Skip to main content

Kirakatkongresszus?

- 2016. 06. 01.

A Szovjetunió szétesését követő eufóriában az oroszországi őslakos népek körében felerősödtek az 1980-as évek második felében előtörő nemzeti mozgalmak.


Lahti, a 2016. évi kongresszus helyszíne

 
Megindultak a demokratizálódási folyamatok, s az őslakosság bízott abban, hogy a korábbinál nagyobb fokú autonómiát kaphatnak, ami anyanyelvük és kultúrájuk fennmaradását szolgálhatja. Az 1990-es években az oroszországi finnugor köztársaságok egymás után fogadták el a nyelvtörvényt, amely a köztársaság területén belül elvben az orosszal azonos jogokat biztosított a honos őslakos nép nyelvének. Az oroszországi finnugor népek egyúttal erősíteni akarták kapcsolatukat az önálló államisággal rendelkező nyelvrokonokkal, az észtekkel, finnekkel és magyarokkal. Ennek elősegítése érdekében – hathatós magyar hozzájárulással – létrejött a

Finnugor Népek Világkongresszusa (FNVK)

elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek alakuló kongresszusára 1992 decemberében került sor a Komi Köztársaság fővárosában, Sziktivkárban. A szervezetnek létrejöttek észt, finn, magyar és oroszországi tagszervezetei, így Magyarországon a FNVK Magyar Nemzeti Szervezete. A FNVK működésének anyagi hátterét Észtország, Finnország és Magyarország biztosítja. A FNVK 1992-től kezdve négyévente tart kongresszust (1996: Budapest, 2000: Helsinki, 2004: Tallinn, 2008: Hanti-Manszijszk, 2012: Siófok, 2016: Lahti). A kongresszusok közti időben a FNVK félévente változó helyszíneken összeülő, s valamennyi finnugor nép képviselőit magában foglaló konzultatív bizottsága biztosítja a szervezet működését. A konzultatív bizottság munkáját az egy-egy észt, finn, magyar képviselőből álló koordinátori tanács irányítja, amelynek – egyszersmind az egész szervezetnek – elnöke egy oroszországi finnugor nép képviselője. Az elnök a FNVK megalakulásától fogva ugyanaz a komi illetőségű politikus. A FNVK nem tudományos intézmény, hanem politikai, kulturális és gazdasági kérdésekkel foglalkozó, az oroszországi finnugor népek érdekeit nemzetközi fórumokon is képviselő szervezet. Kongresszusain államelnökök, Európa parlamenti és nemzeti parlamenti képviselők, vállalkozók, írók, művészek, valamint a tudomány képviselői vesznek részt.

Korábbi írásaim valamelyikében már ejtettem szót

a megélhetési nemzetiségiekről,

akik jó esetben rendelkeznek finnugor nyelvű felmenőkkel, de ők már alig vagy egyáltalán nem beszélik őseik nyelvét, művelik kultúrájukat, így családjukban sem hagyományozzák tovább, viszont a gyökerekre hivatkozva meg tudnak jelenni a politika színpadán, s juthatnak helyi politikai pozíciókba, hatalomhoz. Finnugor nyelvekkel, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó kutatóként, valamint a koordinátori tanács tagjaként eltöltött évtizedben megtapasztalhattam, hogy az ilyen képviselet alig szolgálja az oroszországi finnugor népek érdekeit. Keserű tapasztalatként éltem meg a 2012-es siófoki kongresszuson, hogy a résztvevők számára ajándékul szánt elegáns antológiát, amelyben a legszebb 12 magyar vers szerepelt számos finnugor nyelvű fordításban, sokan azért nem vitték el, mert orosz nyelvű fordítás nem volt a kötetben, az általuk képviselt nép nyelvét pedig nem ismerték.

Némi szorongással várom a június 12-15. között a finnországi Lahtiban megrendezendő kongresszust. Hallhatunk-e megint pozitív tartalmú beszámolókat, miközben nap mint nap jutnak el hozzánk a hírek a helyzet romlásáról. Az anyanyelvű és anyanyelvi képzés egyre inkább kiszorul az iskolákból. Van olyan finnugor köztársaság, amelynek népművészetét nem a névadó őslakosság, hanem egy nem is olyan régen az egykori Szovjetunió valamelyik köztársaságából bevándorolt kisebbség folklórja képviseli. A politikai rendezvényeken, mint amilyen a finnugor népek világkongresszusa is, nagy meggyőző erővel záporoznak az üres lózungok, s a naiv hallgató még képes elhinni őket.

Patyomkin herceg annak idején kulisszákat épített, hogy fenntartsa a látszatot. Oroszország most még ebben a korszakában leledzik. Ám hamarosan eljön az idő, amikor már a kegyes hazugságokat sem tartják szükségesnek.

 
A szerzőnek a témához kapcsolódó szatirikus nyelvpolitikai írásai Találkozásaim Patyomkin herceggel címmel 2015-ben jelentek meg az IKU-Inter Nonprofit Kft. gondozásában. Megvásárolható az e-nyelv.hu könyvesboltjában. (A szerk.)

(Kép: Satama, Wikimedia Commons)

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x