Meg kell becsülni a jó mesterembert, mert egyre kevesebb van belőlük. Nem érnek rá azonnal, őket nem lehet csak úgy leakasztani, ezt meg kell értened, ha odáig fajul a helyzet, hogy mestert kell hívnod.

A te ügyed, a te kis csip-csup ügyed még várhat azért, ezt te is, és a mester is jól tudjátok. A mester talán egy kicsit jobban tudja, tartja is magát ehhez. Nem most kezdődtek a gondok, na, ugye, akkor, ha már három hete tart ez az áldatlan állapot, akkor simán kibírsz még pár hetet. Szedd össze magad.

Időpontot kell vele egyeztetni, mert ezt most így nem tudja ő megmondani, hogy mikor. El van ő havazva, de nagyon. Ezt meg kell értened. Csörögj rá jövő szerda “magasságában”, akkor már tud közelebbit mondani.

Menni fog, minden meg lesz oldva, csak nem azonnal, varázsütésre, ez egy SZAKMA, amit ő képvisel, itt nem lehet kapkodni.

De ha neked nem felel meg a jövő szerda utáni kedd, akkor nyugodtan keress mást a környéken. Egész nyugodtan, nem sértődik meg a mester, ő maga ajánlja, hogy nyugodtan keress valaki mást, nem lesz sértődés.

Huncut ez a mester. Tudja nagyon jól, hogy a környéken egyedül ő foglalkozik azzal, amire neked és a hatvankét másik lakónak szüksége van, lehetőleg egyszerre. Nem tudsz mást leakasztani. Más nem vállal ilyen munkát. Tudja ezt a mester, ezért nem rohan hozzád.

Nyertél. Úgy érzed. Ami veled történt, felér egy nyereménnyel. A mesterember jön. Bejelentkezett végre. (Bejelentkezett=hatszor hívtad kétóránként, mire végül felvette a telefonját, és bedünnyögte, hogy jön.)

Hozzád készül, most már te vagy a cél, képbe került a te problémád, innentől ez már közös probléma, a mesteré is, nem csak a tied. Most már hozzád indul, pár nap, egy-két röpke hét és ott terem nálad, csodát tesz, ebben biztos lehetsz.

Eltelt egy hét, elröppent, de még semmi. Ha ismételten felhívod, akkor leint, hogy tudja ő, hogy várod, csak nyugalom, most amúgy nincs is a városban, eljár valahova messzire dolgozgatni, minden nap, de tervbe van véve, hogy kezdjen nálad. Minden meg lesz oldva, csak nyugi.

Jön hozzád. Holnap jön a mester, felméri a terepet. De holnap már péntek. Akkor péntek délután jön hozzád, ha jön haza vidékről, beugrik. Mindenképpen. Legyen péntek délután, az jónak tűnik neki, neked is, mindegy, csak jöjjön már. Legyél otthon, mert jön.

Legyen inkább hétfő, pénteken este már nem akart zavarni a mester, későn ért haza. De hétfőn reggel nyolckor nálad kezd.

Hétfőn kilenc körül a mester telefonál, hogy el kellett ugrania gyorsan egy címre, mert a lakást elárasztotta a víz. Szép is lenne, de a mester nem telefonálgat csak úgy, te hívtad fel, hogy hol késik már.

Hétfő este hat. Eljön a mester. Mindegy, mibe kerül ez neked, de itt van, ez a lényeg.

A mester megáll az ajtóban, jött szólni, hogy csak benézett, nincs is nála semmi szerszám. Másnap jönne reggel, és akkor hoz minden szerszámot, ahogy kell. Megjavítja a csöpögő csapodat (elromlott csengődet, porszívódat, mosógépedet, mosómedvédet.)

Másnap reggel nálad kezd a mester. Nagy nap a másnap. Ünnep. Mesteri nap, mesteri időzítés.

Reggel fél tíz, a nyolcra ígérkezett mester megjött. Szerszámosládával, létrával, flexszel, kantáros munkásnadrágban, füle mögött kis ceruza. Jön befele a lakásodba. Sáros cipővel, de neki elnézed, olyan ő, mint egy király, az angol királynő is ilyen eséllyel látogatna el hozzád, mint a mester, nincs ám nagy különbség, hidd el.

Jó, ez így nem fog menni. Itt bontani kell. Itt le kell ásni. Mélyre. Ezt itt eleve, hogy is gondolta az előző mester. Az öreg, aki már nem vállal munkát. Mit barmolt ez itt – a mestered vakarja a fejét. Az öreg már nem volt a helyzet magaslatán, amikor nálad szerelt tíz éve. De helyette itt ez a fiatal, agilis, gyors szaki.

Ide nagyobb rákészülés kell. Ő ezt nem is gondolta volna. Hogy itt ennyit kell bontani, javítani, cserélni. Ez nem ám tízperces szakértés, és kész. Itt neki kell feküdni.

Innen ki kell pakolni. Itt le kell kapcsolni, el kell zárni. Itt teljes felújítás, áttervezés, átszervezés.

Lehet, hogy erre ő nem is alkalmas. Neki nincs is ilyen méretű fúrója, kalapácsa, fűrésze, vésője, csavarhúzója, ceruzája, sapkája.

Te mit képzeltél? Hát ezt neki nem is mondtad a telefonba. (Csak kábé hússzor.) Ő most totál meg van lepve, ő ilyen ordas problémát még nem is látott, (mester)ember legyen a talpán, aki ezt a globális problémát megoldja, ami a te lakásodból indult ki. Ebből még nagyobb bajok is lehetnek, akár városi szinten. Ez egy komoly ügy.

Mire vártál? Miért nem szóltál neki hamarabb? Felelőtlenség volt a részedről.

Mit hittél? Mit képzeltél? Hogy csettint egyet, és hopp, minden a régi, sőt jobb, mint újkorában?

Elmegy. Egyedül ezt ő nem. Képtelenség. Kizárt dolog. Az ki van csukva, hogy ő ezt itt és most. Mostanában ezt nem. Talán egy későbbi időpontban. Mert ha ebbe ő most belekezd, akkor itt hetekig le lesz kapcsolva a víz, a gáz, az áram, illene elköltöznöd is arra az időre, amíg ő mesterkedik nálad. Ezt össze kell egyeztetni. Talán tavasszal, május „magasságában” kéne ezt orvosolni, vagy ősszel, amikor már nagyobb nyugi van. Addig ne is nagyon hívogasd. Addig vidéken dolgozik.

Légy türelmes, légy fegyelmezett. Észben van tartva, a nagy-nagy problémád ott van a mester fejében is, beköltözött, hónapokig cipeli majd a terhet, de jövő ilyenkor már csak nevetni fogsz ezen a kis kellemetlenségen, vagy két év múlva, akkor már tuti biztosan.

Vannak gondok, együtt kell vele élnünk. Jaj nekem, de még másnak! – ez lebegjen a szemed előtt, amikor mesterért kiáltasz. Jól gondold meg.