Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Hova megy, aki csődbe jut?
Takázás 5.

2015.11.5.1 hozzászólás

Román felnőtteknek tanítom a magyart regionális nyelvként. Azt kéri az egyik közgazdász diák, magyarázzam el neki, miért nem adunk csődöt magyarul és miért megyünk inkább feléje. Akkor jövök rá, hogy érdekes valami ez a csőd. Nem gazdasági fogalomként, hanem szemantikailag.

A csődbe jut kifejezés jelentése, hogy tönkre megy, elveszíti anyagi javait. A jut „1. útja során (sikeresen vagy véletlenül) valahova érkezik, valameddig elér. (…) Valamely cselekvés eredményeként valahova érkezik, valamely eredményt, állapotot, fokot elér. 2. Valamely helyzetbe, állapotba, bizonyos körülmények közé kerül…” (MÉKsz.) jelentésekben használatos, a csődszavunk pedig valamilyen intézmény fizetésképtelenségét, bukását, kudarcát jelenti.A szókapcsolat igéje elsődlegesen a helyváltoztatás jelentéskörében használatos, és érzékelteti a valamilyen cél elérését. A leggyakrabban úgy használjuk, hogy valaki eljut valahova, valameddig, bejut valahova (esetleg valamilyen zártkörű társaságba), kijut valahonnan (ahol például elvesztette az irányt), néha átjutunk az út vagy a part túlsó oldalára, esetleg hazajutunk valamilyen fáradságos munka vagy küzdelem után.

Másodlagos jelentése már nem az önkéntes helyváltoztatást sejteti, hanem egy folyamat végeredményét. Így a csődbe jut sem egy akaratlagos döntés és a következményeként megvalósított cselekvés eredménye, hanem sokkal inkább a sodródás, az önkéntelenül a csőd irányába kerülés helyzetét jelenti. A szószerkezet változata, a csődbe megy mindezt határozottabban, erőteljesebben fejezi ki.

A szerkezet román megfelelője az a da faliment(csődöt ad), ritkábban a falimenta(igeként) egészen más háttérinformációkat hordoz. A faliment csőd, bukás jelentésben használatos. De ránézésre nem tudunk mit kezdeni az a da igével, mert elsődlegesen az adni jelentésen keresztül próbáljuk megragadni, miközben 14 különböző jelentése van ennek a szónak a román nyelvben, többek között az, hogy eljut, elér valahova, valameddig. Ha ezt összevetjük a jut szó elsődleges jelentéskörével, azaz a valahova érkezik, valameddig elér jelentéskörrel, akkor megtaláltuk a közös pontokat. Itt azért mégsem zárható le a két szerkezet összevetése. A csődbe jut szószerkezet igéjét magyarul az elsődleges jelentésben használjuk, míg a román megfelelőjében az ige csak a sokadik jelentéssel kerül elő. Az eltérés – a szemantikai struktúra felszínét vizsgálva–látszateltérésnek minősül.De grammatikai szempontból a két kifejezés igencsak eltérőnek bizonyul. A magyar kifejezésben határozós szerkezet van, a bentlevőség irányába mutató raggal ellátva. Ám ez a jut ige vonzatának része, és a jelentésének tartozéka. A román szószerkezet tárgyas. A lexéma más esetet kér, s valószínűleg, mivel a szó alapjelentése is más, a cselekvés tárgya lesz hangsúlyozott, és nem a végpontja, mint a magyarban. Alaktanilag így a szószerkezetpár a biztosan eltérők csoportjához tartozik.Ugyancsak eltérést mutat a szerkezetek előfordulási környezete: különböző nyelvi regiszterekből erednek, illetve nyelvi regiszterekhez tartoznak ma is. A magyar megfelelő a köznyelvi változat része, de román nyelvben szakkifejezésnek minősül, a mindennapokban gyakrabban használjuk a bezárt szó változatait.

A csődösszeolmlást, gazdasági bukást jelent, de mintha valamilyen tartályként beszélnénk róla, erre utal a bentlevőséget kifejező rag, a jut és megy helyváltoztatást kifejező igékkel való szerkezetalkotás, de az olyan kifejezéseink is, mint a csőd szélén áll, ahol a szakadék és a zuhanás képzete is felsejlik. A faliment főnév fizetésképtelenséget jelöl. A szóban önállóan nincs benne az a jelentéstöblet, mint a magyar változatban.

Okfejtésem végén látom, a hallgatók nagyjából értik, mire gondolok. Felsejlik bennem, mi lesz, ha a következő kérdésüknél válasz helyett csődöt mondok?

1 hozzászólás

#1 sdf 2015. 11. 26. 12:27:44

Az angolban a bankrupt melléknév, egy állapotot jelöl. Belemehetünk ebbe az állapotba (go bankrupt) vagy ilyenné válhatunk (become bankrupt), és mások ilyenné tehetnek minket (make sy bankrupt).
Az olasz csinálja a csődöt (far bancarotta/fallimento).
A spanyol is (hacer bancarrota/quiebra).
A francia szintén (faire faillite), vagy azzá válik (se mettre en faillite).
A német csinálja, belemegy, azzá válik (in Konkurs gehen, bankrott werden, Bankrott machen).

Új hozzászólás