Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa
  • Recsk
    2019. 03. 20. 06:00

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Nevek
    2019. 04. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Rokon népek napja
Levelek a Borostyánkőútról 18.

2014.10.1.2 hozzászólás

Minden év októberének közepén tartják a rokon népek napját.

A rendezvény gyökerei a két világháború közti időszakra nyúlnak vissza, amikor az I. világháború után három finnugor nyelvű önálló állam jelent meg Európa térképén, Észtország, Finnország és Magyarország, s e három ország között szoros kulturális-tudományos együttműködés alakult ki a nyelvrokonság alapján. A II. világháború és következményei kettétörték ezt a jeles kezdeményezést.

Immár újra évtizednél hosszabb múltra visszatekintő hagyomány a rokon népek napjának megtartása. Az Észt Köztársaság parlamentje mintegy két éve úgy döntött, hogy a törvénybe iktatja az eseményt, s azzal a kéréssel fordult a finn és a magyar parlamenthez, hogy hozzon hasonló értelmű határozatot. A magyar parlament foglalkozott is az üggyel, s nagy vita után határozott a finnugor nyelvrokonság-tudatú népek napjának megünnepléséről. E bonyolult elnevezés mögött az áll, hogy egyes parlamenti pártok kétségbe vonták a magyarok finnugor rokonságát. A parlamenti vita jegyzőkönyvét olvasva több furcsaságra bukkanhatunk. Bár nem lévén a kérdéskör szakemberei, egyes politikusok mégis úgy vélték, hogy ők a szakértőknél is jobban tudják, kik a magyarok nyelvrokonai, s mindenkinél jobban ismerik a magyarság őstörténetét.

Sokadszorra kell kijelentenünk, hogy a magyar nép nem finnugor nép. Finnugor nép nincs, csak finnugor nyelveken beszélő népek vannak. A rokonság pusztán nyelvi és nem genetikai. A magyar nyelven beszélő közösség mint nép genetikai alapon számos nem finnugor néppel hozható kapcsolatba, ami elődeink bonyolult kapcsolatrendszerével magyarázható. Mindemellett a magyarságnak vannak olyan genetikai vonásai is, amelyek összeköthetők más finnugor nyelven beszélő népek genetikai elemeivel.

A nyelvrokonság nem érzelmi kérdés, hanem tudományos vizsgálat tárgya. A finnugor nyelvtudomány művelőinek azonban nem szabadna elkövetniük azt a hibát, hogy a tudomány magasából ledorongolják a – képzettség híján, esetleg érzelmektől fűtötten – másként vélekedőket. Sokkal inkább türelmes, közérthető magyarázatokkal kellene felvilágosítani a kétkedőket, az elutasítókat. Hiszen ők a maguk szakterületén éppoly kitűnő – elméleti vagy gyakorlati – szakemberek lehetnek, mint a nyelvészek a magukén. Ez lehet a párbeszéd alapja.

A rokon népek napi ünnepségre az idén a Reguly Társaság szervezésében október 17-én 15 órai kezdettel kerül sor az Országos Pedagógiai Könyvtárban, a Könyves Kálmán körút 40. alatt.

2 hozzászólás

#1 Kalman E. 2014. 10. 24. 10:11:00

Örömmel fogadtam a 3. bekezdésben tett distinkciót, ezt is kellene tanítani…

#2 Szára György Antal 2016. 01. 25. 21:39:13

Legutóbb nagy érdeklődéssel merültem bele a rokon népek megismerésének a kérdésébe, itt az Interneten. Előttem teljesen világos az összefüggés az eredet okán. Felmerül alzonban:Vajon miért nem tud semmit a félig művelt lakosság Reguly Antalról, nyelvükben veszélyeztetett rokon népeinkről ?

Új hozzászólás