Halmai Tamás

Halmai Tamás

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Rokon népek napja
Levelek a Borostyánkőútról 18.

2014.10.1.2 hozzászólás

Minden év októberének közepén tartják a rokon népek napját.

A rendezvény gyökerei a két világháború közti időszakra nyúlnak vissza, amikor az I. világháború után három finnugor nyelvű önálló állam jelent meg Európa térképén, Észtország, Finnország és Magyarország, s e három ország között szoros kulturális-tudományos együttműködés alakult ki a nyelvrokonság alapján. A II. világháború és következményei kettétörték ezt a jeles kezdeményezést.

Immár újra évtizednél hosszabb múltra visszatekintő hagyomány a rokon népek napjának megtartása. Az Észt Köztársaság parlamentje mintegy két éve úgy döntött, hogy a törvénybe iktatja az eseményt, s azzal a kéréssel fordult a finn és a magyar parlamenthez, hogy hozzon hasonló értelmű határozatot. A magyar parlament foglalkozott is az üggyel, s nagy vita után határozott a finnugor nyelvrokonság-tudatú népek napjának megünnepléséről. E bonyolult elnevezés mögött az áll, hogy egyes parlamenti pártok kétségbe vonták a magyarok finnugor rokonságát. A parlamenti vita jegyzőkönyvét olvasva több furcsaságra bukkanhatunk. Bár nem lévén a kérdéskör szakemberei, egyes politikusok mégis úgy vélték, hogy ők a szakértőknél is jobban tudják, kik a magyarok nyelvrokonai, s mindenkinél jobban ismerik a magyarság őstörténetét.

Sokadszorra kell kijelentenünk, hogy a magyar nép nem finnugor nép. Finnugor nép nincs, csak finnugor nyelveken beszélő népek vannak. A rokonság pusztán nyelvi és nem genetikai. A magyar nyelven beszélő közösség mint nép genetikai alapon számos nem finnugor néppel hozható kapcsolatba, ami elődeink bonyolult kapcsolatrendszerével magyarázható. Mindemellett a magyarságnak vannak olyan genetikai vonásai is, amelyek összeköthetők más finnugor nyelven beszélő népek genetikai elemeivel.

A nyelvrokonság nem érzelmi kérdés, hanem tudományos vizsgálat tárgya. A finnugor nyelvtudomány művelőinek azonban nem szabadna elkövetniük azt a hibát, hogy a tudomány magasából ledorongolják a – képzettség híján, esetleg érzelmektől fűtötten – másként vélekedőket. Sokkal inkább türelmes, közérthető magyarázatokkal kellene felvilágosítani a kétkedőket, az elutasítókat. Hiszen ők a maguk szakterületén éppoly kitűnő – elméleti vagy gyakorlati – szakemberek lehetnek, mint a nyelvészek a magukén. Ez lehet a párbeszéd alapja.

A rokon népek napi ünnepségre az idén a Reguly Társaság szervezésében október 17-én 15 órai kezdettel kerül sor az Országos Pedagógiai Könyvtárban, a Könyves Kálmán körút 40. alatt.

2 hozzászólás

#1 Kalman E. 2014. 10. 24. 10:11:00

Örömmel fogadtam a 3. bekezdésben tett distinkciót, ezt is kellene tanítani…

#2 Szára György Antal 2016. 01. 25. 21:39:13

Legutóbb nagy érdeklődéssel merültem bele a rokon népek megismerésének a kérdésébe, itt az Interneten. Előttem teljesen világos az összefüggés az eredet okán. Felmerül alzonban:Vajon miért nem tud semmit a félig művelt lakosság Reguly Antalról, nyelvükben veszélyeztetett rokon népeinkről ?

Új hozzászólás