Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Nőnapra a nőképről
Takázás 9.

2016.03.5.1 hozzászólás

1917 óta március 8. a nők nemzetközi napja. Ma a tisztelet, a megbecsülés kapcsolódik ehhez a naphoz, de annak idején az egyenjogúsági törekvések kezdetét jelentette. Az ilyen kiemelt napok általában azért szükségesek, hogy felhívják valamire vagy valamilyen hiányra a figyelmünket.

Jelen esetben a nők megbecsülésére, egyenértékűségére. S hogy mindennapjainkban is mennyire felborult az egyensúly nő és férfi megítélésében, arról a nyelv is tanúskodik.Úgy tűnik, a magyarban a nő olyan felnőtt (inkább tartozék), akinek a legfontosabb tulajdonságai feladatosítottak: férjhez megy, vigyáz a férjére, családjára, dolgozik a házban és a ház körül, gondoskodik szeretteiről, társ a férfi mellett. Közmondásaink gyakran utalnak erre a feladatosított női létformára: A jó asszony gyakran haszon. A háznál egy oszlopot tart a férfi, de az asszony kettőt. Ahol asszony nincs, fohászkodik a szűkölködő.

Nyelvünkben felerősödik a nő esztétikai profilja is, mert olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek elsősorban külső megjelenését szabályozzák: ő a szebbik nem, csinos, nőies – kellemes megjelenésű, kecses, kívánatos, mosolygós, kedves stb. Közmondások is megerősítik a női lét külső megnyilvánulásaival kapcsolatos elvárásokat: Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál!

Gyakran kapcsoljuk a nőhöz a beszélő profilját is, itt az asszonyi beszéd, az asszonynyelv, a szószátyárság, sőt az idegesítő, olykor félelmetes női beszéd aspektusa erősödik fel. A köznyelvi szótárak alapján feltűnően kevés szóösszetételünk és kollokációnk van a női beszéddel kapcsolatban: asszonybeszéd, női beszéd, asszonyi szó, de a közmondások annál érzékletesebben szemléltetik ennek a beszédnek a negatív jellegét: Asszonyok fegyvere a fenyegetés. Asszonnyal beszélni, lóval imádkozni. Asszonyra ne bízd a titkot, mert könyökén is kiszalad. Gyakran valami olyasmiként testesül meg a nő, ami a rossz, a gonosz kategóriájához tartozik, így a férfit agresszivitásra serkenti. Ez kultúrtörténeti okokkal magyarázható, s a keresztény tradíció hatása figyelhető meg: Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban (Kol. 3:18.), bűnös/vétkes asszony; Ahova maga nem mehet az ördög, (vén)asszonnyal helyettesíti magát. Az asszonynak alább eggyel. Dió törve, asszony verve jó.

Újabb nyelvi adatok nem erősítik meg a nő negatív megítélését, valamint a nemi szerepek változása révén ma már törvény tiltja a házasságon belüli erőszakoskodást, sőt elvileg már nem a férfi alárendeltjeként tételeződik, de mégis a nők elnyomott helyzetét tükrözi az is, hogy a magyar társadalomban még mindig illő, hogy házasságkötéskor a nő hagyja el családnevét és a férfi nevére vegye őt, illetve erről a viszonyról tanúskodik a – asszonynévképzőnk, amely egyfajta identitásfeladást jelöl(het).Ezt az alárendeltségi viszonyt internetes adatok is alátámasztják: mivel csak nő vagyok; kevés nő végez tudományos munkát; nem nőnek való az autóvezetés/igazgatóság/ellenőrző feladat; a nőnek csak afféle oldalborda-szerep jut.

Láthatjuk, hogy egyrészt a nő olyan rossz, gonosz valaki, aki a férfit elcsábítja, agresszivitásra készteti, ha nem tartják kordában, akkor átveszi a férfi szerepét s ez valamilyen bajjal járhat: Könnyebb száz bolhát megőrizni, mint egy asszonyt. Nem jól folyik a ház dolga, hol asszony viseli a gatyát; másrészt főként külső tulajdonságai által határozható meg: szép, csinos, vonzó, cicababás, szexi, bombázó, meztelen, kívánatos, jól öltözött stb.

Viszonylag kevés az olyan szerkezet, amelyben a nő pozitív képe jelenik meg, de ezek jelentése szolid támaszként, társként festik le: dolgos, megértő, kedves, gondoskodó stb.

A románság számára március 8. nem csak a nők napja, de az édesanyáké is, bár itt nem a szentségként kiemelt anyaságról van szó, sokkal inkább a női lét tartozékáról, így ehhez a naphoz inkább az ajándékozás, szórakozás kapcsolódik. A román nyelvben a femeie (nő) olyan személy, aki szociábilis, környezete kedveli, kommunikatív, van humora, kívánatos, vadóc, szenvedélyes, kreatív, félénk, nőies, védtelen, nagy a befolyásoló képessége, okos szép, ambiciózus. De az ortodox egyház tanításai szerint a nő tanuljon meg hallgatni teljes odaadással, a templomban mindenképpen hallgasson, legyen a férfinak segítő társa, kötelessége engedelmesnek lenni a férjével szemben, a férje életét egyengesse. Gyakoriak az olyan kollokációk és egyéb szerkezetek, mint: femeie bună (jóságos nő), ajutătoare (segítőkész), blândă (szelíd), ascultătoare (szófogadó), femeie frumoasă (szép nő),tăcută (hallgatag), slabă (gyönge/sovány), neajutorată (gyámoltalan), isteaţă (okos), femeie la locul ei (nő, aki a helyén van, ’nyugodt, értelmes’), femeie afurisită (átkozott/huncut nő).

Itt is létezik egy tradicionális nőkép, a segítőtárs profilja. Ez nemcsak a vallásos szövegekben körvonalazódik, hanem a közmondások is ezt hangsúlyozzák: Femeia bună e plug de aur în casa omului (A jóságos asszony aranyeke az ember házánál), Femeia vede chiar unde bărbatul abia zăreşte.(A nő oda is belát/ellát, ahova a férfi csak alig), Muierea când lipseşte, casa se risipeşte. (Amikor az asszony hiányzik, szétszórt a ház), Omul fără soţie ca o casă pustie. (Az ember feleség nélkül olyan, mint az üres ház), Casa e casă, când ai o gospodină în casă. (A ház otthon, amikor háziasszony van benne), Muierea înţeleaptă cu mult mai înţelept pe bărbat arată. (Az okos asszony sokkal okosabbnak mutatja férjét). A közmondások alapján a nő jósága és okossága valójában a munkához és a férjéhez való hozzáállásában körvonalazódik.

A románságnál is fellelhető a nő gonoszaspektusa: femeie afurisită (átkozott/huncut nő), femeie manipulativă (manipulatív nő), muiere al dracului (ördögadta nő), illetve a közmondások is ezt a jelentést támasztják alá: Femeia întrece şi pe dracul (A nő túltesz az ördögön is), Muierea-i drac împeliţat (A nő ördög [emberi] bőrben), Se poate păzi un sac de purici, o turmă de iepuri, dar nu o femeie (Vigyázni lehet egy zsák bolhára, egy nyúlfalkára, de nem egy asszonyra), Muierea e ca coasa, dacă n-o baţi, nu ascultă (Az asszony olyan, mint a kasza: ha nem vered, nem hallgat rád).Feltűnő a nő és az ördög gyakori azonosítása, vagyis a gonosz megjelenése; az ördöggel való azonosítás olyan negatív vonására utal az asszonyoknak, mely révén a férfiaknak megengedhető, hogy megverjék, megüssék őket, sőt eleve tettlegességhez kell folyamodniuk, ha azt akarják, hogy hallgassanak rájuk, tiszteljék őket.De gyakran azért válik a rossz megtestesítőjévé, mert magára vállalja a férfi szerepét, nem tudja, hogy ő csak a férfi után következhet s így ismét „büntethetővé válik”: Găina înaintea cocoşului nu cântă (A tyúk nem énekel/kukorékol a kakas előtt), Vai de casă, unde bărbatul e muiere! (Jaj annak a háznak, ahol a férfi az asszony!), Vai de casa unde cotcorogesc găinile şi cocoşul tace! (Jaj annak a háznak, ahol a tyúkok kotkodácsolnak, és a kakas hallgat!)

A románban is körvonalazódik a folyamatosan beszélő nő képe: femeia este comunicativă (a nő kommunikatív), femeia să-şi ţină gura (a nő fogja be a száját),de a közmondásokban nyilvánvalóbbá válik a női beszéd negatív jellege: Femeia e câine, latră dar nu muşcă (Az asszony olyan kutya, amelyik ugat, de nem harap), Taină să n-o spui nevestei! (Titkot feleségnek el ne mondj!), Femeile, când se adună, parcă-s gâşte la pârâu (Az asszonyok, mikor egybegyűlnek, mintha libák lennének a pataknál). Itt is megjelenik a semmiségeket csacsogó nő képe, a titkot tartani nem tudó, illetve mindent kifecsegő asszony képzete, de ennek a beszédnek nincsen túl nagy jelentősége, hiszen nem veszélyes, csak idegesítő.

Az európai nőkép alakulásában fontos a klasszikus görög–latin és a keresztény hagyomány, mely szerint a nő a férfi engedelmes kiszolgálója, valamint dominánsan negatív jellemzők hordozója.Mindezek alapján érthető, miért van szükség március 8-ra. Bár kétlem, hogy egy csokor virág, esetleg valamilyen ajándék finomíthatna bármit is ezen a torz képen.

(Kép: BG)

1 hozzászólás

#1 hoka 2016. 03. 6. 13:10:29

Érdekes, de nagyon egyoldalú gondolatsor.
Nem tudom miért, a köztudatban is hiányosságokkal küzdő nép társadalmi identitását kellett a nők megítélése vonatkozásában példának felsorolni.
Mi magyarok vagyunk, és asszonyainkat úgy hívjuk, hogy: feleség. Tiszteljük, szeretjük, függünk tőlük. Az elvitathatatlan egyenlőséget a liberális eszmék fertőzték meg, amikor az egymás kiegészítése helyett az egyformaságot, a félreértelmezett “egyenlőséget” erőltették, harcolták ki maguknak a nők.

Kivívták, hogy traktorra ülhettek, szövőgép mellé állhattak, ipari mértékű rabszolgává alázkodtak. A család rovására!
A több millió éves evolúciót felrúgva, specifikus férfi tulajdonságokat vettek fel, és sajnos a férfiakat betegesen nőies vonásokkal nevelik fel.
A korai zászlóvivők kivétel nélkül “antinők” voltak férfi szemmel nézve: Clara Zetkin, Feodora (Fenya) Fjodorovna Kornyilova stb.

Csak a pontosság kedvéért: nőnap már korábban is volt, (1917-től az akkori szocialisták tartják), de az ENSZ 1977-ben tette hivatalosan is ünnepnappá.

Nekünk, magyaroknak több mint ezer éve van a nőknek, a nőiességnek megkülönböztetett napja, ez március 25, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

E napra hivatkozva (sem) nem helyénvaló a női nem pellengérre való állítása.
Még egy nőnek sem! De, elnézzük neki, mert szeretjük a nőket!
(mint ahogy elnézem azt a 7-ig számolt könnyű helyesírási hibát, amit a cikk írója vétett a fenti költeményében…)

Új hozzászólás