Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Még egyszer a nyelvi-kulturális sokszínűség és a biodiodiverzitás kérdéséről
Levelek a Borostyánkőútról 26.

2015.06.1.nincs hozzászólás

Folytatom a múlt hónapban megkezdett gondolatsort.

A kérdés aktualitását jelzi, hogy – legalábbis a környezetvédelem kérdésében – a köztársasági elnök csatlakozott egy nemzetközi mozgalomhoz. A környezetvédelem szorosan összefügg a biodiverzitással. Ez utóbbi pedig – bár erről kevesebb szó esik – a nyelvi-kulturális sokszínűséggel.

Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többen ismerik fel az összefüggést. Általában abból a szemszögből, hogy a biodiverzitás elvesztése katasztrofális következménnyel jár az emberiségre nézve.

Az International Society of Ethnobiology társaság a kulturális és a biológiai sokszínűség közötti kapcsolat feltárásában kulcsszerepet játszik. Már az 1988-as, Belémben rendezett konferencián fogadtak el egy határozatot, amely szerint az őserdők és egyéb törékeny ekorendszerek eltűnőben vannak, az őslakosok kultúráját világszerte veszély fenyegeti, az őslakosok adják a világ genetikai forrásának 95%-át, s végül, hogy a kulturális és a biológiai sokszínűség között elválaszthatatlan kapcsolat van. A Global BiodiversityStrategy elnevezésű program tíz elve közül az egyik ugyanezt állapítja meg.


Trópusi esőerdő a Föld legnagyobb biodiverzitású országában, Costa Ricában
(fénykép: Balázs Géza)

Szinte már közhely, hogy a nyelv szoros kapcsolatban áll a környezettel, amelyben beszélik. Talán kevésbé hangsúlyozzák, hogy a megfordított viszony is igaz, vagyis a környezet is függ a nyelvtől, illetve a nyelvhez kapcsolódó kultúrától. Erre a kölcsönös függésre jó példa Nyugat-Szibéria, ahol a hatalmas olaj- és gázkészletek kitermelése érdekében az őslakosságot – a nyelvrokon obi-ugor és szamojéd népeket – megfosztják ősi tevékenységüktől, a halász-vadász-gyűjtögető életformától. Ezzel egyfelől az élettér elvesztésével elveszítik nyelvüket, hagyományos kultúrájukat, asszimilálódnak vagy szó szerint belehalnak a váltásba, másfelől viszont elvész rengeteg, a környezethez kapcsolódó ismeret.

Míg a biodiverzitás megszűnésének következményei – még ha a politika nem is akar tudomást venni róluk – kiszámíthatók, a nyelvek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó kultúrák elvesztésének, az egynyelvűség és az egykultúrájúság veszélyének hosszútávon jelentkező hatását mintha kevésbé mérnék föl.

Lehet, hogy ebben a kérdésben is nemzetközi mozgalmat kellene indítani?

 

Megjegyzés:

A szerző ironikus-szatirikus nyelvpolitikai írásainak gyűjteménye Találkozásaim Patyomkin herceggel címmel most jelente meg az Inter Nonprofit Kft. kiadásában. A kötet megvásárolható az e-nyelv.hu webboltjában. (A szerk.)

Új hozzászólás