Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Bevezető

2015.03.1.2 hozzászólás

A mai buddhizmusról szól Balázs Géza nepáli-indiai, mianmari (burmai), laoszi és Srí Lanka-i útibeszámolója.

Az elmúlt években számos buddhista országban megfordultam, buddhista emlékhelyeket kerestem fel, részt vettem buddhista zarándoklaton. Tapasztalataimról beszámoltam a Zsigmond Király Főiskolán a Magyar Szemiotikai Társasággal közösen rendezett vallásszemiotikai konferenciákon, tanulmányaimat a Vallástudományi Szemle közölte. Mivel a nyomtatott kiadvány nem mindenki számára elérhető, ezért az E-nyelv Magazinban digitális formában is közzéteszem a tanulmányokat. A fényképeket a szerző, Balázs Géza készítette.

Képek 2011 141

A tanulmányok eredeti lelőhelye:

Vallási szinkretizmus a mai Mianmarban (Burmában). Vallástudományi Szemle, 2010/3. 19—28.
Lumbiní, Buddha szülőhelye mint születő kultikus hely. Vallástudományi Szemle 2011/3. 65—74.
A laoszi élő buddhizmus. Vallástudományi Szemle, 2012/3. 14-24.
Négy vallás szent helye: az Ádám-csúcs. Buddhista-hinduista-muszlin zarándoklat Srí Lankán (2013). Vallástudományi Szemle, 2013/4. 23-33.

2 hozzászólás

#1 Zsuzsa 2015. 05. 31. 19:06:53

bár nem nagyon értem, hogy a buddhizmus hogy kerül ide, azért érdekes :)))

#2 Nemes Kálmán 2017. 05. 16. 11:36:14

Olvastam Várkonyi Nándornál, hogy valószínűleg az európai táblaképek (nyomtatványok) őse a buddhista ‘szentképek’-től ered. A buddhizmus világa több magyar írót megérintett, Féja Géza konkrétan ír erről Tamási Áronra utalva. A téma még bőven folytatható.

Új hozzászólás