Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Digitális gyökök

2014.06.2.nincs hozzászólás

A harmadik Czuczor–Fogarasi-konferencia (2014. január 6.) mindenképpen jelzi: sorozat indult el 2010. december 6-án, amelyet 2012. január 6-án követett a második konferencia. Mi ez a Czuczor-Fogarasi-ügy?

czucor-fogarasi-6kotet

Egyeseknek naiv nyelvészkedés meghaladott elvek nyomán, másoknak kincsesbánya, ismét másoknak fölösleges múltbanézés. Annyi tény, a CzF. egy 19. századi monumentális nagyszótár: értelmező és etimológiai szótár, amelyet azóta sem követett hasonló. S amelyet már megszületésekor durván támadtak, majd elhallgattak, s csak lassan, az elmúlt évtizedekben kezdtek „halkan” újra fölfedezni. Tudományos környezetben nem a szótár kritika nélküli elfogadásáról van szó, hanem arról, hogy megközelítésmódja, módszere sok tekintetben mai, modern kutatások úttörője volt. Többször kimondtuk, a CzF. módszerének ún. „hangmetafizikai” alapja a Ch. S. Peirce által megállapított, és egyre szélesebb körben elismertté váló ún. ikonicitás elméletet előlegezi meg (persze Peirce előtt). Az ikonicitás szemlélete ellentétben áll a F. de Saussure-féle „önkényes jel”-koncepcióval, s az e paradigmán nevelkedett tudósok ezért tekintenek furcsán a CzF.-re, Peirce-re. Már ha ismerik őket, mert beszélgetések-viták során kiderül, hogy a tudományban is sokszor előítéletek alapján hadakoznak, s nem a tények ismeretében. A mi felfogásunkban egyébként mind az ikonicitás, mind a szimbolikusság összeegyeztethető; lényegében egy történeti és egy leíró szemlélet keresztezi egymást. Az ikonicitás gondolatkörében pedig fölfedezhetjük a mai kognitív nyelvtudomány számos gondolatát.

A CzF. másik jellemzője a gyökelméleten alapuló ún. belhasonlítás, amely a magyar nyelv megközelítésének, felépítésének másfajta megközelítését, logikáját adja. A gyökelméletet sem kell abszolutizálni vagy misztifikálni. Voltaképpen minden nyelvben vannak gyökök (tovább már nem elemezhető elemi formák, amelyek családokat alkotnak), de a magyar nyelvben egy eddig jórészt feltáratlan, régi, nagy rendszer rejlik. Ennek tudományos megközelítése a cél – nem pedig a hangalaki-értelmi rokonítások erőltetése (ami egyébként eléggé elterjedt tevékenység a CzF.-kedvelők körében).

Mi újat hozott a harmadik CzF.-konferencia? Meglepő újdonság volt, hogy a téma iránt már nemcsak az 50+ korosztály érdeklődik, hanem egy új, fiatal nyelvészgeneráció. Még nagyobb meglepetést okozott, amikor Hujber Szabolcs előadására bevonult 40 középiskolás – s ekkor még a csilláron is lógtak a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös termében. Újdonság volt a szótár történetének sokoldalú körüljárása mellett CzF.-ék módszerének a legújabb tudományos diszciplínákkal való alátámasztása. Ebben kétségtelenül Kövecses Zoltán kognitív nyelvészeti elemzése volt a legnagyobb hatású: Az „es” gyök megközelítése kapcsán fölhívta a figyelmet a fogalomkörök ilyesféle megközelítésére – sőt nemzetközi összevetésének lehetőségére. Balázs Géza nemcsak a hálózatkutatás, hanem az alakzatkutatás által is igazolhatónak vélte Czuczorék módszerét. Horváth Katalin rámutatott a nomenverbumok etimológiai továbbvezetésére, Pomozi Péter pedig a történeti és területi variánsok időbeliségének a problematikájára (amelyet a CzF. rugalmasabban kezel, mint a későbbi etimológusok). Minya Károly a szóelvonás fogalmának „finom” kritikáját adta – s itt ismét CzF.-ék helyes módszerét támasztotta alá. Üdítő volt a néprajzi irány: Magyari Sára az udvar és a kert fogalomkörének a népi tudatban lévő képét vázolta fel, Molnár Gergely a CzF. néprajzi értékeit vette számba. Kiss Gábor szerint is a CzF. kincsesbánya: 3200 közmondás van benne, s az L és M betűseket ki is gyűjtötte a konferencia résztvevőinek. Molnár Zsolt és Molnár Cecília szerint a CzF. tudástár – és azt kívánták bizonyítani, hogy mennyiben a magyar gondolkodás logikáját képviseli. Molnár Cecília bemutatta, hogy a CzF. alapján miként újítja meg a nyelvtanoktatást: első osztályban a betűk tanítása helyett a hangok „értelmezésére” helyezi a fő hangsúlyt, ettől a gyerekek számára sokkal élvezetesebb az óra. Pölcz Ádám és Hujber Szabolcs a szótár történetét járta körül.

Az első konferencia anyagát az Életünk 2011/3-4. száma adta közre, a másodikat Horváth Katalin szerkesztésében a Magyar Művészeti Akadémia jelentette meg. A harmadik konferencia anyagát az E-nyelv Magazin 2014/2. számában (e számban) adjuk közre. Elsőként Kövecses Zoltán programadó tanulmányát, majd Molnár Zsolt információelméleti-hálózattudományi áttekintését és Molnár Cecília CzF.-alapokon álló nyelvtantanítási módszerét. (A tervek szerint az E-nyelv Magazin később a többi tanulmányt is közli.)

(A 2014/2. szám fotóit Balázs Géza készítette.)

Új hozzászólás