Fél évszázada minden évben megrendezik a Magyar Nyelv Hetét. Így volt az idén is. Az április 11-12-én tartott országos megnyitó ünnepséget méltóbb helyen, mint a modern magyar nyelvet eredményező nyelvújítás szellemi központjában, nem is lehetett volna megtartani. Az első nap előadásaira Sárospatakon az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karán, a második nap eseményeire Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeumában került sor. Az esemény rendezői az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az MTA Miskolci Területi Bizottsága, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ, A Kommunikációs Nevelésért Egyesület, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, aki levélben köszöntötte az ünnepséget. Az ünnepet és a résztvevőket a házigazda Kelemen Judit dékán (Sárospatak), Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Liptai Kálmán rektor (Eger) köszöntötte.

 
A Magyar Nyelv Hete félévszázados múltjából tudjuk, hogy a rendezvényt hol a köztársasági elnök, hol a miniszterelnök, hol egy miniszter nyitotta meg, elismerve ezzel az esemény jelentőségét, stratégiai súlyát. Az idei jubileumi ünnepen a politika nem képviseltette magát, sem az illetékes minisztérium, sem a körzet országgyűlési képviselője nem volt jelen. Olyannyira nem érte el az esemény a politika ingerküszöbét, hogy még csak kimentésüket sem kérték, ami – hogy ne használjak erősebb kifejezést – legalábbis tiszteletlenség a magyar nyelv legnagyobb ünnepével s végső soron a magyar nyelvvel, valamint az anyanyelvünk ügyéért tevékenykedő szakemberekkel szemben is.

 
Ezt az érdektelenségről tanúskodó magatartástéppen a nyelvi-kulturális nemzet építését célul kitűző kormánytól nem vártam volna el. Hogy ez mégis megeshetett, azt a gondolatot válthatja ki belőlem, hogy ezen a téren egyfajta látványpékség-tevékenység folyik. Ezen csak úgy lehetne túllépni, ha a magát omnipotensnek tekintő politika odafigyelne olyan szakmai előadásokra és javaslatokra, mint amilyenek elhangzottak a rendezvény első plenáris ülésén. Valamennyi előadó – a magyarországi Balázs Géza, Pomozi Péter és Pusztay János, illetve a nagyváradi egyetemen dolgozó Magyari Sára – a határok szabdalta magyar nyelv jövőjét már komolyan veszélyeztető jelenségekre hívta fel a figyelmet, egyszersmind megtette stratégiai javaslatait a már megindult nyelvi és az óhatatlanul vele együtt járó identitástudati asszimilációs erózió megállítása érdekében.

Kívánatos volna, hogy a nyelvi-kulturális nemzet érdekében tevékenykedő és munkájukkal már bizonyított szakemberek valamint a döntéshozók e kiemelkedő stratégiai ügy érdekében egymásra találjanak.

(Képek: Sasi Gábor, EKF)