Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A rendszerváltás komédiája
Színház és nyelv 14.

2015.11.25.nincs hozzászólás

Félreértés ne essék, a rendszerváltás komédiája címmel egy színházban eddig még nem játszott művet szeretnék mogyoróhéjban bemutatni, s nem pedig e korszakalkotó történelmi esemény politikai iróniáját adni.

Természetesen úgy, hogy egyúttal a rendszerváltó pártoknak a komédiában olvasható, sajátos retorikáját emelem ki. Ugyanakkor tudnivaló, hogy az alábbi sorok kevésbé értelmezhetőek az 1980-as évek közepén születetteknek, hacsaknem behatóan tanulmányozták a közelmúlt történelmét.Mondhatjuk, hogy kordokumentum, ugyanakkor sajátos mű Spiró György Legújabb Zrínyiász című komédiája. A darabot a Vígszínház rendelte meg, és be is akarta mutatni, azonban a szerző megmakacsolta magát, és nem engedte, mert úgy látta, hogy 1992-re a magyar közélet szereplői méltatlanná váltak arra, hogy színpadra kerüljenek. A mű – amely 1991-ben született – mintegy menet közben ábrázolja a rendszerváltozást, Mikszáth híres művéhez csatlakozva, az Új Zrínyiászt felidézve, annak a bátorságával avatva szereplőkké a néven nevezett politikusokat (Antall Józseftől Kis Jánosig, Horn Gyulától Kupa Mihályig, Orbán Viktortól Paskai Lászlóig és tovább). A történet alapja természetesen az, hogy Zrínyi és vitézei feltámadnak, s belecsöppennek a nagy változásba, rendszerváltozásba Magyarországon. Íme, Für Lajos hogyan kommentálja az eseményt: „…ez nem támadó, hanem védekező feltámadás, mondhatom, hogy felvédekezés. Mindent el fogunk követni, hogy a béke megóvásának érdekében hamarosan az erdélyi származású Hunyadi János és Hunyadi Mátyás is feltámadjon.”

S megjelennek a műben a többpártrendszer első politikai kánonjai, azaz szólamai, sajátos nyelvi képződményei. Íme, a kisgazdáké Zsíros Géza tolmácsolásában: „A Kisgazdapárt ezeregyszáz éve vallja, hogy lesz magyar feltámadás.”

A darabban Pető Iván, az SZDSZ nevében ekképp nyilatkozik: „Az SZDSZ elvben minden feltámadást támogat, amennyiben az a jogállamiság kritériumait kielégíti. …Nem támogatjuk viszont a múlt feltámasztására tett kísérleteket, ezért az úgynevezett feltámadásban nem veszünk részt.”

Következzék a Kereszténydemokrata Párt, Surján László nyilatkozata a komédiában: „A kereszténydemokraták nevében hálámat fejezem ki, amiért a kereszténység magyar mártírjai éppen ezt a korszakot látták jónak a feltámadásra. Hisszük, hogy ez a feltámadás nem az utolsó. Egészségügyi miniszterként elmondhatom, a magyar betegek egyetlen reménye eddig is a feltámadás volt, ezek után még inkább az lesz.”

A feltámadás eseményét a Fidesz részéről Orbán Viktor a következőképpen kommentálta: „A kormánynak, ezúttal is kiderült, hogy nincs fantáziája. Kossuthot vagy Széchenyit is feltámaszthatták volna, de nem merték. … A Fidesz úgy döntött, hogy a maga részéről Petőfit és József Attilát fogja feltámasztani. „

És végül az akkori kormányzópárt, az MDF nevében Kónya Imre frakcióvezető közölte a párt álláspontját: „Erről álmodoztunk egykor a kerekasztal körül. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a feltámadottak hús-vér emberek, vérek a vérünkből, magyarok a magyarok közül. Az ellenzék persze tagad, áskálódik, furkál, irigykedik, ez a dolga.”

Radnóti Zsuzsa a mű utóéletét illetve ekképp vélekedik: Azóta több év telt el. Van, aki már nem él a szereplők közül, sokan fényévnyire kerültek egykori önmaguktól, és a darab izzó, harapós jelenéből ma már félmúlt lett. A szereplők erkölcsi megítélését az idő és a közvélemény úgy-ahogy elvégezte, s így egy tehetséges, pontos előadásban minden a helyére kerülne.

S végezetül azt kell még elmondani, hogy ez az előadás azonban csak fejben születhet meg mindazok számára, akik elolvassák a komédiát, hiszen ez az egyetlen Spiró-darab, amit könyvdrámának nevez maga a szerző is.

Új hozzászólás