Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza
  • Maszk
    2021. 02. 1. 06:00

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre
  • Téka
    2021. 02. 14. 14:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Még egyszer a nyelvi-kulturális sokszínűség és a biodiodiverzitás kérdéséről
Levelek a Borostyánkőútról 26.

2015.06.1.nincs hozzászólás

Folytatom a múlt hónapban megkezdett gondolatsort.

A kérdés aktualitását jelzi, hogy – legalábbis a környezetvédelem kérdésében – a köztársasági elnök csatlakozott egy nemzetközi mozgalomhoz. A környezetvédelem szorosan összefügg a biodiverzitással. Ez utóbbi pedig – bár erről kevesebb szó esik – a nyelvi-kulturális sokszínűséggel.

Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többen ismerik fel az összefüggést. Általában abból a szemszögből, hogy a biodiverzitás elvesztése katasztrofális következménnyel jár az emberiségre nézve.

Az International Society of Ethnobiology társaság a kulturális és a biológiai sokszínűség közötti kapcsolat feltárásában kulcsszerepet játszik. Már az 1988-as, Belémben rendezett konferencián fogadtak el egy határozatot, amely szerint az őserdők és egyéb törékeny ekorendszerek eltűnőben vannak, az őslakosok kultúráját világszerte veszély fenyegeti, az őslakosok adják a világ genetikai forrásának 95%-át, s végül, hogy a kulturális és a biológiai sokszínűség között elválaszthatatlan kapcsolat van. A Global BiodiversityStrategy elnevezésű program tíz elve közül az egyik ugyanezt állapítja meg.


Trópusi esőerdő a Föld legnagyobb biodiverzitású országában, Costa Ricában
(fénykép: Balázs Géza)

Szinte már közhely, hogy a nyelv szoros kapcsolatban áll a környezettel, amelyben beszélik. Talán kevésbé hangsúlyozzák, hogy a megfordított viszony is igaz, vagyis a környezet is függ a nyelvtől, illetve a nyelvhez kapcsolódó kultúrától. Erre a kölcsönös függésre jó példa Nyugat-Szibéria, ahol a hatalmas olaj- és gázkészletek kitermelése érdekében az őslakosságot – a nyelvrokon obi-ugor és szamojéd népeket – megfosztják ősi tevékenységüktől, a halász-vadász-gyűjtögető életformától. Ezzel egyfelől az élettér elvesztésével elveszítik nyelvüket, hagyományos kultúrájukat, asszimilálódnak vagy szó szerint belehalnak a váltásba, másfelől viszont elvész rengeteg, a környezethez kapcsolódó ismeret.

Míg a biodiverzitás megszűnésének következményei – még ha a politika nem is akar tudomást venni róluk – kiszámíthatók, a nyelvek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó kultúrák elvesztésének, az egynyelvűség és az egykultúrájúság veszélyének hosszútávon jelentkező hatását mintha kevésbé mérnék föl.

Lehet, hogy ebben a kérdésben is nemzetközi mozgalmat kellene indítani?

 

Megjegyzés:

A szerző ironikus-szatirikus nyelvpolitikai írásainak gyűjteménye Találkozásaim Patyomkin herceggel címmel most jelente meg az Inter Nonprofit Kft. kiadásában. A kötet megvásárolható az e-nyelv.hu webboltjában. (A szerk.)

Új hozzászólás