Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Köszönjük Kolumbusznak…

2015.03.5.1 hozzászólás

Emilio Arias: egy kulturális antropológus-nyelvész Costa Ricában

A közép-amerikai Costa Rica-i Emilio Arias Astúa (1959) 1979—1989. között Budapesten, az ELTE néprajz-művészettörténet szakán végzett, és néprajzból, a népi vallásosság Mária-kultuszából doktorált. Costa Ricába visszatérve előbb a herediai népi kultúra múzeumában dolgozott, majd 1992-től a Costa Rica-i Egyetem (Universidad Costa Rica = UCR) filológia tanszékén oktat kulturális kapcsolatokat, népi drámát, népi beszédet, valamint retorikát. Emellett különféle szakértői munkákat végez, foglalkozik műemlékvédelemmel, turizmussal, az indián telepek kultúrájával. Felesége, Martha Madrigal ugyanazon az egyetemen, ugyanazon a tanszéken dolgozik, szakterülete a spanyol grammatika. Emilio Arias Astúa 2013-tól az E-nyelv Magazin nemzetközi tanácsadó testületének a tagja. 2015-ben meglátogattam a Costa Rica-i Egyetemen.

IMG_1871

– Kezdjük azzal, hogy Costa Ricának nemrég volt egy Oscar Arias elnöke, aki béke Nobel-díjat is kapott. Rokonságban vagy vele?

– Igen, de nem tartjuk a kapcsolatot. Nálunk egyébként még létezik a nagycsalád. Egyik rokonunk megszervezte az Ariasok találkozóját, nyolcszázan jöttünk össze… De mindenkit természetesen nem ismertem.

– Mit kell tudni a fővárosban, San Joséban található Costa Rica-i Egyetemről?

– Egyetemünknek mintegy 40 ezer hallgatója van, s minden szakterület képviselve van az állatorvosképzésen kívül. Létezik nyári egyetemük, angol nyelvi képzésük is, valamint spanyol nyelvtanítás az USA-ból érkező, spanyolul tanulni akaró amerikaiaknak. Az egyetem jelvénye a napraforgó, egy korábbi szabadkőműves jelkép, amely az egyetem szabad, liberális beállítódását fejezi ki. Nálunk már a 19. században nagyon sokat fektettek az oktatásba, sőt a nőket is bevonták, ami akkoriban ritkaság volt.

– A nemzetközi rangsorban hol foglal helyet a Costa Rica-i Egyetem.

– Costa Ricában négy állami és 64 magán egyetem van. Egyetemünk a latin-amerikai egyetemek között az élen jár.

– Mi a Costa Rica-i Egyetem erőssége?

– Az egyetemi munka három részből áll: kutatás, oktatás és kiemelten fontos a közművelődési-szociális aktivitás. Az első kettő világos, de a harmadikat, a tudományoknak a hétköznapokra gyakorolt közvetlen hatását is komolyan vesszük. Az oktatóknak ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat kell tartaniuk Costa Rica-szerte. Például: egészséges életmód, együttélés (tolerancia), művészetek stb. Én is számos helyen, városban tartok ilyen előadásokat.

IMG_1880

– Miért mondják, hogy Costa Rica Közép-Amerika Svájca?

– Costa Ricát valóban Közép-Amerika Svájcának tartják. Ez abból fakad, hogy Costa Rica korábban felszámolta katonaságát, s az így maradt pénzt igyekszik az oktatásra, a kultúrára és a gazdaságra fordítani. A közép-amerikai országok között itt a legnagyobb a nemzeti jövedelem, a legkisebb a munkanélküliség, nincs nyomor, s kiegyensúlyozott körülmények között él a széles középosztály. Persze, mint mindenütt, itt is vannak társadalmi problémák, de nem annyira kirívóak, mint sok más helyen. S talán a „svájci” jelzőhöz tartozik az is, hogy Costa Rica alapvetően befogadó, liberális, színes állam.

– Mit oktatsz a népi beszéd témakörében?

– A népi beszéd a társadalmi diskurzusokat jelenti. Jellemzően Costa Rica-i szöveghagyományt. Ez a terület a néprajz és a nyelvtudomány között van, talán leginkább a pragmatikához és az antropológiai nyelvészethez áll közel. A nyelvhasználat számos mentális (Európában egy időben úgy mondták: néplélektani) jellemzőről árulkodik. Például megfigyelhető Costa Ricában is – a magyarokéhoz hasonló – pesszimizmus. A környező országokra ez nem jellemző. Például a Costa Rica-iak újabban tagadva kérdeznek, valahogy így: „nem ennél még egy kicsit?”

– Nem mond ez ellent a „Pura vida!” (’csak élet’) optimista, mindenhol látható üzenetnek?

puravida2

– A Pura vida! valóban egy jellemző Costa Rica-i üzenet, életérzés, s a spanyol „manana” helyi változata. Egyfajta örökkévalóság, lebegő jóérzés kifejezése. De emellett felbukkant a pesszimizmus is. Talán éppen azért hangsúlyozzák a „pura vidát”, mert a mélyben ott lappang valami pesszimizmus, és attól akarnak menekülni. A kettősség abban a tréfás dicsekvésben is megnyilvánul, hogy „Costa Rica a legnagyobb közép-amerikai ország”, mert hozzá számítják a történelem szeszélye folytán a Csendes-óceánban messze meghúzódó lakatlan Coco-szigetet is; egyébként persze a legkisebb ország…

crnagy1

– Milyen további beszédsajátosságokkal foglalkoztál?

– A verbális kommunikációnak számos területe érdekel, s ezekkel tanítványaimmal együtt sokat foglalkozunk – legalább 40 szakdolgozat született már e témakörben a vezetésemmel. Ilyen témák például a gúnyolás, népi narratívák a másik lekicsinylésére (a goffmani értelemben ez az arcfenyegetés), vagy az irónia, a tréfás célú kétértelműségek, különös tekintettel a tautologikus (ismétléses) szerkezetekre, vagy éppen az agressziót helyettesítő szópárbajok. És meg kell említenem még az jogi beszédet, az üzleti nyelvet, valamint az igazságügyi nyelvészetet, amelyet ugyancsak kénytelen voltam tanulmányozni, sőt oktatni, mert hogy nincsenek ezeknek specialistái. Egyébként a legkedvesebb témáim közé tartoznak a kulturális hatások, egyfajta kulturális nyelvészet, amelyet olyan kulcsszavak jellemeznek, mint dekulturáció, transzkulturáció, interkulturáció – amely átmeneti, kereszteződő kulturális jelenségekre Costa Rica számos példát mutat.

IMG_1874

– Említetted, hogy Costa Rica befogadó ország. Nem léteznek más népekkel szembeni gúnyolódások?

– Alapvetően nem jellemző. Kisebb, a magyar „rátótiádákra” jellemző gúnyolódások a nicaraguaiakkal szemben figyelhetők meg. A szomszédos Nicaraguából ugyanis nagyon sok munkavállaló érkezik. Velük kapcsolatban vannak viccek, anekdoták, amelyekben a nicaraguai nem éppen a legokosabb, ráadásul még szegény is, pl. a boltban összekeveri a televíziót a mikrosütővel. Egy jellemző vicc: Egy ember nicaraguai kiejtéssel televíziót akar vásárolni, de az eladó kijelenti: Mi nicaraguaiakat nem szolgálunk ki. Erre kifogástalan Costa Rica-i kiejtéssel kéri a televíziót, de akkor sem kapja meg. Megkérdezi, hogy honnan tudja, hogy nicaraguai, holott Costa Rica-i kiejtéssel kérte. Az eladó válasza: Csak egy nicaraguai tudja összekeverni a televíziót a mikrosütővel… Ez nem szép vicc, úgy is mondhatjuk, hogy egy lingvisztikai xenofobizmus, de tegyük hozzá, bár a nicaraguai politikával kapcsolatban vannak konfliktusok, ám a néppel szemben nincsenek, ezek ártalmatlan tréfák.

– Vannak-e nyelvészeti kutatások a modern, digitális világ nyelvezetével kapcsolatban?

– Konkrét kutatási programok nincsenek, ám néhányan foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. Nálunk is föltűnő a mobiltelefon vagy általában az internetes kommunikáció hatása például a mindennapi fogalmazásra. Hallgatóink ma már alig ismerik az alapvető szövegtípusokat, írásban az élőszó logikája szerint szegmentálnak, s a gondolataik elrendezésében sem ismerik a klasszikus retorikai szabályokat, hanem az élőszó kötetlensége szerint járnak el. De ez világjelenségnek tűnik. Éppen ezért lett szükség a retorika oktatására.

epkex

– A nemzedéki különbségek tükröződnek a nyelvben?

– Nyilván vannak örök nemzedéki ellentétek, de vannak csak az elmúlt időszakhoz kapcsolódó jellemzően nemzedéki megjelölések. Costa Ricában beszélünk „eper” nemzedékről, „keksz-szóda”, emo (elvált apák gyermekei) generációkról, összefoglalóan pedig posztmodern, internetes vagy X generációról. S van egy érdekes Costa Rica-i „lingvisztikai” generáció is, az ún. demma-generáció (vagy di-generáció), amely túlzásokban és rövidítésekben beszél. Például csak a felét mondja ki a szavaknak – ez pedig ismét az internet, a chat hatása lehet.

– És a tikók?

– Ez is lingvisztikai megnevezés. A tikó a Costa Rica-iak jellemző kicsinyítő képzőjére utal, s ezzel nevezik meg az itt élőket.

– Van Costa Rica-i nyelvművelés, kulturális nyelvi tevékenység?

– Az itt élők a spanyolnak latin-amerikai, s azon belül természetesen Costa Rica-i változatát beszélik. És ápolják, őrzik. Részt vettünk a latin-amerikai spanyol szótár megalkotásában is, ez az irodalmi spanyoltól eltérő formákat tartalmazza. Nálunk is van nyelvművelés (consulta lingüistica). Korábban a helyi, 13-as közszolgálati tévécsatornában napi ötperces nyelvápoló műsor is volt Alfonso Lopeztől.  A La Nación című napilapnak is van nyelvművelő rovata.

koszikol

– Melyek a helyi spanyol nyelv legújabb nyelvhasználati jelenségei?

– Amerikai mintára felbukkant a politikai (nyelvi) korrektség. Amerika fölfedezésének 500. évfordulójáig büszkén mondtuk: „Köszönjük Istennek és Kolumbusznak, hogy Costa Rica-iak vagyunk”, de ma már az eurocentrikus Kolumbusz előtt vagy prehispán helyett azt mondjuk: régi amerikai kultúra. Az „Amerika felfedezése” is kiment a divatból, helyette a kultúrák találkozásáról beszélünk. Azután itt is terjed a gendernyelv, vagyis, hogy a spanyol hímnemet és nőnemet együtt kell használni, valahogy így: kedves tanárnők és tanárok. Nyelvtanoktatásunkban a klasszikus grammatikáról áttértünk a strukturális nyelvtanra. Ám a tanárok nem nagyon tudják tanítani, a diákok pedig még az eddigieknél is kevesebbet tudnak a nyelvről, ami itt az egyetemen egyre látványosabban mutatkozik meg.

– Itt az egyetem mellett van számos kis étterem, kocsma. Miért hívják a Keserűség útjának?

– Nyilván azért, mert az egyetem felé vezet, ám egyúttal itt lehet kipihenni az egyetemen, a tanulás és vizsgák során összegyűlt stresszt is. Ez is pesszimizmus és optimizmus egyszerre, de talán maradjunk inkább az optimizmusnál: Pura vida!

 A beszélgetés 2015. február 15-én készült a Costa Rica-i Egyetemen.

IMG_1868

Kislexikon:

Costa Rica Közép-Amerikában Nicaragua és Panama, valamint a Csendes-óceán és a Karibi-tenger között fekszik. Az amerikai kontinens sávvá keskenyedik, szűk átjárót kínálva Észak- és Dél-Amerika között. Régóta kultúrák találkozásának helyszíne. A Guayabo nemzeti parkban egy ezeréves civilizáció szakrális emlékhelyét tárták fel. Ennél is titokzatosabb az ország délnyugati részén, a Csendes-óceán mellett található Diquis-deltavidéken előkerült kőgömb-kultúra, amelyet 2014-ben nyilvánítottak a világörökség részévé. Kolumbusz negyedik útján 1502. szeptember 18-án a mai Limón mellett ért partot. Costa Rica területe körülbelül fél-magyarországnyi: 51 ezer négyzetkilométer; lakossága 4 267 ezer fő. Földrajzát esőerdők, szunnyadó és működő vulkánok jellemzik. Itt a legnagyobb az egy főre jutó biológiai sokféleség, valamint nemzeti park.

1 hozzászólás

#1 Szebeni Eszter 2016. 11. 14. 17:38:02

Balázs Géza energiája és nyitottsága elképesztő: hogyan is fér bele egy emberéletbe a nyelvtudomány művelésének valamennyi ága, s az ő külföldi jelenlétei… Őt csak csodálni és szeretni lehet, továbbá megköszönni, hogy megszerettette Costa Ricát is ezzel a közvetlen és costaricai (vajon jól írtam-e?),,magyarismeretet” is feltáró találkozással. Köszönettel és elismeréssel nyugtázza mindezt
ÓBudaPesten, 2016.nov.14-én
EGY ŐSI TAGJA az ..ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉ”-nek…

Új hozzászólás