Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Bevezető

2015.03.1.2 hozzászólás

A mai buddhizmusról szól Balázs Géza nepáli-indiai, mianmari (burmai), laoszi és Srí Lanka-i útibeszámolója.

Az elmúlt években számos buddhista országban megfordultam, buddhista emlékhelyeket kerestem fel, részt vettem buddhista zarándoklaton. Tapasztalataimról beszámoltam a Zsigmond Király Főiskolán a Magyar Szemiotikai Társasággal közösen rendezett vallásszemiotikai konferenciákon, tanulmányaimat a Vallástudományi Szemle közölte. Mivel a nyomtatott kiadvány nem mindenki számára elérhető, ezért az E-nyelv Magazinban digitális formában is közzéteszem a tanulmányokat. A fényképeket a szerző, Balázs Géza készítette.

Képek 2011 141

A tanulmányok eredeti lelőhelye:

Vallási szinkretizmus a mai Mianmarban (Burmában). Vallástudományi Szemle, 2010/3. 19—28.
Lumbiní, Buddha szülőhelye mint születő kultikus hely. Vallástudományi Szemle 2011/3. 65—74.
A laoszi élő buddhizmus. Vallástudományi Szemle, 2012/3. 14-24.
Négy vallás szent helye: az Ádám-csúcs. Buddhista-hinduista-muszlin zarándoklat Srí Lankán (2013). Vallástudományi Szemle, 2013/4. 23-33.

2 hozzászólás

#1 Zsuzsa 2015. 05. 31. 19:06:53

bár nem nagyon értem, hogy a buddhizmus hogy kerül ide, azért érdekes :)))

#2 Nemes Kálmán 2017. 05. 16. 11:36:14

Olvastam Várkonyi Nándornál, hogy valószínűleg az európai táblaképek (nyomtatványok) őse a buddhista ‘szentképek’-től ered. A buddhizmus világa több magyar írót megérintett, Féja Géza konkrétan ír erről Tamási Áronra utalva. A téma még bőven folytatható.

Új hozzászólás