Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Egy magyar Anconában
Színház és nyelv 12.

2015.09.25.nincs hozzászólás

Ha egy színházban nagyon kényelmetlen a szék, s az előadás végére a kedves néző teljesen elzsibbad, akkor azt egyetlen módon lehet orvosolni: egy kitűnő előadással. Mindez megtörtént a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában, az előadás végén alig tudtunk felállni, miközben potyogott a könnyünk a nevetéstől.

Az egyik néző a mögöttem lévő sorban szabályosan nevetőgörcsöt kapott. S hogy melyik előadásról van szó? Nos, az Anconai szerelmesekről. Kétségtelen, hogy a darab nem feszeget lételméleti problémákat, nem tesz fel filozófiai kérdéseket, hanem csak szórakoztat. Jómagam kisebbfajta jubileumhoz is érkeztem az előadás megtekintésével, ugyanis kereken tizedik alkalommal láttam, hatszor Nyíregyházán, egyszer Egerben, egy alkalommal a televízió jóvoltából a Radnóti Színház előadásában, egyszer Kisvárdán a csíkszeredaiaktól, s legutóbb Miskolcon.

A kétrészes zenés komédia helyszíne egy délolasz városka, Ancona terecskéje a 70-es években.  A szereplők: Don Tomao az enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, korosodó amoroso; az ő könnyűvérű szobalánya; szomszédja, a magányos panziósnő; a pocsék kávét felszolgáló kávéház-tulajdonos; az idevetődő hátrányos helyzetű utcazenész; és egy tűzről pattant magyar lány. A reneszánsz mestereket megszégyenítő vérbő komédiában rengeteg jól ismert olasz sláger is felcsendül, csipetnyi erotikával, kacagtató poénokkal, és természetesen hepienddel.

Mindegyik általam látott rendezés másra helyezte a hangsúlyt, egy dolog azonban közös volt mindegyikben: Viktóriát, a magyar lányt erős nyelvjárásban beszéltette a rendező. Azonban ezzel a nyelvjárásiasság azonnal nevetségessé is vált. A humor jó, dolog, de nem mindegy az eszköz. Miskolcon ezt még az is fokozta, hogy a szerepet játszó színésznő kitűnő artikulációval és képzett hanggal énekelte az olasz slágereket, a beszéde pedig igen eltúlzott nyelvjárásimitáció volt. Ez a stílustörés, még pontosabban nyelvváltozattörés a javából. Holott inkább arról van szó, hogy ha egy magyar Olaszországba vetődik, nem a nyelvjárása fog erősen színeződni, hanem az olasz nyelvet fogja törve és akcentussal beszélni.

Egyébként a magyar nyelvjárások elsősorban hangtani rendszerükben és szókincsükben különböznek egymástól, az alaktani, mondattani eltérés kismértékű. A 19. század végétől az emberek életkörülményeinek megváltozása (pl. az utazás könnyebbé válása, a közoktatás fejlődése) és a tömegkommunikáció terjedése miatt a nyelvjárások egyre inkább visszaszorulnak. Ugyanakkor nagyon fontos tudatosítani, hogy a nyelvjárások anyanyelvünket gazdagabbá, színesebbé teszik, és hozzátartoznak Magyarország kulturális sokszínűségéhez. a helyi nyelvjárások ápolása, a kisközösségek hagyományainak megismerése közösségteremtő erejű. De nem Anconában s egy színházi előadásban.

Új hozzászólás