Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A nyelvi divatokról

2016.08.26.3 hozzászólás

A médiaközpontú életforma eluralkodásával minden divat közvetlen forrása vagy közvetítője a tömeges és élő közlés lett (internet, gyorsközlés, mobilközlés), illetőleg ezeknek sajátos műfajai és csatornái. Különösen az internet és a mobilközlés vált meghatározóvá: e csatornák, közlésformák igényei és jellemzői meghatározzák a divatokat. A divatjelenségek forrásaiként a további konkrét tényezőket és területeket nevezhetjük meg.

1. Rendszerváltozás

A rendszerváltozáshoz (1989) köthető új jelenségek meghatározó okai és egyben a divatok forrásai a következők: a) a pluralitás, a véleményszabadság megjelenése – a politika átrendeződése; b) az üzlet mindenhatósága és a haszonelvűség – a gazdaság átrendeződése; c) a média és az elektronikus közlésformák robbanásszerű fejlődése – a mediatizált (manipulált, szuggerált) közvélemény-formálás és tömegkultúra révén a gondolkodásmód, a kultúra és a társadalmi tudat átrendeződése.

IMG_7427
Rend

 
A médiaközpontú életforma eluralkodásával minden divat közvetlen forrása vagy közvetítője a tömeges és élő közlés lett (internet, gyorsközlés, mobilközlés), illetőleg ezeknek sajátos műfajai és csatornái. Különösen az internet és a mobilközlés vált meghatározóvá: e csatornák, közlésformák igényei és jellemzői meghatározzák a divatokat. A divatjelenségek forrásaiként a további konkrét tényezőket és területeket nevezhetjük meg.

Az üzlet és a média összefonódása, a vállalkozás és a pénz (tőzsde, bank, haszonszerzés) körébe tartozó fogalmak és műfajok, nyelvi és viselkedésminták. Meghatározó műfaj a reklám, ehhez köthető az agresszivitás, a lélektelenség, az anyagias szemlélet. A cél a pénzszerzés. Nyelvi-stiláris, kommunikatív eszközei: hatásvadászat, túlzások, hazugság, manipuláció. A média, a reklámok és más médiatartalmak meghatározó jelenségei, közvetített értékei (minták, presztízsképző tényezők): műfaji tekintetben a híráru (infotainment), az álhír és poénhír, a hírtorzítás; tartalom és igény(teremtés) szempontjából a kulcs a szórakoz(tat)ás és az élvezetkeresés; ehhez igazodnak a műfaj(át)változások (álhír, bulvárhírek, a komolytalanság divatja a napi híradásban). Eszközeik a médiában és a kommunikációban (társuló jelenségek): megdöbbentés és magamutogatás, obszcenitás, kukkolás és kandikamerázás, hivalkodás, önzés, kétségnélküliség; infantilizmus, primitivitás, „lebutítás”; poénkeresés és komolytalanság; közönségesség, durvaság, erőszak(osság), erőfitogtatás, energia-, fiatalság- és külsőségmánia; harsányság, hangerő- és zajkultusz. Közlésviszonyokban és stílusban meghatározóvá vált a lekezelés (vö. beszólni vkinek), a bizalmaskodás, a cinizmus és a lejáratás.

Eszmei, szemléleti háttér (értékek és politikai üzenetek): európaiság, demokratizmus és az új globális folyamatok varázsszavai és szlogenjei; múlttagadás és újítás – tabudöntések, profanizálások, határátlépések, a disztingválás hiánya és leépítése (érték- és kultúrarombolás); korlátlan szabadság (ultraliberális szabadosság, értékviszonylagosság és -relativizálás); tárgyiasság, anyagiasság, testközpontúság, élvezethajhászás, kényeztetés; szubjektivitás, egyéniesség, otthonosság – informalitás, lazaság és határátlépések (egyénieskedés, autonomitás hiánya); káoszjelenségek, ellentmondó preferenciák (vö. az uniós szlogenek és a valóság – esélyegyenlőség, demokrácia, tolerancia, mobilitás, személyiségi jogok, a véleményszabadság egyoldalú értelmezései, ízlés- és véleménydiktatúra); a személyes és a közösségi tér átalakulása (párhuzamos világok, hierarchiák szétesése, mobiltelefonálás mindenütt).

Kísérőjelenségek és következmények: összemosódás, elbizonytalanodás, szerepzavarok (disztingválás elvesztése, stíluskeverés), elbutulás, gyermetegség, a gondolkodás és a nyelvi képességek hanyatlása, erkölcsök és értékek át- és leépülése, bomlása; elmagányosodás, önálló döntésre való képtelenség, a kultúra szétesése, káosz és tömegesedés.

 

2. Nyelvi jelenségek és divatok: áttekintés

A világhálós közlésmód és hatásai. – Angol szavak, szerkezetek és minták; idegenszerűségek, tájiságok, tudatlanságok – normahiány (pl. fórumok, blogok, honlapok; Facebook, megosztások); mindenki beszél, fordít és „beleszól” (hevenyészett filmszinkronok, fordítások, kép- és videófeliratok, ellenőrizetlen fordítóprogramok, szótárak, szolgáltatások, játékok, kódkeverő honlapok tömege, információtenger (mindez vizuális, maradandó formában); rövidítések, sajátos sms- és kifejezéskódok; élőnyelvi jelenségek írásban (vö. írott beszéltnyelviség) – következménye: igénytelenség, hibák, kevesebb figyelem, nagyobb tempó, kisebb elvárás; az elvárások leépülése, a hanyagság divatja; bizalmas és szlenges kifejezések, zsargon(ok) terjesztése (férfipreferenciás nyelvezet, technika, sport kifejezései); – női nyelvezet és attitűdök (gyerekesség, gügyögés, „édinyelv”); stíluskeverés, normahiány.

A politika közege, az uniós nyelvezet bürokratikus, értelmiségi közvetítődése: zsargonhatások, szaknyelvi elemek és alnyelvek, szakszerűsködés (kategóriák, címkézés, listák, paneles, taxonomikus nyelvezet, feliratjelleg, angolos/idegen sorrendiség), nemzetközi kifejezések, a beszélők saját szakmai zsargonjának nyomai; formalitás és bürokratikus fogalmazás (vö. a politikusok nyelvi és közlési szintje, szerepzavarok, pl. folyamatban levő ügyről nem nyilatkozom); politikai-politikusi személetet tükröző divatos metaforák (pl. érdekek mentén; harci metaforák a háttérben, pl.  egymást reflektorozni ’revolverezni’; vevő/nem vevő vmire – üzleti szemlélet, a politikai célok mint „termékek”); korábbi toposzok átértelmezése (pl. a helyzet fokozódik); a pc-nyelv terjesztése és szemléleti cenzúra (vö. kormányzati „tiltólista” belső használatra); politológiai, kívülálló szemlélet behatolása a nyilatkozatokba, a közéletbe (esztetizáló, külsődleges, cinikus megközelítések); bizalmas összekacsintások: rejtjeles beszéd, üzengetés, átpolitizált, pártoskodó nyelvhasználat; az értelmiségi „elit” szépelgő, esztetizáló zsargonja és angolimádata (történet, full(os), lightos, szuper stb.).

Üzlet, haszon, pénzszerzés. A bank és a tőzsde kifejezései és szemlélete; a vállalkozások és a cégnyelvezet elemei; a reklámnyelv és hozadékai – túlzások, angolosodás, kódkeverés és nyelvi zűrzavar; háttérüzenetek, attitűdök és szemléletformálás, manipulációk.

A hagyományos média ágai. Nyelvi színvonalvesztés – direkt lazítások, kevertség, stílustörés, szlengesség; zavarok és hibakultusz (nincs bocsánatkérés, önkritika, kételkedés; nincs minőség és nyelvi ellenőrzés); poénos ötletelés, komolytalanság, szógyártás, önkényesség; álhírek, hírkeverés, „hírtelenedés”; angolosodás; beszédzenei hibák. Sajtó:fikázó”, lenéző, agresszív, szlenges-bizalmaskodó, jópofáskodó, fiataloskodó, argotikus, közönséges, durva stílus; a szakmaiság látszata, sznobizmus, hivalkodás, szubjektivizmus; cinizmus; – a sajtó egybemosódik a világhálóval; vulgáris, szlenges, normatívan hibás és stilárisan kevert, önkényes hírnyelvezet (pl. tűznádó), néhány sajtónyelvi trend is észlelhető (l. alább), vizuális és mailes stílus, forma (pl. emotikonok híroldalakon); új műfajok, formák, elemek (pl. mémek, „lájkolás”); sajátos címek és megnevezések, a rövidítő és szakmaiaskodó alakok kritikátlan átvétele, gerjesztése (pl. módosító, törlesztő, kimaxol, zéró tolerancia).

IMG_7288
Rap

 
3. Néhány példa

3.1. Közlésmód, stílus, attitűdök.

Bizalmaskodás, áldemokrácia, haverság, egyformaság. – Szlenges és argotikus elemek: be- (belassul, beelőz, bezavar; behal), túltol, beleáll, lekapcsol, kicsinál, megússza, meglép, elkap, lebukik, lelép, zakó, kacsa, lóvé, kes, balhé, lepattint, lepukkant~lepattant, rugózik, sáros vmiben, kiakad, kiveri a biztosítékot; tök(re), baromi(ra), bazi, piszok, rohad(t); beszop, megszív, pasi, gáz; komcsi, libsi; bringa, matek, suli. – Igénytelen, köznapi formák: leszed ’levesz’, emberből van, berúg, kirúg, pukli, mennyibe fáj, jogsi, lefúj, nem semmi, ugrik ’elveszik’, rohad. – Hányaveti, lezser modor: kösz, pápá, viszlát, oké; lehet, jobb lenne. – Gügyögés: ovisok, maxok, pocakod, imád, „édinyelv” (ruci, naci, pari, ubi; tali, telcsi, uncsi, dumcsi, hali, köszcsi, bocsi, bocsika, szió(ka)), gyermeknyelv, dadanyelv (cici, bibi, csüccs).

Durvulás, erőszak: brutális, drámai, kivégez, pofátlanság, ku.va, sz.r, rohadt, röhög, kirúg, hülye, köcsög, barom, állat; kőkemény. – Cinizmus, lekezelés:  ennyi/annyi, akkor így jártál.

Szakmaiság és zsargonosítás: üzlet, bank-pénzügy, vállalkozás, gazdaság, munkaerőpiac: megnyitottunk, bedől, elbukja, kitettség, hektikus, törlesztő, vízió, filozófia, küldetés, misszió; kooperáció, prevenció, szektor, agrárium, sztenderd, projekt, kondíció, riport, interjú, hr, menedzser, pr, asszisztens, marketing, fitnesz (wellness), generál; informatika, műszaki nyelv: felülír, letölt, lebutít, komment, magasságában, sorompóval bélelt átjáró; hivatali és jogi nyelv, formalitások és „emelkedettségek”: lepapíroz, le- (lenyilatkoz); fantom, fantomizál; ezt követően/megelőzően, elkövetkezendő, immáron,  vonatkozásában, tekintetében, bír vmivel, rendelkezik vmivel, idei/tavalyi év, tegnapi/holnapi nap; politika: pc-nyelv és eufemizmusok  (fogyatékosságok, pl. fogyatékkal élő, majd fogyatékossággal élő); jogszerűtlen, emberiesség elleni (bűncselekmény), humanitárius katasztrófa, zéró tolerancia, életszerű/életszerűtlen, nettó/bruttó (hazugság, hülyeség), ötletel(és), akcióterv, csomag, én azt gondolom, vmi mentén, egyébként, nemzeti, fantomizál, mutyi, összezár, biodíszlet, módosító, konszenzus, aggályos; politológia: elit, elitek, imázs, misszió, agresszió, konszenzus; média (hír, tudósítás): demonstráció, detonáció, információ, kommunikáció, médium, elhíresült, komoly.

Intellektualizáló modor (idegen és magyar elemek is): abszolút, hajaz vkire, vmire (hibásan is), felül-/alul- (felülértékel, alulértékel, alulbecsül); aspektus, markáns, dialógus, tradíció, prevenció, doktrína, korrekt, medicina, reprezentatív, egyfajta, kihívás, igazándiból, nem igazán, okán, szinten (vmilyen/napi/országos szinten), valahol.

3.2. Jelenségek anyelvezet és a közvetítő csatornaoldaláról.

3.2.1. Angol hatások, elemek (főleg az intellektualizálás, az informatika, a „digilektus” társult tényezője): közel/messze nem, felül- (-gondol, -reprezentált), kimaxol; a feltételes mód elburjánzása, sorry, segíthetek?, háztömb, -barát, felelős vmiért; sztenderd, imázs, projekt, komment.

Média (hagyományos ágak). A híradás elemei: vissza- (-honosít, -fertőz, -szennyez, -törleszt, -foglalkoztat); le- (-nyilatkoz); címjelenségek: tüntetést oszlat, boltot rongál; feltételes mód és -hat/-het a címekben (adóztatna a kormány; eldobhatják a számítógépeiket); hatásfokozó rendőrségi hír: profi, trükkös, kivégez, a bűnözők becézése, bűnesetek kedveltetése, humorizálás e témában; a nyilatkozat elemei: én azt gondolom, megszólíttattam, elhatárolódik; a bulvársajtó kellékei: celebek, sztárok, megasztár; a reklámnyelv kellékei és jellemzői.

Reklámtúlzás és ostobaság, manipuláció, kódkisajátítás: a hónalj szépsége, egész évben veled, mert hülye azért nem vagyok, kényeztesd magad, zizzenj rá, boldogságot adunk, a legtöbb, mi adható (jelentéskiürülés).

3.2.2. Hibák, nemkívánatos jelenségek – Pragmatikai, szemantikai, stiláris jelenségek. – Hiperkorrekt megoldások: választékoskodás, archaizálás, régies-hivatalos formulák: ikes formák rossz helyen (vigyázom), -nók/-nők, -andó/-endő (ezt megbeszélendő), lévén hogy, immáron, elkövetkezendő.Be-: bevállal, besértődik, belassul, beájul. – Pleonazmus: óriási mérföldkő, faléc, fiatlan lány/fiú, örömmel szeretném bejelenteni.  – Disszonancia, ellentmondás: hátrányára szolgál /köszönhetően vminek, részvétet kíván. – Formalitás erőltetése (egészségügyi állapot, lélektani jelenség). – Szakszerűség látszata (sorompóval bélelt átjáró), hibákra kerül sor, eltörmelékelődik, narancsriasztás, hatékonytalan. – Szótévesztés, elemkeveredés, helyesírás: megemlékezik vkire, kétes–kétséges, írás–iromány, újraéleszt–újjáéleszt; vérdíj (jutalom), ellenben vmivel ’ellentétben vmivel’, függés–függőség (devizafüggőség), elhord mindennek, felemeli a hangját, rakodik–rakódik pszichiátria–pszichológia; fiúk–fiuk; magas minőség.

Grammatikai, szerkezeti jelenségek. – Elvonás, szóalkotás: végtörleszt, síkosságmentesít; életviszony, lakáskörülmény. – Az -s képző túltengése (viszketős foltok, elválós igekötő, bejárós diák, levelezős hallgató). Állítmány és igei rész: -hatóak/-hetőek: az űrlapok a portán *átvehetőek; *nem érthetőek meg – ilyet is hallani: státuszban *levőek, hegyvidéken *lakóak, *élőek, *hallgatóak. -hatatlan:  *Ő onnan kirobbanthatatlan. – Befejezett melléknévi igenévi állítmány: az ellátás biztosított. – -ÓDIK: ?A levél megíródik. Kerül és társai: megjelenésre kerül, megrendezésre kerül, intézkedés történik, elintézést nyer. – Kell legyen, kell menjek: Ő is majd ott kell a gyerekre ügyeljen. A hogy hiánya: lehet, nem tudok menni; lehet, nem kéne; lehet, jobb lenne. – Szórend: *drogelvonó kúra alá vetette magát. – Az is szórendje: *ezt is olvastuk el. – Névutók önállóan: révén, segítségével (*és révén oldottuk meg, *segítségével aztán sikerült). – Alanyi rész, egyeztetések. – Felemás egyeztetés: *Kicsit többet kell dolgoznia az alkotmánybíróknak. – Jelzői értékű határozó (a való kerülése, -ás/-és képzős főnevek igei bővítményei): alkalmassá kell tenni a családokat a gyermekeiről és öregeiről gondoskodásra. – Jelzői értékű hátravetett határozó: a támadás a flotta ellen veszteségeket okozott. – Vonzatok, szerkezetek. – Bukik–veszít: a párt elbukta a választásokat, bukott az üzleten. – Számon kér–felelősségre von: számon lehet-e kérni egy politikust az ígéreteivel? – Hibát vét: mindannyian vétettünk hibákat. – Vigyáz–őriz: vigyázták a Szent Koronát. – -ba/-be, -ban/-ben egyre inkább keverednek: vezető posztot tölt be a minisztériumba, *ennyi fért a műsoridőben.Kettő–két: kettőezren álltak rajthoz, bezsebelt kettő elismerést, kettőezer-tizenhat. Sem/se: *ne felejtsük el azt sem! – Szintaxis, összetett mondat. Vonatkozó szerkesztés: becsalogatják a balekot, akit aztán kirabolnak.Idegenszerű kiemelés: a kerület szakhatóságai azok, akik döntenek ebben. Ami…, hogy: ami a változást elindította, az az, hogy… – Az egy névelő fölöslegesen: egy tiszteletre méltó megjelenést biztosít, egy kellemes pihenést kívánunk a szigetlakóknak.

(Képek: Balázs Géza)

3 hozzászólás

#1 Tomi 2016. 10. 13. 09:59:28

Remek összeállítás korunk nyelvi jelenségeiből, s nagyon illik hozzá az első fotó a rendetlenségről, de a második szerintem nem rap, hanem talán slam poetry, amiről nekem jobb a véleményem

#2 Szamorodni 2016. 10. 28. 21:43:07

A divat tömegjelenség, nincs mit tenni ellen. A tévé az internet fölerősíti. Számíthatunk még több nyelvi divatra.

#3 Szabó Nikolett 2016. 10. 31. 11:47:09

Gratulálok! Divatmajmolók lettünk kozmetikumokban, ruhaviseletben és nyelvviseletben is.

Új hozzászólás