelentette meg a Kossuth Hírlapja, röplapokon is terjesztették Petőfi írásaihoz hasonlóan. A győztes bécsi udvar 1849. január 18-án elfogatta a költőt – aki egyébként nem távozott el a kormánnyal Debrecenbe, hanem Pesten tovább dolgozott a nagyszótáron. (Czuczor kvázi nyelvtudományi munkájának köszönhette elfogatását.) Később Czuczort Görgey csapatai kiszabadították, de 1850-ben Haynau rendeletére, vasra verve a gyászos emlékű Neugebäude börtönébe zárták. A költőt vasban eltöltendő hat esztendei várfogságra ítélték. Mindezt kegyelemből, mert Windischgrätz ádáz haragjában halálra akarta ítéltetni. Sikerült elérni, hogy a halálos ítélet helyett csak várfogsággal sújtsák. Sokan igyekeztek segíteni a költő sanyarú sorsán. Toldy német származású, de magyar érzésű felesége Czuczor rokonának mondva magát, kikönyörögte Haynaunál, hogy meglátogathassa a költőt. A vigasznyújtó női hősiesség, a „drága hölgy” megindító emléke A rab című költemény, amelyet Tóth Dezső Czuczor egyik legszebb lírai darabjaként értékel: „a legszemélyesebb és legmélyebb ihletű, megrázó lírai dokumentuma a nemzeti fájdalomnak.” Czuczor helytállásának fényes példája az a vers, amelyet egy fehérre gyalult szék hátára írt: Ítélőszék előtt. A belső szabadság és függetlenség maradandó forradalmi vallomása:

Hogy hazámat ne szeressem,
A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!

Hogy hazámat megtagadjam,
Megvetés jelét hogy adjam:
Azt se követelheti!

Főbe lőhet, nyakaztathat,
Bitófára fölakaszthat,
Most erősebb, tegye meg!

De az érzelem honában,
Keblem titkos templomában:
Én urat nem ismerek!

1851. május 22-én, 844 nehéz nap után kiszabadult. Első útja a templomba vezetett, aztán megtekintette Kufstein városát.
 

A magyar nyelv oktatásáról

Czuczor négyévi tanítás után 1828-ban összegezte véleményét a magyar nyelv iskolai oktatásáról a Tudományos Gyűjteményben: „Gyakor ízben, s megvallom, nem kis nehezteléssel tűnődém rajta: mint lehet, hogy midőn közel negyven évek óta a honni nyelv és literatúra köztanító intézeteinkben rendszerént taníttatik, vagy bizonyára felsőbb rendelésektől taníttatni parancsoltatik, mégis számtalanon mind al-, mind főbb iskoláinkból magyarszótlanul lépnek ki az egyházi és polgári hivatalok mindennemű viselésére…” További meglátásai: „diákjaink kínoztatnak a száraz Grammatika tanításával”, „se Grammatika… se kézi könyv nem jött ki a tanulók számára”, nincs „célirányos útmutatás” a tanárok számára, módszertanilag nem készítik fel őket. Czuczor így látja: „legjobb rende a nyelvtantanításnak az, ha a tanítvány mentül elébb annak rajzolatjával megismerkedik, ha a magokban ízetlen regulák után mindjárt alkalmatos példákat találhat, ha a beszéd külön részeit össze foglalgatja, s a fordításokban gyakorolja magát…” Vagyis Czuczor azt javasolja, hogy példákkal és gyakorlással tegyék színesebbé a nyelvtanoktatást.
 

Nyelvelmélete

Az Újítás a nyelvben című tanulmányában részletezi nyelvelméletét: „a nyelv tulajdonképp a tárgyaknak, érzelmeknek és gondolatoknak különböztető hangokon eléadott képe, ha tehát eddig előttünk ismeretlen tárgyat, érzelmet, vagy gondolatot akarunk kifejezni, szükség annak nevet is adnunk.”  Az egyes ember nyelvének fokozatos fejlődését párhuzamba állítja a nemzet nyelvének fejlődésével – folyton “többülnek” az ismeretek –  a vad embertől a pásztorkodó, a földművelő népeken át a kézműves társadalmakig. Miközben fejlődtek, kibontakoztak a szépművészetek és a tudományok, gazdagodott a nyelv is. Arra a kérdésre: “A csinosodásnak mellyik fokáig hatott fel maiglan nemzetünk?” ez a válasza: „ahol parrag a földmívelés, gáncsosak a kézmivek, sinlődnek a mesterségek, ott kevés az esméret, szűk tehát a nyelv is.” A „szűk” azaz hiányos, korlátozott használatú nyelv okai pedig a következők:  „idegen szózatú ajakaktól halljuk maiglan az iskolai oktatásokat”, „nincsenek a művészeti és tudományos gondolatok kifejezésére alkalmatos, legalább elegendő szavak”. A világ nyelvei közös eredetűek, egy ősnyelvnek, a lingua primigeniának a leszármazottai, ui. az emberek – természeti ösztönből – hasonló hangokat hallattak; hasonlóan artikuláltak a valóság jelenségeire, ingereire. Szógyökökre, gyökérszókra vezeti vissza a nyelveket, amelyekben nagyon sok a közös elem; az eltérések, a változások tulajdonképp a népek elkülönüléséből és a folyamatos nyelvfejlődésből következnek. Többnyire a hangutánzás szavai ezek; de az ember más érzékszervekkel szerzett ismereteket is ki tud fejezni a hangok formálásával: Pl. gömbölyű – ajakkerekítéses magánhangzókkal, ly, b lágyságával. Czuczor a szótár bevezetésében írja módszerét, pl. az egyes hangokhoz, vagy gyökökhöz kapcsolódó tartalmakat.

i,í: “természet utánzólag is oly kedély és indulatszókon vonul végig, melyek a maguk nemében élénk, vidor, gyermekded érzésnek kitörései: ihi, hihi, ihog, viháncol; éles, vékony természeti hangokban, kivált kisebb nemű vagy fionc állatokéban: Csibe, csirke, pipe; kicsit jelentő gyökökben: kis, pizse, iciripiciri; gyengéd vonzalmat kedveskedést: Pisti, Misi, élénk, fürge, aprózott mozgások: iceg-biceg…”

gy: mint legközelebbről a j-vel rokon… hajlékonyságot, puhaságot, gyöngeséget, gyöngédséget, finomságot jelent, pl. Gyapjú, gyapot, gyáva, gyönge, gyám, gyepe, gyermek, gyertya… gyík… gyöngy, gyönyör,… ángy, pongyola… bugyog, gagyog…

 

CzF

Mit tartalmaz a Czuczor-Fogarasi-nagyszótár egy-egy szócikke? A szótövet, a nyelvtani tulajdonságokat, a jelentést, a szólásokban, közmondásokban való előfordulást és az eredetet. Pl. arany: főnév, arany-at, arany-t (tárgyragos alak), arany-ak vagy. arany-ok. A drága fémek nemesbike. Fövény arany, termésarany, tömör, tiszta arany, sárarany = sárga arany, különböztetésül a fehér aranytól Aranyat ásni, mosni, tisztítani, kiégetni, olvasztani, nyújtani. Nem fog aranyon a rozsda. Aranyért eladni lelkét, üdvösségét. Arany-ezüstért, cifra ruháért / Lányt el ne végy koszorújáért. (népdal). Arany nem olt szomjat, éhet / A gazdag még koldus lehet (népdal). Melléknevül használva: aranyból való, arany színű, formájú, átv. ért: ritka, drága. – Arany edények, eszközök, ékszerek. Arany alma. – Ravasz a szerelem, arany békóval jár. – Nem kell az arany edényt pad alatt hevertetni. – Arany elme. – Arany elmének gyöngy a gondolata. – Arany gondolat. – Arany hidat csinálj a futó ellenségnek. – Bátrabb fakupából inni, mint arany pohárból. – Nincs szebb szó az aranypöngésnél. – Illik, mint az arany rojt a szobránci gubához. – Nem jó minden aprólékot arany tollal írni. – Nem mind arany, ami fénylik. – Aki jókor reggel (jó reggel) kel, aranyat lel. Némelyek szerint elemezve: ár-any, azaz: ár vagy érték anyja; vagyis összetett szó. Rokonok a latin aurum, tatár holarin, szanszkrit: hiranau, hellen: chroudosz; idetartozónak tekinthetik még a szanszkrit: ráds (ragyog), miszerint a ragyogásból venné eredetét. A finn kulta a német Goldhoz hasonló, valamint a török altun is.
 

Czuczor Gergely a nyelvművelő

Czuczor Gergelynél is megjelenik a nyelv spontán, ösztönös változásának és a tudatos művelésének a kettőssége. Egyik versében mindkét álláspontnak az igazságát véli:

„Délceg, s kénye szerint lejt Árpád nyelve, lekötni

Szolgai pórázzal nem lehet a szabadot.”

Vagyis ne szabályozzuk agyon a nyelvet. De utána rögtön ezt írja Révai Miklós 19. század eleji nyelvészünk törekvései kapcsán:

„Hajdan igyen szóltak, s ím Révai támada, s már lejt

Önként a simuló, mestere szabta úton.”

Vagyis Révai ellenezte a teljes szabadságot, szabadosságot, és máris helyes irányba terelődik a nyelv fejlődése. Czuczor máshol is ellene van a korlátlan költői szabadságnak, a faragatlan szófaragásnak: Egy költő emléke:

A szavakat kényemre szabám hosszúra, rövidre,

S a vers ömledezett, mint a Duna tollam alól.

Most békén nyugszom kórókoszorúknak alatta,

S Isten örök nyugvást versezetimnek is ád.

Tehát a kénye-kedve szerint szófaragó sírján kórókoszorú díszeleg. „Egy verselőre” című költeményében meglehetősen elítéli Verseghy Ferenc nyelvészeti és költői munkásságát, ez nem csoda, mert Révai és Verseghy vitában álltak. Verseghyt Versedinek nevezi.

Állj meg vándor, s e sírt bámulni ne resteld,

Hajdani nagyhírű Versedi nyughelye ez.

Ő szavakat kényére szabott hosszúra, rövidre,

És soha nem hallott hangokon énekele.

Kínnal, erővel is írt, szenvedtek versei, ő is,

Ámde leginkább a nyelv maga tűre sokat.

Nem szenved már ő! békében megpihen a nyelv,

Versinek is nyugovást Isten örökre adott.

Az irónia, a gúny sem áll távol a szerzetes nyelvésztől. Nem tudom, hogy ma mit szólnánk, mit szólnának ahhoz, ha a bulvárlapokat (akkor: divatlapokat) így, például kicsinyítőképzőkkel (vitézkék, kacérka lovagok) gúnyolná valaki: A szépnemet mulattató lapokhoz

Szépek! örülhettek, feltámad az ősi lovagkor,

Holmi vitézkéknek van diadalra szivök;

Vínak előttetek ím, s mily szépen! Fonjatok immár

Szalmából koszorút a csata hőseinek.

Czuczor Gergely szót emel a nyelvi vétségek ellen. Kifogásolja a bőbeszédűséget, az üres fecsegést, a tartalmatlan beszédet. Bizonyára bőséges anyagot szolgáltatott ehhez a korabeli korteshadjáratok sok-sok csárdaharca, ahol: „tenger a beszéd; / És a tett rajta? kis zátonysziget, / Melyet legelső árapály lebuktat.” Kifogásolja az idegenszerű hivatalnoknyelvet (Haladunk a magyarságban): „Van honi gőzösgyár s utazó magyar ajku fölös szám. / Van honi városokon belhoni ügyviselő, / S a hivatalbeli nyelv idegen még gőzöseinken, /  Nemde, ha majd törvény rendeli, lesz magyar is?”
 

A káromkodás ellen

Tanácsot ad a durva nyelvhasználat, a káromkodás elkerülésére. A lényege az, hogy ha haragunk támad, akkor értelmetlen szósorokat mondjunk, esetleg írjunk róla rögtön egy epigrammát! (X. epigrammáira)

– Mért oly bosszús, uram? szól X-hez szolgalegénye. / „Semmi közöd hozzá, lásssza te dolgod után.” (láss-sza!)

Hátha, uram, tudnék harag ellen mondani gyógyszert?/ „Mondssza tehát mit tész, hogyha haragba jövél?

Akire bosszúm tör, lehurítom csárdai gúnnyal, / Aztán rá röhögök: haha ha, haha ha, drumm!

„Ember vagy fiú” mond X. úr s tollkapva legottan /  Két epigrammát ír a pimasz ötlet után.

 

(A Tetten ért szavakban elhangzott 9 részes sorozat tömörítvénye. Az anyaggyűjtésben Baksa Péter volt segítségemre, a sorozat is az ő ötletére született meg.)

Új hozzászólás