Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Csak egy bolhaszúrás
Takázás 2.

2015.08.5.1 hozzászólás

Temesvári magyar ismerősöm mesélte, hogy a táborból hazatérő gyereke tele volt bolhaszúrásokkal.

Azonnal felfigyeltem az összetételre, hiszen a tükörfordítás egyik érdekes példáját hallottam, s fel is merült bennem a kérdés, miért csíp a magyar bolha és miért szúr a román. A vizsgált kifejezések inkább átmeneti, az összeforrottság különböző fokán álló struktúrák, ún. kollokációk.Ezek is az ember gondolkodásmódját tükrözik: az észlelés, a fogalomalkotás, a kategorizáció lenyomatai. Különösen érdekel, hogy kimutatható-e valamilyen közös alapelv a kollokációvizsgálatok során.

A kontrasztív összevetés lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, milyen észlelési különbségek vannak a magyar és román világlátásban– anélkül, hogy azonnal általánosítanánk. Jelen esetben ehhez szükséges egy központi kategória meghatározása, ami köré csoportosíthatók a jelenségek és összefüggések, mondjuk az ige, s ezen belül is elsősorban a mozgást kifejező igék. Ha a kollokációkat aszerint vizsgáljuk, hogy a kulcsszóhoz milyen mozgásigék járulnak, megfigyelhető lesz, hogy például az igében mit kódol a magyar beszélő és mit a román, milyen a mozgás végpontjának a jellege, milyen maga a mozgásirány stb. A fenti példa kapcsán alany-(igei)állítmányi hozzárendelő szerkezetekről van szó: csíp a csalán, a füst, a hideg, a paprika, a szappan, a sampon,a bolha, a légy, a szúnyog, a szesz, a kenőcs. A csíp a bolha, légy, szúnyog kifejezésekben előforduló ige az értelmező szótár szerint elsődlegesen szorítást jelent, másodlagosan fullánkos, szívókás állat szúrását, majd éles fájdalmat okozó tárgy ütését, illetve csípő, égető, szúró érzetet. Minden esetben a kellemetlen fájdalom jelenik meg. A román megfelelő esetében puricele(=a bolha), musca(= a légy), ţânţarul(= aszúnyog) înţeapă (= szúr).

Mi az a szemléletbeli különbség, amitől a magyar bolha csíp, a román pedig szúr? Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben a rovarok szúró tevékenységéről van szó, de a magyar ige nem a cselekvés módját kódolta ebben az esetben, hanem valami mást. Így a bolhacsípés eredménye a viszkető, kellemetlen, csípő érzés a bőr felületén. Ennek analógiájára csíp a szesz, a füst, a csalán, a paprika stb. A román nyelvben viszont az igében a cselekvés módja rejtőzik, azaz pontosan mit végez, mit csinál a bolha az ember bőrén, bőrével. Ezért van a román nyelvben több megfelelő is a csíp igére: ustură, pişcă, înţeapă, muşcă. A pişcăáll a legközelebb a magyar változathoz, az usturăszó égetést, marást jelent, az înţeapăszúrást, amuşcăpedig harapást.

A hibázási lehetőségáltalában akkor fordul elő, ha a célnyelven a forrásnyelvi megfelelőnek több szinonimája is van, és a beszélő nincs tisztában avval, hogy éppen melyiket is válassza: csíp-e a bolha vagy inkább szúr, mar-e a szesz vagy inkább csíp, csíp-e a pálinka vagy éppen éget. Az igék vizsgálatával további különbségek tárulnak elénk: a magyar igékben általában a cselekvés eredménye, végcélja, iránya mutatkozik meg (csődbe jut, csíp a légy, az eső az arcomba ver), míg a román nyelvben inkább a cselekvés módja, hogyanja jelentkezik.

A kontrasztív szemantikai vizsgálat során felszínre kerülnek egyezések és különbségek, melyekből a kulturális különbségekre és egyezésekre lehet következtetni. A nyelvek szintaktikai, szemantikai szerkezetének eltérései mögött mentális okok hálózata húzódik, s ezek az adott kultúrában gyökereznek. A kollokációk vizsgálatán keresztül közelebb kerülünk ezen okok feltárhatóságához. Azaz bolhából rögtön elefántot csinálhatunk…

1 hozzászólás

#1 sdf 2015. 11. 26. 12:10:46

Csípős paprika (száj), szúrós szag (orr), csípi a szemem (szem).

Új hozzászólás