Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Kornis Mihály: Halleluja
Színház és nyelv 23.

2016.08.25.nincs hozzászólás

A darab műfaji megjelölése: komédia a szeretetről vagy bizarr komédia.  A cselekmény egy lerobbant, kacatokkal teli lakásban játszódik egyetlen délután.

A nagyapa, Lebovics Miksa és unokája, Lebovics Ernő a szülők hazaérkezését várják, mindhiába. Eközben a lakást ellepik a legkülönfélébb figurák, akik a legifjabb Lebovicsot az életben körülveszik, és együttesen akadályozzák, hogy megtalálja identitását, vagyis felnőjön. A darabban a megszokott lineáris cselekményt a szimultán váltja fel.

hallelujah
Kornis Mihály Halleluja című darabját mutatta be a Gárdonyi Géza Színház. Anger Zsolt második rendezése egykori tanára, Kornis Mihály műve, amelyet a színház stúdiószínpadán láthatott a publikum. (Forrás:Terasz.hu)

 
A neurotizált társadalom képviselőinek a szövegeiből, szövegeléséből, visszaemlékezéseiből, fantáziálásaiból áll össze a dráma. Az asszociációsorok, az igazi és állátomások, valamint a banalitást árasztó közhelysorozatok a jellegzetes magyar átlagéletről tudósítanak. Nyelvileg tehát igen változatos és sokrétű a dráma, amellyel sajátos világot képez le, és tár elénk, már-már a bolondokházát idézi a legváratlanabb és a legképtelenebb helyzeteivel, mondataival. Az eszement és a való vibrálása, összjátéka nem véletlen. A kaotikus világot mindenféle verssel, mondókával, dalszöveggel, emlékkönyvverssel, reklámmondattal és még sok egyéb nyelvi klisével adja vissza az író. Így például az egyik főszereplő, ifjabb Lebovics a János bácsi a csatában dal ismert soraival lép be, majd egy sajátosan átalakított részlet következik a Csókos asszonyból:

Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem
Petőfi így szavalá
De ő is elterült, egész alákerült
Házasság járma alá
Asszonykám, adj egy kis kimenőt.

Petőfi másutt is felidéződik a szövegköziség (intertextualitás) segítségével, A falu végén kurta kocsma két versszaka a Petőfié is meg nem is:

Presszós nyanya, zaccos virág!
Konyakot kér a társaság!
Négycsillagost üsse kavics
Csillagos az éjszaka is.

 Megcsörren a lopott ablak
Másodszor is kopogtatnak:
„Csend legyen már, duhaj népség
Túlkiabálják a tévét!”

Majd következik váratlanul és minden átmenet nélkül egy emlékkönyvversike:

Ha szerelemtől hevülsz, ülj a jégre – lehűlsz!

A nyelvi játék is megjelenik az egyéni szóalkotási móddal megalkotott ragozási versben:

Én ekelek
Te keregsz
Ő gyeleg.

A reklámrigmusok sajátos színt visznek a nyelvi palettára:

Még a nap is mikor felkel
Doxa órát néz az reggel.

A kifordított, átalakított ellenreklám pedig így hangzik:

Reggel, délben Ovenál
Estére nincs foga már!

Ugyanez dalba ágyazva pedig ekképpen hangzik, pontosabban dalolódik:

Az a stramm, az a stramm, kinek protézise van, kinek protézise van.

A hivatali helyzet Eisemann–Dalos: Bástyasétány 77-ből idéződik fel:

Kartársaim, lássuk be, hogy vannak még hibák!
Ámde úgyis kijavítunk minden galibát!
Még mielőtt el nem évül
Hóna alá nyúlunk végül
A kiadmány hiteléül
Kelt mint fent.

Mindezeken kívül elhangzik a komédiában úttörődal (Zengjen a dalunk, pajtás), nóta (Száz forintnak ötven a fele), operett (Snejder Fáni), mozgalmi dal (Bunkócska), tangó, és még sorolhatnám tovább. S végül a szereplők közösen énekelik a nyitódal refrénjét: Glóri, glóri halleluja…

Új hozzászólás