Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A nyelvi magatartásformák változásai internetes szövegek (kommentek és Facebook-bejegyzések) vizsgálata alapján

2016.08.26.2 hozzászólás

Az elmúlt évek technikai fejlődése lehetővé teszi, hogy magánjellegű közléseink szűkebb-tágabb körben ismertté váljanak. A közösségi oldalakon megfigyelhető nyelvi magatartásformák közül két, nagyon jellegzeteset vizsgálok részletesebben: a támadó, agresszív megnyilvánulásokat, illetve a kedveskedő, szeretetteljes közléseket.

Mottó
POLONIUS – Mi az, amit olvas, fönséges úr?
HAMLET – Szó, szó, szó.
POLONIUS – De a veleje?
HAMLET – Kinek a veleje?
POLONIUS – No, annak, amit olvas fönséged.

A nyilvánosság előtti megszólalás céljai között (egyszerű tájékoztatás pl. a tartózkodási helyről, programszervezés) tipikus a „világgá kiáltom” magatartás. Segítségkérés egy aktuális problémában (albérlet vagy elveszett tárgy keresése), más helyzetekben együttérzés, érzelmi támogatás várása. Néha csak egy mosolyikon, szomorúságot, haragot kifejező ikon jelzi, néha miniesszé:

  • Igaza volt Einsteinnek a végtelennek valahol van határa ellenben az emberi ostobasággal… Nem szoktam ilyeneket kiírni, többé nem is fogok, mert megtanultam, hogy vigyázni kell az ostobákkal, ne jussunk az ő szintjükre, mert ott a rutinjukkal legyőznek… azért még nincs veszve minden, hiszen skorpióból vagyok…. — szomifej [csalódott] (B. B. Facebook-bejegyzése)

Míg korábban csak a tartalomszolgáltatóktól függött, lehet-e kommenteket fűzni a hírekhez, az utóbbi években más területekre is kiterjed a kommentelés. Az interneten megjelenő tartalmakat a felhasználó (olvasó) tovább küldheti: van lehetősége megosztani a közösségi oldalakon, véleményét ott közölni. Az internetes lapok is bővítik profiljukat azzal, hogy a közösségi oldalakra is felteszik a híreket, és itt adnak teret a kommentelésre (pl. Index.hu). Általánosságban ezek a vélemények (kommentek) nyelvileg, stilisztikailag nagyon változatosak.

A nyelvi viselkedés a legtöbb esetben szándékvezérelt, a létrejövő nyelvi produktum a beszélő belső állapotainak a függvénye, s nem környezeti ingerekre adott, reflexjellegű válasz (Chomsky 1959, idézi Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett 2011). A támadó szándék, a kedveskedés a szövegből kiolvasható. Ha egy nyelvi viselkedésforma sikeresnek látszik a beszélő szempontjából, a beszélő pszichológia nyeresége elég nagy, ha következmények nélkül marad az erőszakosság, akkor ez a megerősítés a hasonló viselkedésforma újabb megjelenését segíti elő.

Az első vizsgálat az erőszakos, támadó viselkedéshez kapcsolódik. A közösségi oldalakon és fórumokon tapasztalható nyelvi agressziót figyeltem meg. A pszichológiai szakirodalom régóta elfogadott megállapítása szerint az agresszió mértéke nagyobb, ha az elkövetőnek van lehetősége személytelennek maradnia. Arra voltam kíváncsi, hogy névvel vállalva (közösségi oldal: Facebook) vagy a névtelenség mögé rejtőzve kimutatható-e a nyelvi durvaság eltérő mennyisége. A nyelvi durvaságnak ítélt nyelvi jelenségek közül a szidalmazás, becsmérlés, nevetségessé tétel, megalázás, megszégyenítés, trágár szövegek, mémek gyakran előfordulnak. A névtelenség az adott hír utáni kommentek jellemzője.

Az egyik szöveg Megyesi Gusztáv Zárt levél a nagyasszonyhoz c. írása volt. A cikkhez az utolsó hozzáférés idején 36 kommentet találtam, némelyiket a moderálási elvek miatt törölték.

  • Kedves Timike, elnézését kérjük, hogy bokros teendői közepette zavarjuk, de épp egy nagyszabású film forgatókönyvén dolgozunk, s a vége felé megakadtunk. Láttuk a napokban az egyik új magyar film díszbemutatóján adott interjúját, s megnyugvással vettük, hogy az Ön kedves férje, „Andy nagyon sok forgatókönyvet hoz haza. Tesztel engem: olvassam el, mi a véleményem, mit szeretnék beleírni, vagy mit írnék bele. Tök jó, hogy mindig kikéri a véleményemet.” – részlet az írásból.

A kommentekből következtethetünk az ellenséges hozzáállásra, melynek címzettjei Andy Vajna és Vajna Tímea:

  • Kedves Timike, volna itt egy ígéretes forgatókönyv a Lumiére fivérektől, A vonat érkezése címmel.
  • Kis pénzből megcsinálnám, ha Andy keresztbe feküdne a sínekre.
  • …sokkal fontosabb: tessék mondani timike/ék is saját lábunkon állnak??
  • Egek ura, ehhez a sztorihoz képest a szőkenős viccek kifejezetten kulturáltaknak hatnak…
  • Nem az a baj, ha beleír – el van a gyerek, ha játszik –, hanem ha nem húzzák ki. (Gyengéden elnéző mosollyal.) Annak meg nagyon örüljünk, hogy Vajna bácsi nem atomerőmű- vagy bombagyártó.
  • Amúgy igen jót röhögtem, a csúcs: “…csak annyit várunk, hogy kedve szerint írjon bele a történetbe.”:)))) PS: Kedves Fátime, én feminista vagyok, de csak értelmes nők esetén. Kitartást kívánok felzárkózásához, bár nem hiszem, hogy valaha is sikerül.

A hozzászólásokat a következő csoportokba lehet osztani: tartalmi/érvelés; érzelmi/indulati reagálás; metanyelvi (szövegértési problémák, helyesírás, illetve a l’art pour l’art (pl. Első!). A hírhez való első hozzáféréskor 43 komment volt: 3 tartalmi (6%), 35 érzelmi/indulati (83%), 5 metanyelvi (11%), 0 l’art pour l’art. A személyesség hiánya a kommentelők „harci kedvét” megnövelték, és főként a hír szereplőit szidalmazták, gúnyolták, majd néhányan egymást is, mint a (8) számú megjegyzésben.

A támadó viselkedés az újabb évtizedben a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás, melynek főként a gyermekek, fiatalok az áldozatai. Dehonesztáló képek és szövegek jelennek meg a kiszemelt áldozatról a saját vagy közösség (osztály, baráti társaság) oldalain. Az erőszak áldozata szégyelli ezt, és a zaklatásról nagyon sokáig nem beszél. Súlyos esetekben öngyilkosságba vagy annak kísérletébe hajszolja őt a zaklatás (Dede 2004).

Egy másik hír az Index.hu-n jelent meg, de megjegyzéseket csak a Facebook-oldalon lehetett tenni, illetve valaki a Facebookon megosztotta ezt a hírt, s ehhez fűztek megjegyzéseket az illető ismerősei. A hír a 2015-ös magyarérettségi hibás megoldókulcsáról szólt (https://www.facebook.com/Indexhu/posts/984610578238914), s ez is indulatokat váltott ki. A hangnem és az erőszak mértéke kisebb volt, ennek oka részben az lehetett, hogy a hozzászólók a Facebook-profiljuk alapján azonosíthatók.

  • B. Még az Oktatási Hivatal sem tud szöveget értelmezni :DD
  • B. Ugyan már, szerintem csak a névvel volt gondjuk… mégis hogy nézne ki a keleti nyitás mellett, ha száz évvel ezelőtt pont egy Nyugat nevű lap határozott volna meg egy korszakot?
  • E. Tessék mondani ! Ha a sok űber okos koponya, aki összeállította nem tudja a helyes választ, miért kell a diáknak tudni?
  • T. Így van vmi más nem lenne jobb?minek ezt így, nagy büdös vicc az egész!!!
  • A. jjogos…
  • B. Mert teszem azt pont nem ők az „okosak”…

A 39 elsődleges hozzászólás közül a nagy többség szintén érzelmi, indulati, de a felháborodást a viccelődés, irónia irányába tolták el, illetve a diákokkal való együttérzést fogalmazták meg. Ez természetesen csak egy lehetséges ok, más tényezők is közrejátszanak az indulatok mérséklésében. Öncélú megjegyzés is csak 2 hangzott el, a problémamegoldás nem volt jellemző. A két, eddig tárgyalt szöveg arra példa, hogy a tájékozódáson kívül a megjegyzésekkel a hírek keltette feszültséget vezetik le az emberek. A véleményüket kifejezve jelennek meg a virtuális térben, maguk is részesévé válnak az internet világának.

Ellenpéldaként egy (szakmai és publicisztikai működése kapcsán) ismert ember elég keserű hangú politikai tárgyú Facebook-bejegyzésére adott válaszokat mutatok be. Sokan reagáltak a posztra, a 70 körüli komment 90%-a problémamegoldásra törekvő, tartalmi, kifejtett, érvelő válasz. A többi érzelmi válasz, de támadó jellegű (a posztírót vagy más személyeket érintő) nem volt megfigyelhető.

A nyelvi magatartásformák újabb területére térünk át. Az agresszív, támadó megnyilatkozások között említettem a viccelődést, gúnyosan szidalmazó megjegyzéseket. A humor más esetekben a jókedvre derítés eszköze. Nem mindig könnyű elválasztani ezt a kettőt egymástól. Tipikus műfaj e tárgykörben a mémek készítése, megosztása és kommentelése, mely ugyanúgy feszültséglevezető, mint a haragos, indulatos kommentek. Sokan osztanak meg a közösségi oldalakon mémeket, melyek viccesek, nem bántók, mert pl. nyelvi humorra építenek, bölcs mondásakat figuráznak ki. Példaként egy azonos alakú mondat és kép következik. Mindannyian ismerjük az élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatást: növényi rostokban gazdag. Ez a mondat a kiejtésben azonos hangzású a Növényi Rostockban gazdag mondattal. (Növényi = Növényi Norbert birkózó). 

Növényi Rostockban gazdag
Növényi Rostockban gazdag

 
A viccek megosztása régi szokást idéz: a szóbeli műfajt, a viccmesélést. Ma tipikusan írásbeli, és a szöveg és a kép együttesen hat. A viccmesélő pszichológiai nyeresége nagy, mert a saját hangulatát tudja vele javítani, hogy elővételezi a vicc hallgatójának, élvezőjének az örömét.

A harmadik nyelvi viselkedésforma a kedveskedés, pozitív érzelmek közvetítése. A közösségi oldalakon a regisztrált emberek sok információt osztanak meg magukról nemcsak szövegben, hanem képekben is. A lakásban, házban készült fotókkal az ismerőseiket (ha nem eléggé figyelmesek, akkor idegeneket is) „beengedik” a legszemélyesebb területekre: a hálószobába, fürdőszobába is. Emellett a kapcsolati háló is nyilvánossá válik.

A legegyszerűbb megnyilvánulási formája a születésnapi köszöntés. A közösségi oldalak emlékeztetnek arra, hogy melyik ismerősnek mikor van a születésnapja, így már nem is kell fejben tartani a dátumokat. Bár van lehetőség privát üzenetben köszönteni az ismerőst, sokan ezt is a nyilvánosság előtt teszik, a személyes érzelmet, rokonszervet a nyilvánosság elé tárják. A köszöntések nyelvi megformáltsága nagyon egyszerű (Boldog szülinapot!, Sok boldogságot! Isten éltessen! Stb.).Az érzelmi többletetaz írásjelek halmozása jelzi, és a megköszöntött is alkalmazza:

  • Nagyon szepen köszönöm mindenkinek a szülinapi köszönteseket!!!!! Aranyosak vagytok,en meg lusta egyesevelvisszavalaszolni :):)
    Szep Napot Mindenkinek!!!!!!!!!!!
    [eredeti írásmód]

Ezt gyakran egészítik képek a kedveskedés fokozásaként: mosolyikonok, matricák, torták, virágok, illetve az egyénre jellemző képek. A korábbi évtizedekben a képeslapokkal üzentünk, kívántunk minden jót a szeretteinknek és az ismerőseinknek. Az utóbbi években az egyszerű szöveges e-mailt felváltották a képes üzenetek. A képeslap elektronikus formában újraéledt.

Születésnapi köszöntőhöz kép
Születésnapi köszöntéshez csatolt kép

 
Funkcióját tekintve ezek az üzenetek verbális érintések, a kapcsolat fenntartásának eszközei. Nagyon hasonló ehhez a szavak nélküli lájkolás valakinek a bejegyzésére: valódi közlés helyett csak egy jelzés, egy mosoly, egy távolról küldött integetés, egy összekacsintás.

A Facebook-bejegyzések között gyakori a reagálás a megváltoztatott profilképre, új fényképre. Az ismerősök nagyon hamar észreveszik a változtatást, és rövid, bókoló üzeneteket küldenek, lájkolnak. A bókolás, a pozitív tartalmú üzenetek sorozata kettős célú: a kedveskedés jókedvre hangolja a posztolót, és hasonló (későbbi) viselkedésre ösztönzi.

Egy példa a bókolásra – egy új fényképet tett föl egy fiatal nő (S. M.) magáról:

  • M. Anyuci kedvéért…

A válaszok erre a bejegyzésre:

  • Nő1 Csinike, még mindig nagyon jól nézel ki!
  • Nő2 Na beszéljük csak meg ezt….. Így kettőnk közt… hogy lehetséges az,hogy Te nem „öregszel”???????
  • M. Andika újra [Nő1-nek: mármint újra jól néz ki a posztoló saját maga szerint]
  • M. Nem a hegyi levegő [Nő2-nek, hogy nem azért néz ki jól, mert a hegyekben él, és fa riss levegő jótékony hatású]
  • M. Anyud előveszi a kártyát biztos elmondja [N2-nek]
  • Nő3 Jajj de csini vagy…
  • Nő2 Jó lenne….De sajna már nem
  • Férfi1 NEKEM IS TETSZIK
  • M. Jani bácsi örülök [Férfi1-nek]
  • Férfi1 KÖSZI A BÁCSIT
  • M. Szivi [Férfi1-nek]
  • M. Tudtam tetszeni fog [Férfi1-nek]
  • Nő4 Nagyon jó!!!!
  • Nő5 Csini !!!!! Pussy
  • M. Pusza
  • Nő6 Nagyon jó kép. Mintha még a Szabó Pál téren laknál és pont most csengettünk fel
  • érted, hogy gyere le játszani:)
  • M.Lehet nem engednek lehet[Nő6-nak]
  • Nő7 Dögös vagy nagyon M.!!!!!
  • Nő8 jól nézel ki nagyon csajszi:)
  • Nő9 csini

A közösségi oldalakon keresztül sok ismerősnek üzenhetünk, s azt a látszatot tartjuk fenn vele, hogy kiterjedt a baráti körünk. A kutatások azt bizonyítják, hogy a napi jó érzésünkhöz a kevés számú szoros és a nagy számú laza kapcsolat szükséges. A posztolás és a rá adott válaszok ezt az utóbbit erősítik.

Az internet adta lehetőségek a személyes megnyilatkozásoknak új formát adnak. A Facebookon, illetve más közösségi oldalakon kívül a saját honlap, saját blog a kitárulkozás eszköze. A tartalmat tekintve a hivatalos dolgok megosztása mellett (pl. szakmai önéletrajz, publikációk, eredmények) ez a személyiség tükörképe is (vélemények, élmények, olvasmányok; utazások, receptek fényképei stb.). Jóval több ember él így a nyilvánossággal, mint akkor, amikor még ezek a formák nem léteztek. A nyelvi magatartásformák legfőbb változásának ezt a nyilvánosság előtti – szövegekben való – létezésttartom, legyen az agresszív, támadó vagy kedveskedő megnyilvánulás.

 

Szakirodalom

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (2011) Általános pszichológia 1–3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó. Online verzió: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_3/ch02s06.html) Hozzáférés: 2015. 05. 02.

Megyesi Gusztáv Zárt levél a nagyasszonyhoz (Népszabadság, 2015. 05. 09.) http://nol.hu/velemeny/zart-level-a-nagyasszonyhoz-1532963 – hozzáférés: 2016. 02. 05.).

https://www.facebook.com/Indexhu/posts/984610578238914

Dede Éva (2004) A szekálás (mobbing, bullying) vizsgálata a magyar középiskolás korosztályban. ELTE PPK Egyetemi szakdolgozat, kézirat

2 hozzászólás

#1 KZS 2016. 10. 13. 10:02:04

Korábban is megvolt mindez, vagy ehhez hasonló, csak akkor négy fal közt maradt. Most a négy fal megszűnt.

#2 holikbéla 2016. 10. 28. 21:43:55

én csak azt mondom: internetes – rettenetes!

Új hozzászólás