Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A nyelvi magatartásformák változásai internetes szövegek (kommentek és Facebook-bejegyzések) vizsgálata alapján

2016.08.26.2 hozzászólás

Az elmúlt évek technikai fejlődése lehetővé teszi, hogy magánjellegű közléseink szűkebb-tágabb körben ismertté váljanak. A közösségi oldalakon megfigyelhető nyelvi magatartásformák közül két, nagyon jellegzeteset vizsgálok részletesebben: a támadó, agresszív megnyilvánulásokat, illetve a kedveskedő, szeretetteljes közléseket.

Mottó
POLONIUS – Mi az, amit olvas, fönséges úr?
HAMLET – Szó, szó, szó.
POLONIUS – De a veleje?
HAMLET – Kinek a veleje?
POLONIUS – No, annak, amit olvas fönséged.

A nyilvánosság előtti megszólalás céljai között (egyszerű tájékoztatás pl. a tartózkodási helyről, programszervezés) tipikus a „világgá kiáltom” magatartás. Segítségkérés egy aktuális problémában (albérlet vagy elveszett tárgy keresése), más helyzetekben együttérzés, érzelmi támogatás várása. Néha csak egy mosolyikon, szomorúságot, haragot kifejező ikon jelzi, néha miniesszé:

  • Igaza volt Einsteinnek a végtelennek valahol van határa ellenben az emberi ostobasággal… Nem szoktam ilyeneket kiírni, többé nem is fogok, mert megtanultam, hogy vigyázni kell az ostobákkal, ne jussunk az ő szintjükre, mert ott a rutinjukkal legyőznek… azért még nincs veszve minden, hiszen skorpióból vagyok…. — szomifej [csalódott] (B. B. Facebook-bejegyzése)

Míg korábban csak a tartalomszolgáltatóktól függött, lehet-e kommenteket fűzni a hírekhez, az utóbbi években más területekre is kiterjed a kommentelés. Az interneten megjelenő tartalmakat a felhasználó (olvasó) tovább küldheti: van lehetősége megosztani a közösségi oldalakon, véleményét ott közölni. Az internetes lapok is bővítik profiljukat azzal, hogy a közösségi oldalakra is felteszik a híreket, és itt adnak teret a kommentelésre (pl. Index.hu). Általánosságban ezek a vélemények (kommentek) nyelvileg, stilisztikailag nagyon változatosak.

A nyelvi viselkedés a legtöbb esetben szándékvezérelt, a létrejövő nyelvi produktum a beszélő belső állapotainak a függvénye, s nem környezeti ingerekre adott, reflexjellegű válasz (Chomsky 1959, idézi Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett 2011). A támadó szándék, a kedveskedés a szövegből kiolvasható. Ha egy nyelvi viselkedésforma sikeresnek látszik a beszélő szempontjából, a beszélő pszichológia nyeresége elég nagy, ha következmények nélkül marad az erőszakosság, akkor ez a megerősítés a hasonló viselkedésforma újabb megjelenését segíti elő.

Az első vizsgálat az erőszakos, támadó viselkedéshez kapcsolódik. A közösségi oldalakon és fórumokon tapasztalható nyelvi agressziót figyeltem meg. A pszichológiai szakirodalom régóta elfogadott megállapítása szerint az agresszió mértéke nagyobb, ha az elkövetőnek van lehetősége személytelennek maradnia. Arra voltam kíváncsi, hogy névvel vállalva (közösségi oldal: Facebook) vagy a névtelenség mögé rejtőzve kimutatható-e a nyelvi durvaság eltérő mennyisége. A nyelvi durvaságnak ítélt nyelvi jelenségek közül a szidalmazás, becsmérlés, nevetségessé tétel, megalázás, megszégyenítés, trágár szövegek, mémek gyakran előfordulnak. A névtelenség az adott hír utáni kommentek jellemzője.

Az egyik szöveg Megyesi Gusztáv Zárt levél a nagyasszonyhoz c. írása volt. A cikkhez az utolsó hozzáférés idején 36 kommentet találtam, némelyiket a moderálási elvek miatt törölték.

  • Kedves Timike, elnézését kérjük, hogy bokros teendői közepette zavarjuk, de épp egy nagyszabású film forgatókönyvén dolgozunk, s a vége felé megakadtunk. Láttuk a napokban az egyik új magyar film díszbemutatóján adott interjúját, s megnyugvással vettük, hogy az Ön kedves férje, „Andy nagyon sok forgatókönyvet hoz haza. Tesztel engem: olvassam el, mi a véleményem, mit szeretnék beleírni, vagy mit írnék bele. Tök jó, hogy mindig kikéri a véleményemet.” – részlet az írásból.

A kommentekből következtethetünk az ellenséges hozzáállásra, melynek címzettjei Andy Vajna és Vajna Tímea:

  • Kedves Timike, volna itt egy ígéretes forgatókönyv a Lumiére fivérektől, A vonat érkezése címmel.
  • Kis pénzből megcsinálnám, ha Andy keresztbe feküdne a sínekre.
  • …sokkal fontosabb: tessék mondani timike/ék is saját lábunkon állnak??
  • Egek ura, ehhez a sztorihoz képest a szőkenős viccek kifejezetten kulturáltaknak hatnak…
  • Nem az a baj, ha beleír – el van a gyerek, ha játszik –, hanem ha nem húzzák ki. (Gyengéden elnéző mosollyal.) Annak meg nagyon örüljünk, hogy Vajna bácsi nem atomerőmű- vagy bombagyártó.
  • Amúgy igen jót röhögtem, a csúcs: “…csak annyit várunk, hogy kedve szerint írjon bele a történetbe.”:)))) PS: Kedves Fátime, én feminista vagyok, de csak értelmes nők esetén. Kitartást kívánok felzárkózásához, bár nem hiszem, hogy valaha is sikerül.

A hozzászólásokat a következő csoportokba lehet osztani: tartalmi/érvelés; érzelmi/indulati reagálás; metanyelvi (szövegértési problémák, helyesírás, illetve a l’art pour l’art (pl. Első!). A hírhez való első hozzáféréskor 43 komment volt: 3 tartalmi (6%), 35 érzelmi/indulati (83%), 5 metanyelvi (11%), 0 l’art pour l’art. A személyesség hiánya a kommentelők „harci kedvét” megnövelték, és főként a hír szereplőit szidalmazták, gúnyolták, majd néhányan egymást is, mint a (8) számú megjegyzésben.

A támadó viselkedés az újabb évtizedben a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás, melynek főként a gyermekek, fiatalok az áldozatai. Dehonesztáló képek és szövegek jelennek meg a kiszemelt áldozatról a saját vagy közösség (osztály, baráti társaság) oldalain. Az erőszak áldozata szégyelli ezt, és a zaklatásról nagyon sokáig nem beszél. Súlyos esetekben öngyilkosságba vagy annak kísérletébe hajszolja őt a zaklatás (Dede 2004).

Egy másik hír az Index.hu-n jelent meg, de megjegyzéseket csak a Facebook-oldalon lehetett tenni, illetve valaki a Facebookon megosztotta ezt a hírt, s ehhez fűztek megjegyzéseket az illető ismerősei. A hír a 2015-ös magyarérettségi hibás megoldókulcsáról szólt (https://www.facebook.com/Indexhu/posts/984610578238914), s ez is indulatokat váltott ki. A hangnem és az erőszak mértéke kisebb volt, ennek oka részben az lehetett, hogy a hozzászólók a Facebook-profiljuk alapján azonosíthatók.

  • B. Még az Oktatási Hivatal sem tud szöveget értelmezni :DD
  • B. Ugyan már, szerintem csak a névvel volt gondjuk… mégis hogy nézne ki a keleti nyitás mellett, ha száz évvel ezelőtt pont egy Nyugat nevű lap határozott volna meg egy korszakot?
  • E. Tessék mondani ! Ha a sok űber okos koponya, aki összeállította nem tudja a helyes választ, miért kell a diáknak tudni?
  • T. Így van vmi más nem lenne jobb?minek ezt így, nagy büdös vicc az egész!!!
  • A. jjogos…
  • B. Mert teszem azt pont nem ők az „okosak”…

A 39 elsődleges hozzászólás közül a nagy többség szintén érzelmi, indulati, de a felháborodást a viccelődés, irónia irányába tolták el, illetve a diákokkal való együttérzést fogalmazták meg. Ez természetesen csak egy lehetséges ok, más tényezők is közrejátszanak az indulatok mérséklésében. Öncélú megjegyzés is csak 2 hangzott el, a problémamegoldás nem volt jellemző. A két, eddig tárgyalt szöveg arra példa, hogy a tájékozódáson kívül a megjegyzésekkel a hírek keltette feszültséget vezetik le az emberek. A véleményüket kifejezve jelennek meg a virtuális térben, maguk is részesévé válnak az internet világának.

Ellenpéldaként egy (szakmai és publicisztikai működése kapcsán) ismert ember elég keserű hangú politikai tárgyú Facebook-bejegyzésére adott válaszokat mutatok be. Sokan reagáltak a posztra, a 70 körüli komment 90%-a problémamegoldásra törekvő, tartalmi, kifejtett, érvelő válasz. A többi érzelmi válasz, de támadó jellegű (a posztírót vagy más személyeket érintő) nem volt megfigyelhető.

A nyelvi magatartásformák újabb területére térünk át. Az agresszív, támadó megnyilatkozások között említettem a viccelődést, gúnyosan szidalmazó megjegyzéseket. A humor más esetekben a jókedvre derítés eszköze. Nem mindig könnyű elválasztani ezt a kettőt egymástól. Tipikus műfaj e tárgykörben a mémek készítése, megosztása és kommentelése, mely ugyanúgy feszültséglevezető, mint a haragos, indulatos kommentek. Sokan osztanak meg a közösségi oldalakon mémeket, melyek viccesek, nem bántók, mert pl. nyelvi humorra építenek, bölcs mondásakat figuráznak ki. Példaként egy azonos alakú mondat és kép következik. Mindannyian ismerjük az élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatást: növényi rostokban gazdag. Ez a mondat a kiejtésben azonos hangzású a Növényi Rostockban gazdag mondattal. (Növényi = Növényi Norbert birkózó). 

Növényi Rostockban gazdag
Növényi Rostockban gazdag

 
A viccek megosztása régi szokást idéz: a szóbeli műfajt, a viccmesélést. Ma tipikusan írásbeli, és a szöveg és a kép együttesen hat. A viccmesélő pszichológiai nyeresége nagy, mert a saját hangulatát tudja vele javítani, hogy elővételezi a vicc hallgatójának, élvezőjének az örömét.

A harmadik nyelvi viselkedésforma a kedveskedés, pozitív érzelmek közvetítése. A közösségi oldalakon a regisztrált emberek sok információt osztanak meg magukról nemcsak szövegben, hanem képekben is. A lakásban, házban készült fotókkal az ismerőseiket (ha nem eléggé figyelmesek, akkor idegeneket is) „beengedik” a legszemélyesebb területekre: a hálószobába, fürdőszobába is. Emellett a kapcsolati háló is nyilvánossá válik.

A legegyszerűbb megnyilvánulási formája a születésnapi köszöntés. A közösségi oldalak emlékeztetnek arra, hogy melyik ismerősnek mikor van a születésnapja, így már nem is kell fejben tartani a dátumokat. Bár van lehetőség privát üzenetben köszönteni az ismerőst, sokan ezt is a nyilvánosság előtt teszik, a személyes érzelmet, rokonszervet a nyilvánosság elé tárják. A köszöntések nyelvi megformáltsága nagyon egyszerű (Boldog szülinapot!, Sok boldogságot! Isten éltessen! Stb.).Az érzelmi többletetaz írásjelek halmozása jelzi, és a megköszöntött is alkalmazza:

  • Nagyon szepen köszönöm mindenkinek a szülinapi köszönteseket!!!!! Aranyosak vagytok,en meg lusta egyesevelvisszavalaszolni :):)
    Szep Napot Mindenkinek!!!!!!!!!!!
    [eredeti írásmód]

Ezt gyakran egészítik képek a kedveskedés fokozásaként: mosolyikonok, matricák, torták, virágok, illetve az egyénre jellemző képek. A korábbi évtizedekben a képeslapokkal üzentünk, kívántunk minden jót a szeretteinknek és az ismerőseinknek. Az utóbbi években az egyszerű szöveges e-mailt felváltották a képes üzenetek. A képeslap elektronikus formában újraéledt.

Születésnapi köszöntőhöz kép
Születésnapi köszöntéshez csatolt kép

 
Funkcióját tekintve ezek az üzenetek verbális érintések, a kapcsolat fenntartásának eszközei. Nagyon hasonló ehhez a szavak nélküli lájkolás valakinek a bejegyzésére: valódi közlés helyett csak egy jelzés, egy mosoly, egy távolról küldött integetés, egy összekacsintás.

A Facebook-bejegyzések között gyakori a reagálás a megváltoztatott profilképre, új fényképre. Az ismerősök nagyon hamar észreveszik a változtatást, és rövid, bókoló üzeneteket küldenek, lájkolnak. A bókolás, a pozitív tartalmú üzenetek sorozata kettős célú: a kedveskedés jókedvre hangolja a posztolót, és hasonló (későbbi) viselkedésre ösztönzi.

Egy példa a bókolásra – egy új fényképet tett föl egy fiatal nő (S. M.) magáról:

  • M. Anyuci kedvéért…

A válaszok erre a bejegyzésre:

  • Nő1 Csinike, még mindig nagyon jól nézel ki!
  • Nő2 Na beszéljük csak meg ezt….. Így kettőnk közt… hogy lehetséges az,hogy Te nem „öregszel”???????
  • M. Andika újra [Nő1-nek: mármint újra jól néz ki a posztoló saját maga szerint]
  • M. Nem a hegyi levegő [Nő2-nek, hogy nem azért néz ki jól, mert a hegyekben él, és fa riss levegő jótékony hatású]
  • M. Anyud előveszi a kártyát biztos elmondja [N2-nek]
  • Nő3 Jajj de csini vagy…
  • Nő2 Jó lenne….De sajna már nem
  • Férfi1 NEKEM IS TETSZIK
  • M. Jani bácsi örülök [Férfi1-nek]
  • Férfi1 KÖSZI A BÁCSIT
  • M. Szivi [Férfi1-nek]
  • M. Tudtam tetszeni fog [Férfi1-nek]
  • Nő4 Nagyon jó!!!!
  • Nő5 Csini !!!!! Pussy
  • M. Pusza
  • Nő6 Nagyon jó kép. Mintha még a Szabó Pál téren laknál és pont most csengettünk fel
  • érted, hogy gyere le játszani:)
  • M.Lehet nem engednek lehet[Nő6-nak]
  • Nő7 Dögös vagy nagyon M.!!!!!
  • Nő8 jól nézel ki nagyon csajszi:)
  • Nő9 csini

A közösségi oldalakon keresztül sok ismerősnek üzenhetünk, s azt a látszatot tartjuk fenn vele, hogy kiterjedt a baráti körünk. A kutatások azt bizonyítják, hogy a napi jó érzésünkhöz a kevés számú szoros és a nagy számú laza kapcsolat szükséges. A posztolás és a rá adott válaszok ezt az utóbbit erősítik.

Az internet adta lehetőségek a személyes megnyilatkozásoknak új formát adnak. A Facebookon, illetve más közösségi oldalakon kívül a saját honlap, saját blog a kitárulkozás eszköze. A tartalmat tekintve a hivatalos dolgok megosztása mellett (pl. szakmai önéletrajz, publikációk, eredmények) ez a személyiség tükörképe is (vélemények, élmények, olvasmányok; utazások, receptek fényképei stb.). Jóval több ember él így a nyilvánossággal, mint akkor, amikor még ezek a formák nem léteztek. A nyelvi magatartásformák legfőbb változásának ezt a nyilvánosság előtti – szövegekben való – létezésttartom, legyen az agresszív, támadó vagy kedveskedő megnyilvánulás.

 

Szakirodalom

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (2011) Általános pszichológia 1–3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó. Online verzió: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_3/ch02s06.html) Hozzáférés: 2015. 05. 02.

Megyesi Gusztáv Zárt levél a nagyasszonyhoz (Népszabadság, 2015. 05. 09.) http://nol.hu/velemeny/zart-level-a-nagyasszonyhoz-1532963 – hozzáférés: 2016. 02. 05.).

https://www.facebook.com/Indexhu/posts/984610578238914

Dede Éva (2004) A szekálás (mobbing, bullying) vizsgálata a magyar középiskolás korosztályban. ELTE PPK Egyetemi szakdolgozat, kézirat

2 hozzászólás

#1 KZS 2016. 10. 13. 10:02:04

Korábban is megvolt mindez, vagy ehhez hasonló, csak akkor négy fal közt maradt. Most a négy fal megszűnt.

#2 holikbéla 2016. 10. 28. 21:43:55

én csak azt mondom: internetes – rettenetes!

Új hozzászólás