Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Ekphraszisz

2013.12.3.5 hozzászólás

A görög ekphraszisz jelentése magyarul: kimondás. Mint alakzat így határozható meg: valós vagy elképzelt kép elbeszélése. Az ekphraszisz kép és szó közös alakzata.

A retorikában a szónoki leírás (narráció) része: személyek, tárgyak, tájak vagy időszakok személetességre és élményszerűségre törekvő jellemzése (Lázár 1978: 1022-3).

Minden képnek lehet szövegszerű olvasata, és minden szöveg felidéz (mentális) képet. Liliane Louvel a jelenségre használja a következő fogalmakat: „olvasott kép”, „látott szöveg”, ikonotextus, a „szöveg szeme” (l’oeuil texte) (idézi: Vitéz 2012: 61).

Lausberg kiemeli, hogy az élményszerűségben megjelenik a leírás tárgya iránti rokonszenv vagy ellenszenv, azaz a pártosság. (Lázár 1978: 1022-3). Fölvetődik, hogy vajon a nyelv mennyiben vezérli a látást, illetve a képek mennyire képesek alakítani a szövegeket (idézi: Vitéz 2012: 61).

Saját kutatásaim is kapcsolódnak az ekphraszisz különleges eseteihez. Már korai antropológiai nyelvészeti kutatásaimban fölvetettem a kép+szöveg kompozíciókat (ábratext, ábraszöveg, pl. Balázs 1994: 17). Ezekben az esetekben (pl. grafitti, tetoválás) egy ábra és szöveg kontextuális kapcsolatba lép egymással, s így a kép „olvasása” adja ki a szöveget, pl. Csoda (szöveg) + [szarvas] (ábra).

dream-1722

Legfrissebb kutatásaim az álmok „nyelvéről” ugyancsak érintkeznek az ekphraszisz kérdésével. Ilyenek az álomemlékek. A pszichológia és a kommunikációelmélet epizodikus emléknek (vizuális, képi emléknek) nevezi ezeket. A képek lefordításának, vagyis verbális áttételének problémájára egyébként Freud is utal. Az álomemlékek (ÁEml) vizsgálata antropológiai módszerekkel is történhet (megfigyelés, beszéltetés). Az emberek többnyire képesek beszámolni az álmaikról. Az ÁEml-k vizsgálatánál az a módszertani nehézség, hogy a tapasztalatok szerint az ÁEml-k többségét rögtön elfelejtjük, ha viszont nem, mert felidézzük, elmeséljük másoknak, akkor az éber tudat átformálja, kiegészíti őket. Az ember „jelentéskereső lény”, fesztültté teszi az álombeli logikátlanság, ezért igyekszik „teljessé” tenni, kiegészíteni, sőt jelentéseket társítani hozzá. (Vö. Balázs 2013: 48.)

Az ekphraszisz mint alakzat fontos lehet az antropológiai nyelvészet, a vizuális antropológia, vizuális kommunikáció, a szemiotika, a retorika és a stilisztika stb. számára. A retorikai és stilisztikai lexikon azonban nem tartalmaz ilyen címszót. (A Retorikai lexikon „szemléltetés” címszava azonban erre vonatkozik.) Az E-nyelv Magazinnak jelen számában három elméleti és elemző tanulmányt adunk közre az ekphraszisz, azaz a „képelbeszélés” jelenségéről. A szerzők kérésünkre dolgozták át korábbi előadásaikat, tanulmányokat. Köszönetet mondunk Adamikné Jászó Anna segítségéért.

 

Szakirodalom:

Balázs Géza: Tetovált szövegek. ELTE, Budapest, 1994.

Balázs Géza: Álom – emlékezet – identitás. Az onirikus (álombeli) tevékenység szemiotikai megközelítése. 45-55. In: Pölcz Ádám szerk.: Emlékezet: ünnep – fesztivál. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2011.

Lázár István: Ekphraszisz 1022-3. In: Világirodalmi Lexikon, 2. Akadémiai, Budapest, 1978.

Vitéz Ferenc: A fotográfia és a halál. Ekphraszisz és képi illokúciós aktus Kosztolányi Dezső A csúf lány című tárcanovellájában. Mediárium VI/1-2. 2012/1-2: 51-74.

5 hozzászólás

#1 KCS 2013. 12. 21. 22:00:26

Az Önök által javasolt év ifjúsági szava, a szelfi (selfie) is egyfajta képhazugság, vagy enyhén szólva képmanipuláció

#2 Konrád Aladár 2013. 12. 29. 18:48:22

Vajon képhazugságnak minősül-e egy festmény hamisítása (lemásolása). Érdekelne a véleményük!

#3 Puzsai 2013. 12. 30. 16:39:14

Szerintem sokféle képhazugság van, s az mindegy, hogy fényképpel vagy festménnyel követik-e el. A ma divatos fotosoppolás (photoshoppolás?) kiválóan alkalmas képhazugságra, s azt el is követik sokan.

#4 SzG 2013. 12. 30. 16:40:45

Ez a fotosoppolás igen ronda szó.

#5 Széll Jenő 2013. 12. 31. 11:02:23

Számos modern képhazugság van. Pl. az is képhazugság, hogy az FB-n mutatnak egy képrészletet, majd mondják, kattints rá, és megtudod a többit, ám ott egy hirdetés van, s ha azt nem lájkolod, akkor nem tudod meg, hogy mi van a képen – ahol többnyire semmi. Most pl. mindenki oszt egy olyan képet, amely egy fiatal párt ábrázol hátulról, és az van odaírva: valamit tudhat a srác… Sok ezren lájkolják, és bosszankodnak, mert állítólag nem derül ki. Lájkvadászatnak nevezik ezt, képhazugság.

Új hozzászólás