Skip to main content

Társadalmi nem és nyelvhasználat

Basch Éva - 2014. 06. 30.

Mindkettőben először elméleti jellegű tanulmányokat olvashatunk, amelyek bemutatják a nemek nyelvhasználatával kapcsolatos teóriákat. A tanulmányok nem hagynak kétséget afelől, hogy a gender nem egy állandóan megjelenő entitása az individuumoknak, hanem interakciókban létrejövő nyelvi, szociális viselkedés, amelyet a (nyelvi) szocializáció útján sajátítunk el, és tudatosan vagy nem tudatosan alkalmazunk a (nyelvi) viselkedésünk egyik összetevő elemeként. Az írások körülhatárolják a nemmel és nyelvhasználattal kapcsolatos felvetéseket, bemutatják a leglényegesebb kutatási eredményeket, amelyekhez igen változatos, modern nyelvészeti és társadalomtudományi kutatási módszerekkel jutottak.

unnamed

A 2011-ben megjelent kötet 16 írást tartalmaz. A könyvbe válogatott szerzők közt ott találjuk Hanna Meissnert, Mary Bucholtzot, Deborah Cameront, Elisabeth Leinfellnert vagy Janet Holmest is. A szerkesztők az elméleti írásokon túl olyan alkalmazott kutatásokat válogattak össze, amelyek feltárják a sztereotípiák nyelvre gyakorolt hatását, folyamatos újratermelődését, az udvariasság és udvariatlanság összetett kérdéskörét, a nők nyilvános megszólalásának történetét és megjelenési formáit, az ahhoz való társadalmi attitűdöt, a média valóságshow-k által közvetített genderszemléletét. A törvényhozás sajátosságaira világít rá A megerőszakolt nem című írás, mert feltárja a rendszergondolkodás sajátos, aszimmetrikus logikáját. Igen hasznos írások még e kötetben a szakmai és a munkahelyi kommunikációs gyakorlatokról szóló kutatásleírások is. Az utolsó írás közkedvelt téma nálunk is: az iskolai diskurzusok összetett értelmezését mutatja be.

A 2013-ban megjelent második kötet szerzői közt megtaláljuk Helga Kotthoff két írását is, Susan C. Herringet, Nicola Döringet vagy Elisabeth Gidengilt is. Tematikailag a 12 tanulmány központi témái a médiában, a politikai kommunikációban, a tudományban, illetve az internetes kommunikációban megjelenő nemek nyelvhasználati különbsége. Sylvia Shaw kutatása a politikai viták során tanúsított megszólalási típusokat jellemzi. Suleiman és O’Connel írásában egy, a témára igen jellemző diskurzuselemzésben követhetjük nyomon, hogy milyen attitűd, kérdezés- és beszélgetéskultúra jellemzi a beszélgetésvezetőket attól függően, hogy a meghívott politikusvendég nő vagy férfi. Az interjúztatás különbségeit a Clinton-házaspárral folytatott beszélgetések elemzésein keresztül ismerhetjük meg. Egy igen sokat tematizált téma Kantola írása, amely feltárja, hogy milyen kommunikációs mechanizmusok segítik a tudományos életben való jelenlevőséget és karrierépítést. Az internetes kommunikációval foglalkozó írások a nemek nyelvi megjelenéséről szólnak a virtuális létben, a többszereplős online játékokban és a blogokban.

A társadalmi nem és nyelvhasználat kötetei hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a témát megfelelő érzékenységgel kezeljük a mindennapi társalgásaink során.

(Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika: Társadalmi nem és nyelvhasználat 2. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged, SZTE–JGYFK, 2013.)

One Reply to “Társadalmi nem és nyelvhasználat”

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x