Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Ghymes-versek Tetten ért szavak 78.

2015.10.10.nincs hozzászólás

Így is lehet emlékezni. Egy verssel, mely úgy idézi az ünnepet, hogy szó szerint nem is említi…

Akkor is ’56

„Babarózsa-, / Babarózsaszín álmok, / Mily sötétté váltok, / Ha hatalom csókja ölni mer.
Őrültségből / Nyomorúságba oltott / Légvár összeomlott, / Valaminek újra égni kell!”

A hatalom csókja, az ölés már valamit sejtet, csakúgy, mint az „őrültségből nyomorúságba oltott összeomlott légvár”. És az eleinte halk, majd egyre erősödő buzdítás: Valaminek égni kell… Hogyha félve mondják, akkor is szabadság… Az ismétlések erősítik a hatást…

„Hogyha félve mondják, / Akkor is szabadság!
Egyre több lett, / Egyre több lett, ki eljött, / Bátorságot öltött, / Holdas, csillagos ég a határ.
Mosolyogtunk, / Mosolyogtunk az útra, / Egymásba karolva, / Dallamot fütyül a gyors halál.”

Kiegészül a refrén: félve mondják – vérem ontják, sőt egészen drasztikusan: ha szájba lőve rúgják…

„Hogyha félve mondják, / Akkor is szabadság! / Hogyha vérem ontják, / Akkor is szabadság!”

De hamar végeszakadt és csak a remény maradt – ezért is kell ma emlékezni, mert volt, akiknek egész életükben csak a remény maradt.

„Eltaposva, / Eltaposva a vége, / S újra megigézne, / Édes-keserűn, ha forr a dal.
Majd ha ünnep, / Majd ha ünnep lesz végre, / Írjátok az égre: / Édes-keserű, ha forr a dal.”

A Ghymes együttes, Szarka Tamás így foglalta dalba és szövegbe 56-ot. Az 56 hosszú ideje nemcsak egy szám, hanem beszélő szám. Sokaknak évtizedeken át az 56-os villamosról 56 jutott eszébe. Nemrég, amikor vonalát összekacsolták egy másikkal, s a vonalszámozás megváltozott, sokaknak fájt: miért tűnt el az 56-os villamos. A dal nekik is szól, bármikor meghallgatható: Akkor is ’56.

„Messze a mennyország, / Akkor is szabadság!”

Jézuska kiscsizmája

– Hoppá Jézus csizmája, bokáig ér a szája – hangzik egy makói játékmondókában…A magyar népnyelvben Jézus neve többször fölbukkan: jézusbocskor = saruszerű, szíjas lábbeli, jézuskoronafa = óriás akác, nyilván tövises jellege miatt,  jézuskéve = kisebb gabonakéve, jézusvére = szőlőfajta, jézusburján, jézusfű, jézusvérefű = növénynevek, jézusi vásár – a hódmezővásárhelyi népnél a január eleji vásár.

Jézus neve népi szólásokban is előfordul: Még akkor Jézus a földön járt = nagyon régen, Megrázlak, mint Jézus a vargát = közismert szólás, azt jelenti: nagyon megrázlak… Végül pedig közmondás: Akinek Jézus a barátja, könnyen beszélhet Istennel.

A magyar nép előszeretettel látja el kicsinyítő képzővel Jézus nevét. Jézuskának egy növényt is elnevezett, az egynyári ürömöt.

A makói játékmondókára rímel egy mátraaljai: Hopp a Jézus csizmája, bokáig ér a szára…

A Ghymes együttes Jézuska kiscsizmája című dalát talán ez ihlette… És hamarosan itt a december vége, a hagyományos Ghymes-koncert.

(Kép: Derzsi Elekes Andor, Wikimedia Commons)

Új hozzászólás