A természeti környezet az emberiség, az emberi kultúra bölcsője, felnevelője. A természetet az emberiség tudja nemcsak tönkretenni, hanem kímélni, őrizni is. Ehhez tudatos, a természet értékeit, a rombolás veszélyeit egyaránt látni és belátni képes emberekre, népekre van szükség.

A Földön ma – a becslések zöme szerint – mintegy hatezer nyelvet beszélnek. Túlnyomó részüket apró, töredék népek, népcsoportok. Az egy nyelvre eső beszélőközösségek átlagos lélekszáma nem éri el a tízezret. Globalizálódó világunkban ezeket a népcsoportokat, nyelvüket és kultúrájukat akut veszély fenyegeti. Az optimista jóslatok szerint századunk végére a ma beszélt nyelvek legalább fele eltűnik, vagy komolyan veszélyeztetett helyzetbe kerül. A pesszimista, de reálisabbnak tűnő előrejelzések a nyelvek 80–90%-ának eltűnését jósolják.

Ahogy az átlaghőmérséklet emelkedésével nő a világtengerek szintje, és a víz el fog borítani alacsonyan fekvő szigetországokat, országszigeteket, ugyanúgy emelkedik néhány globális nyelv, az úgy nevezett gyilkos nyelvek (killer languages) használati szintje, és tüntetnek el alacsony használtságú nyelveket.

Mérhetetlen tudás vész el ezáltal.

Az emberiség elemi érdeke, hogy összekapcsolja a klímaváltozást és az ún. bennszülött kislélekszámú népek védelmét.

(Kép: WikiImages, Pixabay)