Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Miért beszéljenek az udmurtok udmurtul?
Levelek a Borostyánkőútról 12.

2014.04.1.nincs hozzászólás

Még 2004 szeptemberében történt.

Előzményként annyit, hogy 2004 augusztusában a finnugor népek Tallinnban rendezett világkongresszusán, amelyen Észtország, Finnország és Magyarország államelnökei is részt vettek, politikai botrányt kiváltó plenáris előadást tartottam az oroszországi finnugor népek jövőjéről. Ebben – csupa oroszországi forrásból véve az adatokat – többször hangsúlyoztam, hogy Oroszországban erőteljes oroszosítás folyik, aminek évszázados hagyományai vannak.

A kongresszust követően meghívtak Finnországba, ahol egy konferencián kellett beszélnem hasonló kérdésekről. Az előadást követően a finn rádió kért tőlem két interjút, egyet a finn, egyet pedig az orosz nyelvű adás (ott ilyen is van) számára. Ez utóbbinak a riportere, nem kis provokatív éllel föltette a kérdést, miért kell az udmurtoknak udmurtul beszélniük, amikor mindnyájan tudnak oroszul. Erre én azt válaszoltam – talán nem kevésbé provokatívan –, hogy miért kell oroszul beszélni, amikor az egész világ angolul beszél. Hozzátettem, hogy az orosz nyelv a Szovjetunió szétesése után tért vesztett, az egykor mintegy 240 milliós közösség 140 millióra csökkent, a kivált közép-ázsiai köztársaságokban a fiatal nemzedék már nem oroszul, hanem az adott államnyelven (kazahul, kirgizül, tadzsikul stb.) fog beszélni, a birodalom perifériáján lévő, azóta az EU tagjaivá vált országokban – köztük hazánkban is – megszűnt a kötelező orosznyelv-oktatás. Maga az orosz nyelv is gyors ütemben amerikanizálódik, egyre több az angol/amerikai szó, a cirill betűs reklámokban egyre gyakrabban látni latin betűket, a fiatalok – főképpen a divatos informatikában dolgozók – egyre inkább használnak valamiféle angol nyelvváltozatot.

Válaszom, természetesen, nem az orosz nyelv ellen szólt, hanem a nagyhatalmi gőg diktálta szemlélet ellen, amelyik a nyelveket mennyiségi alapon osztályozza, s tartja az egyiket fontosnak, a másikat jelentéktelennek. Minden nyelv alkalmas arra, hogy kielégítse az adott beszélő közösség nyelvi igényeit. A körülmények változásával jelentkező új nyelvi igényeket a közösség természetes módon kielégíti, hiszen a nyelv fejlődik, illetve – speciális szókészletet igénylő területeken – fejlesztik. Ehhez azonban nem csupán szakemberekre van szükség, hanem arra is, hogy maga a közösség igényelje anyanyelve széleskörű használatát, s azt a politika is – és ne csak szavakban – tegye lehetővé.

Csakis így tartható fenn a világ nyelvi gazdagsága, benne a soknemzetiségű, soknyelvű államoké is.

Új hozzászólás