Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A nyelvi divatokról

2016.08.26.3 hozzászólás

A médiaközpontú életforma eluralkodásával minden divat közvetlen forrása vagy közvetítője a tömeges és élő közlés lett (internet, gyorsközlés, mobilközlés), illetőleg ezeknek sajátos műfajai és csatornái. Különösen az internet és a mobilközlés vált meghatározóvá: e csatornák, közlésformák igényei és jellemzői meghatározzák a divatokat. A divatjelenségek forrásaiként a további konkrét tényezőket és területeket nevezhetjük meg.

1. Rendszerváltozás

A rendszerváltozáshoz (1989) köthető új jelenségek meghatározó okai és egyben a divatok forrásai a következők: a) a pluralitás, a véleményszabadság megjelenése – a politika átrendeződése; b) az üzlet mindenhatósága és a haszonelvűség – a gazdaság átrendeződése; c) a média és az elektronikus közlésformák robbanásszerű fejlődése – a mediatizált (manipulált, szuggerált) közvélemény-formálás és tömegkultúra révén a gondolkodásmód, a kultúra és a társadalmi tudat átrendeződése.

IMG_7427
Rend

 
A médiaközpontú életforma eluralkodásával minden divat közvetlen forrása vagy közvetítője a tömeges és élő közlés lett (internet, gyorsközlés, mobilközlés), illetőleg ezeknek sajátos műfajai és csatornái. Különösen az internet és a mobilközlés vált meghatározóvá: e csatornák, közlésformák igényei és jellemzői meghatározzák a divatokat. A divatjelenségek forrásaiként a további konkrét tényezőket és területeket nevezhetjük meg.

Az üzlet és a média összefonódása, a vállalkozás és a pénz (tőzsde, bank, haszonszerzés) körébe tartozó fogalmak és műfajok, nyelvi és viselkedésminták. Meghatározó műfaj a reklám, ehhez köthető az agresszivitás, a lélektelenség, az anyagias szemlélet. A cél a pénzszerzés. Nyelvi-stiláris, kommunikatív eszközei: hatásvadászat, túlzások, hazugság, manipuláció. A média, a reklámok és más médiatartalmak meghatározó jelenségei, közvetített értékei (minták, presztízsképző tényezők): műfaji tekintetben a híráru (infotainment), az álhír és poénhír, a hírtorzítás; tartalom és igény(teremtés) szempontjából a kulcs a szórakoz(tat)ás és az élvezetkeresés; ehhez igazodnak a műfaj(át)változások (álhír, bulvárhírek, a komolytalanság divatja a napi híradásban). Eszközeik a médiában és a kommunikációban (társuló jelenségek): megdöbbentés és magamutogatás, obszcenitás, kukkolás és kandikamerázás, hivalkodás, önzés, kétségnélküliség; infantilizmus, primitivitás, „lebutítás”; poénkeresés és komolytalanság; közönségesség, durvaság, erőszak(osság), erőfitogtatás, energia-, fiatalság- és külsőségmánia; harsányság, hangerő- és zajkultusz. Közlésviszonyokban és stílusban meghatározóvá vált a lekezelés (vö. beszólni vkinek), a bizalmaskodás, a cinizmus és a lejáratás.

Eszmei, szemléleti háttér (értékek és politikai üzenetek): európaiság, demokratizmus és az új globális folyamatok varázsszavai és szlogenjei; múlttagadás és újítás – tabudöntések, profanizálások, határátlépések, a disztingválás hiánya és leépítése (érték- és kultúrarombolás); korlátlan szabadság (ultraliberális szabadosság, értékviszonylagosság és -relativizálás); tárgyiasság, anyagiasság, testközpontúság, élvezethajhászás, kényeztetés; szubjektivitás, egyéniesség, otthonosság – informalitás, lazaság és határátlépések (egyénieskedés, autonomitás hiánya); káoszjelenségek, ellentmondó preferenciák (vö. az uniós szlogenek és a valóság – esélyegyenlőség, demokrácia, tolerancia, mobilitás, személyiségi jogok, a véleményszabadság egyoldalú értelmezései, ízlés- és véleménydiktatúra); a személyes és a közösségi tér átalakulása (párhuzamos világok, hierarchiák szétesése, mobiltelefonálás mindenütt).

Kísérőjelenségek és következmények: összemosódás, elbizonytalanodás, szerepzavarok (disztingválás elvesztése, stíluskeverés), elbutulás, gyermetegség, a gondolkodás és a nyelvi képességek hanyatlása, erkölcsök és értékek át- és leépülése, bomlása; elmagányosodás, önálló döntésre való képtelenség, a kultúra szétesése, káosz és tömegesedés.

 

2. Nyelvi jelenségek és divatok: áttekintés

A világhálós közlésmód és hatásai. – Angol szavak, szerkezetek és minták; idegenszerűségek, tájiságok, tudatlanságok – normahiány (pl. fórumok, blogok, honlapok; Facebook, megosztások); mindenki beszél, fordít és „beleszól” (hevenyészett filmszinkronok, fordítások, kép- és videófeliratok, ellenőrizetlen fordítóprogramok, szótárak, szolgáltatások, játékok, kódkeverő honlapok tömege, információtenger (mindez vizuális, maradandó formában); rövidítések, sajátos sms- és kifejezéskódok; élőnyelvi jelenségek írásban (vö. írott beszéltnyelviség) – következménye: igénytelenség, hibák, kevesebb figyelem, nagyobb tempó, kisebb elvárás; az elvárások leépülése, a hanyagság divatja; bizalmas és szlenges kifejezések, zsargon(ok) terjesztése (férfipreferenciás nyelvezet, technika, sport kifejezései); – női nyelvezet és attitűdök (gyerekesség, gügyögés, „édinyelv”); stíluskeverés, normahiány.

A politika közege, az uniós nyelvezet bürokratikus, értelmiségi közvetítődése: zsargonhatások, szaknyelvi elemek és alnyelvek, szakszerűsködés (kategóriák, címkézés, listák, paneles, taxonomikus nyelvezet, feliratjelleg, angolos/idegen sorrendiség), nemzetközi kifejezések, a beszélők saját szakmai zsargonjának nyomai; formalitás és bürokratikus fogalmazás (vö. a politikusok nyelvi és közlési szintje, szerepzavarok, pl. folyamatban levő ügyről nem nyilatkozom); politikai-politikusi személetet tükröző divatos metaforák (pl. érdekek mentén; harci metaforák a háttérben, pl.  egymást reflektorozni ’revolverezni’; vevő/nem vevő vmire – üzleti szemlélet, a politikai célok mint „termékek”); korábbi toposzok átértelmezése (pl. a helyzet fokozódik); a pc-nyelv terjesztése és szemléleti cenzúra (vö. kormányzati „tiltólista” belső használatra); politológiai, kívülálló szemlélet behatolása a nyilatkozatokba, a közéletbe (esztetizáló, külsődleges, cinikus megközelítések); bizalmas összekacsintások: rejtjeles beszéd, üzengetés, átpolitizált, pártoskodó nyelvhasználat; az értelmiségi „elit” szépelgő, esztetizáló zsargonja és angolimádata (történet, full(os), lightos, szuper stb.).

Üzlet, haszon, pénzszerzés. A bank és a tőzsde kifejezései és szemlélete; a vállalkozások és a cégnyelvezet elemei; a reklámnyelv és hozadékai – túlzások, angolosodás, kódkeverés és nyelvi zűrzavar; háttérüzenetek, attitűdök és szemléletformálás, manipulációk.

A hagyományos média ágai. Nyelvi színvonalvesztés – direkt lazítások, kevertség, stílustörés, szlengesség; zavarok és hibakultusz (nincs bocsánatkérés, önkritika, kételkedés; nincs minőség és nyelvi ellenőrzés); poénos ötletelés, komolytalanság, szógyártás, önkényesség; álhírek, hírkeverés, „hírtelenedés”; angolosodás; beszédzenei hibák. Sajtó:fikázó”, lenéző, agresszív, szlenges-bizalmaskodó, jópofáskodó, fiataloskodó, argotikus, közönséges, durva stílus; a szakmaiság látszata, sznobizmus, hivalkodás, szubjektivizmus; cinizmus; – a sajtó egybemosódik a világhálóval; vulgáris, szlenges, normatívan hibás és stilárisan kevert, önkényes hírnyelvezet (pl. tűznádó), néhány sajtónyelvi trend is észlelhető (l. alább), vizuális és mailes stílus, forma (pl. emotikonok híroldalakon); új műfajok, formák, elemek (pl. mémek, „lájkolás”); sajátos címek és megnevezések, a rövidítő és szakmaiaskodó alakok kritikátlan átvétele, gerjesztése (pl. módosító, törlesztő, kimaxol, zéró tolerancia).

IMG_7288
Rap

 
3. Néhány példa

3.1. Közlésmód, stílus, attitűdök.

Bizalmaskodás, áldemokrácia, haverság, egyformaság. – Szlenges és argotikus elemek: be- (belassul, beelőz, bezavar; behal), túltol, beleáll, lekapcsol, kicsinál, megússza, meglép, elkap, lebukik, lelép, zakó, kacsa, lóvé, kes, balhé, lepattint, lepukkant~lepattant, rugózik, sáros vmiben, kiakad, kiveri a biztosítékot; tök(re), baromi(ra), bazi, piszok, rohad(t); beszop, megszív, pasi, gáz; komcsi, libsi; bringa, matek, suli. – Igénytelen, köznapi formák: leszed ’levesz’, emberből van, berúg, kirúg, pukli, mennyibe fáj, jogsi, lefúj, nem semmi, ugrik ’elveszik’, rohad. – Hányaveti, lezser modor: kösz, pápá, viszlát, oké; lehet, jobb lenne. – Gügyögés: ovisok, maxok, pocakod, imád, „édinyelv” (ruci, naci, pari, ubi; tali, telcsi, uncsi, dumcsi, hali, köszcsi, bocsi, bocsika, szió(ka)), gyermeknyelv, dadanyelv (cici, bibi, csüccs).

Durvulás, erőszak: brutális, drámai, kivégez, pofátlanság, ku.va, sz.r, rohadt, röhög, kirúg, hülye, köcsög, barom, állat; kőkemény. – Cinizmus, lekezelés:  ennyi/annyi, akkor így jártál.

Szakmaiság és zsargonosítás: üzlet, bank-pénzügy, vállalkozás, gazdaság, munkaerőpiac: megnyitottunk, bedől, elbukja, kitettség, hektikus, törlesztő, vízió, filozófia, küldetés, misszió; kooperáció, prevenció, szektor, agrárium, sztenderd, projekt, kondíció, riport, interjú, hr, menedzser, pr, asszisztens, marketing, fitnesz (wellness), generál; informatika, műszaki nyelv: felülír, letölt, lebutít, komment, magasságában, sorompóval bélelt átjáró; hivatali és jogi nyelv, formalitások és „emelkedettségek”: lepapíroz, le- (lenyilatkoz); fantom, fantomizál; ezt követően/megelőzően, elkövetkezendő, immáron,  vonatkozásában, tekintetében, bír vmivel, rendelkezik vmivel, idei/tavalyi év, tegnapi/holnapi nap; politika: pc-nyelv és eufemizmusok  (fogyatékosságok, pl. fogyatékkal élő, majd fogyatékossággal élő); jogszerűtlen, emberiesség elleni (bűncselekmény), humanitárius katasztrófa, zéró tolerancia, életszerű/életszerűtlen, nettó/bruttó (hazugság, hülyeség), ötletel(és), akcióterv, csomag, én azt gondolom, vmi mentén, egyébként, nemzeti, fantomizál, mutyi, összezár, biodíszlet, módosító, konszenzus, aggályos; politológia: elit, elitek, imázs, misszió, agresszió, konszenzus; média (hír, tudósítás): demonstráció, detonáció, információ, kommunikáció, médium, elhíresült, komoly.

Intellektualizáló modor (idegen és magyar elemek is): abszolút, hajaz vkire, vmire (hibásan is), felül-/alul- (felülértékel, alulértékel, alulbecsül); aspektus, markáns, dialógus, tradíció, prevenció, doktrína, korrekt, medicina, reprezentatív, egyfajta, kihívás, igazándiból, nem igazán, okán, szinten (vmilyen/napi/országos szinten), valahol.

3.2. Jelenségek anyelvezet és a közvetítő csatornaoldaláról.

3.2.1. Angol hatások, elemek (főleg az intellektualizálás, az informatika, a „digilektus” társult tényezője): közel/messze nem, felül- (-gondol, -reprezentált), kimaxol; a feltételes mód elburjánzása, sorry, segíthetek?, háztömb, -barát, felelős vmiért; sztenderd, imázs, projekt, komment.

Média (hagyományos ágak). A híradás elemei: vissza- (-honosít, -fertőz, -szennyez, -törleszt, -foglalkoztat); le- (-nyilatkoz); címjelenségek: tüntetést oszlat, boltot rongál; feltételes mód és -hat/-het a címekben (adóztatna a kormány; eldobhatják a számítógépeiket); hatásfokozó rendőrségi hír: profi, trükkös, kivégez, a bűnözők becézése, bűnesetek kedveltetése, humorizálás e témában; a nyilatkozat elemei: én azt gondolom, megszólíttattam, elhatárolódik; a bulvársajtó kellékei: celebek, sztárok, megasztár; a reklámnyelv kellékei és jellemzői.

Reklámtúlzás és ostobaság, manipuláció, kódkisajátítás: a hónalj szépsége, egész évben veled, mert hülye azért nem vagyok, kényeztesd magad, zizzenj rá, boldogságot adunk, a legtöbb, mi adható (jelentéskiürülés).

3.2.2. Hibák, nemkívánatos jelenségek – Pragmatikai, szemantikai, stiláris jelenségek. – Hiperkorrekt megoldások: választékoskodás, archaizálás, régies-hivatalos formulák: ikes formák rossz helyen (vigyázom), -nók/-nők, -andó/-endő (ezt megbeszélendő), lévén hogy, immáron, elkövetkezendő.Be-: bevállal, besértődik, belassul, beájul. – Pleonazmus: óriási mérföldkő, faléc, fiatlan lány/fiú, örömmel szeretném bejelenteni.  – Disszonancia, ellentmondás: hátrányára szolgál /köszönhetően vminek, részvétet kíván. – Formalitás erőltetése (egészségügyi állapot, lélektani jelenség). – Szakszerűség látszata (sorompóval bélelt átjáró), hibákra kerül sor, eltörmelékelődik, narancsriasztás, hatékonytalan. – Szótévesztés, elemkeveredés, helyesírás: megemlékezik vkire, kétes–kétséges, írás–iromány, újraéleszt–újjáéleszt; vérdíj (jutalom), ellenben vmivel ’ellentétben vmivel’, függés–függőség (devizafüggőség), elhord mindennek, felemeli a hangját, rakodik–rakódik pszichiátria–pszichológia; fiúk–fiuk; magas minőség.

Grammatikai, szerkezeti jelenségek. – Elvonás, szóalkotás: végtörleszt, síkosságmentesít; életviszony, lakáskörülmény. – Az -s képző túltengése (viszketős foltok, elválós igekötő, bejárós diák, levelezős hallgató). Állítmány és igei rész: -hatóak/-hetőek: az űrlapok a portán *átvehetőek; *nem érthetőek meg – ilyet is hallani: státuszban *levőek, hegyvidéken *lakóak, *élőek, *hallgatóak. -hatatlan:  *Ő onnan kirobbanthatatlan. – Befejezett melléknévi igenévi állítmány: az ellátás biztosított. – -ÓDIK: ?A levél megíródik. Kerül és társai: megjelenésre kerül, megrendezésre kerül, intézkedés történik, elintézést nyer. – Kell legyen, kell menjek: Ő is majd ott kell a gyerekre ügyeljen. A hogy hiánya: lehet, nem tudok menni; lehet, nem kéne; lehet, jobb lenne. – Szórend: *drogelvonó kúra alá vetette magát. – Az is szórendje: *ezt is olvastuk el. – Névutók önállóan: révén, segítségével (*és révén oldottuk meg, *segítségével aztán sikerült). – Alanyi rész, egyeztetések. – Felemás egyeztetés: *Kicsit többet kell dolgoznia az alkotmánybíróknak. – Jelzői értékű határozó (a való kerülése, -ás/-és képzős főnevek igei bővítményei): alkalmassá kell tenni a családokat a gyermekeiről és öregeiről gondoskodásra. – Jelzői értékű hátravetett határozó: a támadás a flotta ellen veszteségeket okozott. – Vonzatok, szerkezetek. – Bukik–veszít: a párt elbukta a választásokat, bukott az üzleten. – Számon kér–felelősségre von: számon lehet-e kérni egy politikust az ígéreteivel? – Hibát vét: mindannyian vétettünk hibákat. – Vigyáz–őriz: vigyázták a Szent Koronát. – -ba/-be, -ban/-ben egyre inkább keverednek: vezető posztot tölt be a minisztériumba, *ennyi fért a műsoridőben.Kettő–két: kettőezren álltak rajthoz, bezsebelt kettő elismerést, kettőezer-tizenhat. Sem/se: *ne felejtsük el azt sem! – Szintaxis, összetett mondat. Vonatkozó szerkesztés: becsalogatják a balekot, akit aztán kirabolnak.Idegenszerű kiemelés: a kerület szakhatóságai azok, akik döntenek ebben. Ami…, hogy: ami a változást elindította, az az, hogy… – Az egy névelő fölöslegesen: egy tiszteletre méltó megjelenést biztosít, egy kellemes pihenést kívánunk a szigetlakóknak.

(Képek: Balázs Géza)

3 hozzászólás

#1 Tomi 2016. 10. 13. 09:59:28

Remek összeállítás korunk nyelvi jelenségeiből, s nagyon illik hozzá az első fotó a rendetlenségről, de a második szerintem nem rap, hanem talán slam poetry, amiről nekem jobb a véleményem

#2 Szamorodni 2016. 10. 28. 21:43:07

A divat tömegjelenség, nincs mit tenni ellen. A tévé az internet fölerősíti. Számíthatunk még több nyelvi divatra.

#3 Szabó Nikolett 2016. 10. 31. 11:47:09

Gratulálok! Divatmajmolók lettünk kozmetikumokban, ruhaviseletben és nyelvviseletben is.

Új hozzászólás