Egyéb fontos programom miatt csak a kongresszus első felén tudtam követni az eseményeket, amikor főként protokolláris felszólalások hangzottak el: a finnugor nyelvű országok (Észtország, Finnország és Magyarország) köztársasági elnökei, illetve az orosz elnököt képviselő kulturális miniszterhelyettes részéről. Ezek közül kettőre érdemes kitérni, Áder Jánoséra és az orosz miniszterhelyettesére.

A magyar köztársasági elnök beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy folytatni kell az oroszországi finnugor népek nyelvének, kultúrájának megőrzését és fejlesztését támogató programokat, konkrétan megnevezve a hungarológiai nyári egyetemet, a nyelvfejlesztést, az anyanyelvű elektronikus oktatási segédletek, tankönyvek készítését. Ezeket a programokat Magyarországon a Nemzetek Háza égisze alatt működő Collegium Fenno-Ugricum (NH-CFU) kezdeményezte, szervezte és valósította meg, amíg volt rá pénzügyi támogatás. Most felcsillant a remény, hogy a program folytatódhat. Főként az anyanyelvű tankönyvek készítése volna fontos, hiszen – amint arról korábban írtam már – Oroszországban a finnugor nyelvek fennmaradásának szinte egyetlen záloga az iskola, az anyanyelven folytatandó oktatás, ehhez pedig modern tananyagokra van szükség.

Az orosz kulturális miniszterhelyettes, aki korábban a Regionális Fejlesztési Minisztérium nemzetiségekért felelős (fő)osztályvezetője volt, először felolvasta az orosz elnök üdvözlő levelét, majd az előtte szóló három köztársasági elnök beszédeinél hosszabban ecsetelte, mi mindent tett Oroszország a nemzeti kisebbségek, köztük a finnugor és szamojéd népek érdekében. A Patyomkin-falu építése közben csak arról feledkezett meg beszélni, hogy nincs széleskörű anyanyelvű oktatás, hogy megszűnnek az anyanyelv, nemzeti kultúra kutatásával és oktatásával foglalkozó intézmények (például egyetemi tanszékek, intézetek), hogy a közoktatási tantervekből törölték az ún. regionális komponens kötelező voltát. (Ez a tanterv mintegy 25-30%-át kitevő rész biztosíthatná az anyanyelv és a nemzeti kultúra megfelelő szintű képviseletét az oktatásban.)

A magyar fél – hagyományaihoz híven – most is vitt szellemi ajándékot a kongresszus résztvevőinek. A tavaly Badacsonyban rendezett finnugor írókongresszus tiszteletére kiadott 30 irodalmi antológia – a különböző finnugor nyelveken kiadott 50 legszebb magyar vers, 12 legszebb magyar novella, valamint a finnugor irodalmak 12 legszebb verse – anyagát a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke CD-re tette, s a magyar küldöttség ezt osztotta szét a kongresszusi résztvevők között. Magyarországon adtuk ki a mordvinok által összeállított és szerkesztett soknyelvű finnugor társalgási szótárt, amivel szintén megajándékoztuk a kongresszusi küldötteket. Emellett kiállításon mutattuk be a NH-CFU kezdeményezésére és szervezésében elkészült 50 terminológiai kisszótárt, amelyek 10 iskolai tantárgy szakszókincsét tartalmazzák erza, komi, mari, moksa és udmurt nyelven, valamint az ezek elemzését tartalmazó öt orosz és egy német nyelvű monográfiát.

Csak bízni tudok abban, hogy az észt, finn és magyar fél által nyújtott támogatás erősíteni fogja oroszországi nyelvrokonaink öntudatát, hogy ők maguk is minél eredményesebben lépjenek fel nyelvük és kultúrájuk védelmében.

(Képek: 7th World Congress of the Finno-Ugric peoples, Fb, Palezik, Wkimedia Commons)