Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa
  • Recsk
    2019. 03. 20. 06:00

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Nevek
    2019. 04. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólásaink, közmondásaink eredete
Szólásmentés 9.

2015.06.15.1 hozzászólás

Bárdosi Vilmos frazeológiai etimológiai szótára kapcsán.

A humán tudományokban időről-időre szükség van összegző munkákra, régi források még árnyaltabb megközelítésére, friss szempontokra és módszerekre. Bárdosi Vilmos frazeológiai etimológiai szótára, a Szólások, közmondások eredete épp ilyen szintézis. Ötödfélszáz év magyar frazeológiai irodalmának legjavát adja elénk rendszerezve-frissítve, ugyanakkor többet is nyújt a betűrendes leltárnál: az eredetmagyarázatokat európai művelődéstörténeti kontextusba helyezi.

„Sírba szállt magyar századoknak, tíz-tizenkét emberöltő óta porladó apáink hétköznapjainak mennyi emléke szunnyad a minden magyar ajkon ma is élő szóban, szólásban, közmondásban” – írta Kertész Manó 1922-ben, Szokásmondások c. könyve zárszavában.  E sírba szállt, hosszú-hosszú századoknak, kézműves mesterfogásoknak, pompás lakomáknak, úri huncutságnak és paraszti bölcsességnek, kegyetlen kínzásoknak és alázatos, kegyes embereknek emlékei elevenednek meg új köntösben Bárdosi Vilmos könyvhétre megjelent szótárában, mely nemcsak a szerző gazdag frazeológiai munkásságának ékköve, hanem a Tinta Kiadó magyar nyelvi kézikönyveinek is bízvást becses darabja lesz. 450 év magyar szólásirodalma a nyersanyag: Heltai Gáspártól és Baranyai Decsi János Ötezer görög-latin-magyar szólásától (Adagiorum graecolatinoungaricorum chiliades quinque) Baróti Szabó Dávid kék puhafedeles Kisded-szótáráig, a Czuczor–Fogarasi anyagától Margalitson, Kertész Manón át O. Nagy Gáborig, s a legújabb Tinta-kiadványokig terjed a sor. Ehhez járulnak sok-sok szólás, közmondás esetében a nagyobb európai nyelvek azonos és rokon frazémái, leggyakrabban angol, német, francia, olasz, spanyol, lengyel és orosz megfelelők, de a magyarral szomszédos Kárpát-medencei nyelvek is képviseltetik helyenként magukat.

Baranyai Decsi Adagiorum

Szólások közmondások eredete

Baranyai Decsi (Csimor) János Adagiorumának egy dekádja (tízese) 1598-ból, és a 417 évvel későbbi testvér, Bárdosi Vilmos új frazeológiai szótára

A 746 számozott oldalon a használatot megkönnyítő bevezető után 1800 szólás és közmondás részletes elemzése következik (19–579. oldal), majd a felhasznált források jegyzéke (583–627). Gazdag mutatóanyag zárja a kötetet, mely nemcsak a több szempontú keresést könnyíti meg, hanem új ötleteket is adhat további munkákhoz. Sorrendben névmutató, betűrendes (kulcsszavak szerinti) frazémamutató, eredet szerinti mutató és bibliai mutató követik egymást. Utóbbi fejléccíme kissé félrevezető, az előző, tartalmas mutatókkal szemben ez puszta technikai segédlet: a Károli és a Káldi Biblia könyveinek összevető rövidítésjegyzéke.

A szótárrész, mint említettem betűrendes, a szócikkbokrok a frazémák kulcsszava köré szerveződnek. A frazémák „lehető legsemlegesebb” szótári alakja után jelentésmagyarázat(ok), eredetmagyarázat(ok) és a frazémák egyes idegen nyelvű megfelelői jönnek sorban, ezután, ha van, akkor az ikonográfiai utalások, végül pedig a frazéma eredetének elsődleges irodalma.   Az ismert idegen nyelvű megfelelők idegen nyelven is helyet kaptak a betűrendben, tőlük utalás vezet a magyar címszóhoz, ahol a teljes leírást találjuk. Épp két ilyen példa nyitja a sort: a capite foetet piscis ’fejétől bűzlik a hal’, A horse! A horse! My kingdom for a horse! ’országomat egy lóért’.

Bárdosi Vilmos, ahogy szótárának alcíme (frazeológiai etimológiai szótár) is mutatja, a szólások eredetmagyarázatát helyezi a középpontba, helyet adva alternatív magyarázatoknak, de – ahol lehetséges – egyértelműen leteszi voksát a helyesnek tartott elképzelés mellett. A herkópáter, a herkópáternek sem szólásainknál nemcsak a protestánsokat buzgón üldöző Hirkó János abaúji páter története elevenedik meg, hanem a Herr Gott Vater népetimológiára hajazó magyarázatát is megemlíti. E szótár elsődleges értéke tehát éppen az eredetmagyarázatok összegyűjtésében és értékelésében, s a nemzetközi kitekintésben van. (Európai frazeológiai irodalom sok klasszikus művének felhasználása, idegen nyelvi megfelelők gyakori megadása.)

Kicsit metaforikusan talán azt is mondhatnánk, ebben a szótárban az anyag rostálásában  450 év magyar és kétezer év európai előzménye, az eredetmagyarázatokban Kertész Manó és O. Nagy Gábor szellemisége, a nemzetközi kitekintésben Paczolay Gyula munkássága is egyesül. Az értő választások eredményeképp hozzájárulhat az igényes köznyelv színeinek megőrzéséhez, a mindennapi, gyakorlati „szólásmentéshez”.

Mint minden friss szempontú lexikográfiai munka, természetesen ez a mű sem csak lezárt egész, hanem egyúttal nyersanyag is, amely további kutatásra ösztönöz. E csábítás a kötet egyik nagy ajándéka, a frazémakutatás időnkénti nagy összegzései mindig is újabb kérdések tömegét vetik fel, és ezt szerzőik gyakorta meg is említették pl. Margalits Ede Kertész Manó. Rengeteg még az izgalmas kérdés olykor az eredet, leggyakrabban a nemzetközi megfelelések hálózata körül. Az ablakon szórja ki a pénzt román megfelelése, az a arunca banii pe fereastră szerepel a szótárban, de az á-tól z-ig román megfelelése már nem, s (érthetően) hasonló a helyzet a szlovákkal, szlovénnal stb.

A magyar olvasó számára különösen érdekes továbbgondolkodási lehetőség, milyen a kötetben helyet kapott frazémák Kárpát-medencei megfelelés-rendszere, mit tehet(ne) hozzá ennek megismerése a Kárpát-medencei nyelvek szociokulturális kapcsolatrendszerének alaposabb megismeréséhez. Valami hasonlót tűzött ki célul anno Paczolay Gyula is Magyar közmondások és szólások kelet-európai rokonsága (Acta Hungarica 6 (1995) c. írásában.

Bárdosi Vilmos új könyvével elegáns tudományos munkát kaptunk, melyet azonban nem kell a szótáras vitrinbe csukni, hanem élvezetes eredetmagyarázatai miatt érdemes jó ideig ágyunk mellett, az éjjeliszekrényen tartani. Nyitott kérdéseivel pedig önmagunk és nyelvi-kulturális környezetünk még jobb megismerésére inspirál.

1 hozzászólás

#1 Hedy 2015. 07. 25. 17:27:06

Egy-két minta segítené megérteni azt, hogy mennyire használható a könyv. A népszerűsítést is előmozdítaná.

Új hozzászólás